Kereshetik. Sok esetben hiába rendelnek a patikák, nem kapják meg a készítményeket (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Egyre több olcsó, Romániában gyártott orvosság tűnik el a patikák polcairól a gyártókra kivetett, úgynevezett clawbackadó miatt. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a gyógyszerellátás folyamatosan akadozik, miközben a mindenkori kormányt kizárólag a többletadóból befolyt összeg érdekli, és csak nyilatkozatok szintjén tartják szem előtt a betegek érdekeit.
2019. október 16., 13:222019. október 16., 13:22
2019. október 16., 13:262019. október 16., 13:26
Folyamatosan akadozik a gyógyszerellátás, a clawbackadó növekedése pedig a helyzet súlyosbodását idézheti elő a gyártók szerint.
A második negyedévben 25,21 százalékra nőtt az adó az első negyedévi 24,63 százalékhoz képest, és a Generikus Gyógyszergyártók Szövetsége (APMGR) szerint az év végéig elérheti a 29 százalékot – ha a kormány nem intézkedik, hogy „megvédje” az olcsó, generikus gyógyszereket.
A forgalom alapján kiszámolt, 2009-ben bevezetett clawbackadó miatt egyre több olcsó, Romániában gyártott orvosság tűnik el a hazai patikák polcairól, mert
A clawback különben egyfajta többletadó: olyan, világszerte alkalmazott egészségpolitikai eszköz, amellyel visszafogják a termelők és a kereskedők által generált gyógyszertúlfogyasztást. Általában reklámokkal késztetik a lakosságot túlfogyasztásra, ám ez egy adott szint után éppen a clawback miatt nem éri meg, mert ha nő az eladás, nagyobb lesz az adó.
Adrian Grecu, a gyógyszergyártók szövetségének elnöke az Economica.ro portálnak elmondta, egy negyedévre 1,595 milliárd lej az ártámogatott és ingyenes gyógyszerekre szánt költségvetés, miközben a fogyasztás 2,132 milliárd lejre rúg, tehát a negyedéves deficit meghaladja az 500 millió lejt. Rámutatott, ezt a hiányt a gyártóktól beszedett clawbackadóból pótolják. Mivel az adót nem gyártási, hanem eladási árra számolják, így az olcsó gyógyszerekre nagyobb hatása van, a generikus, olcsó gyógyszerek esetében elérheti a 34 százalékot. Grecu szerint egy teljesen ártámogatott gyógyszer után, melynek a gyártó által megszabott ára 5 lej, a készítő 1,75 lej adót fizet. A gyógyszerfogyasztás mintegy 9 százalékkal növekedett az év első nyolc hónapjában, ez automatikusan maga után vonja a clawbackadó növekedését is.
– vélik a gyártók.
Különben a differenciált adót bevezető törvénytervezet a parlamentben vesztegel, a képviselőház költségvetési-pénzügyi bizottsága kellene napirendre tűzze, majd azután kerülhet a plénum elé. Adrian Grecu szerint a hatóságok is elismerik a clawback negatív hatását a generikus gyógyszerek piacára, mégsem tettek lépéseket, hogy a differenciált adót bevezessék.
Folyamatos a gyógyszerhiány, már nemcsak az olcsó generikumokat, hanem a drágább gyógyszereket is egyre nehezebben szerzik be a patikák – mondta el lapunknak Szabó Péter, a Kovászna megyei gyógyszerészkamara elnöke. Rámutatott, a referenciaár és a clawbackadó miatt a gyártók egyre kevesebb terméket dobnak piacra az országban, inkább kiviszik külföldre, ahol drágábban tudják értékesíteni, vagy egyszerűen leállítják a gyártást, ha az veszteséges.
– mondta a gyógyszerészkamara elnöke. Hozzátette, nem is érti, miként növekedhetett a gyógyszerfogyasztás – ami növeli a clawbackadót –, miközben alig van orvosság, amivel kiszolgálják a betegeket. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a betegek kénytelenek sorra venni a patikákat, amíg beszerzik a gyógyszert, ha pedig nem járnak sikerrel, várnak, amíg valamelyik gyógyszertár „felhajtja” számukra; ha ez sem működik, visszamennek az orvoshoz, hogy változtasson a kezelésen.
A betegek gyakran azt hiszik, a patika a felelős, nem tölti fel a készleteit (képünk illusztráció)
Fotó: Pál Árpád
„A vidéki gyógyszertárak a városi patikába küldik a beteget, a kisebb városokból a nagyobbakba, az egyéni gyógyszertárakból a gyógyszertárláncokhoz abban a reményben, hogy ők beszerezték az orvosságot, vagy maradt még készleten. Ha ez az út sem járható, akkor a lerakatokba telefonálnak, könyörögnek, hogy hozzájussanak a betegnek felírt készítményhez” – részletezte Szabó Péter. Hozzátette,
„Nekünk az az érdekünk, hogy ki tudjuk szolgálni a betegeket, de hiába rendelünk, ha a lerakatokból nem kapjuk meg, azok pedig a gyártóktól nem tudják beszerezni az orvosságokat” – mutatott rá Szabó Péter. Hozzátette, hetekre tűnnek el gyógyszerek, minden kategóriában hiány van. Aztán megérkezik az ügynök, és közli, hogy három megyére kapott száz dobozzal egy termékből, miközben ennek a mennyiségnek legalább a négyszeresére lenne igény. Ez a helyzet tarthatatlan, a gyártók folyamatosan kongatják a vészharangot, azonban a kormány nem tesz semmit, mert túl sok pénz folyik be az államkasszába a clawbackadóból – összegzett Szabó Péter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás