Súlyosbodhat a gyógyszerhiány a gyártókra kirótt többletadó miatt

A clawback különben egyfajta többletadó: olyan, világszerte alkalmazott egészségpolitikai eszköz, amellyel visszafogják a termelők és a kereskedők által generált gyógyszertúlfogyasztást. Általában reklámokkal késztetik a lakosságot túlfogyasztásra, ám ez egy adott szint után éppen a clawback miatt nem éri meg, mert ha nő az eladás, nagyobb lesz az adó.

Elismerik a negatív hatásokat

Adrian Grecu, a gyógyszergyártók szövetségének elnöke az Economica.ro portálnak elmondta, egy negyedévre 1,595 milliárd lej az ártámogatott és ingyenes gyógyszerekre szánt költségvetés, miközben a fogyasztás 2,132 milliárd lejre rúg, tehát a negyedéves deficit meghaladja az 500 millió lejt. Rámutatott, ezt a hiányt a gyártóktól beszedett clawbackadóból pótolják. Mivel az adót nem gyártási, hanem eladási árra számolják, így az olcsó gyógyszerekre nagyobb hatása van, a generikus, olcsó gyógyszerek esetében elérheti a 34 százalékot. Grecu szerint egy teljesen ártámogatott gyógyszer után, melynek a gyártó által megszabott ára 5 lej, a készítő 1,75 lej adót fizet. A gyógyszerfogyasztás mintegy 9 százalékkal növekedett az év első nyolc hónapjában, ez automatikusan maga után vonja a clawbackadó növekedését is.

– vélik a gyártók.

Különben a differenciált adót bevezető törvénytervezet a parlamentben vesztegel, a képviselőház költségvetési-pénzügyi bizottsága kellene napirendre tűzze, majd azután kerülhet a plénum elé. Adrian Grecu szerint a hatóságok is elismerik a clawback negatív hatását a generikus gyógyszerek piacára, mégsem tettek lépéseket, hogy a differenciált adót bevezessék.

Tarthatatlan helyzet,
tétlen kormány

Folyamatos a gyógyszerhiány, már nemcsak az olcsó generikumokat, hanem a drágább gyógyszereket is egyre nehezebben szerzik be a patikák – mondta el lapunknak Szabó Péter, a Kovászna megyei gyógyszerészkamara elnöke. Rámutatott, a referenciaár és a clawbackadó miatt a gyártók egyre kevesebb terméket dobnak piacra az országban, inkább kiviszik külföldre, ahol drágábban tudják értékesíteni, vagy egyszerűen leállítják a gyártást, ha az veszteséges.

– mondta a gyógyszerészkamara elnöke. Hozzátette, nem is érti, miként növekedhetett a gyógyszerfogyasztás – ami növeli a clawbackadót –, miközben alig van orvosság, amivel kiszolgálják a betegeket. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a betegek kénytelenek sorra venni a patikákat, amíg beszerzik a gyógyszert, ha pedig nem járnak sikerrel, várnak, amíg valamelyik gyógyszertár „felhajtja” számukra; ha ez sem működik, visszamennek az orvoshoz, hogy változtasson a kezelésen.

„Nekünk az az érdekünk, hogy ki tudjuk szolgálni a betegeket, de hiába rendelünk, ha a lerakatokból nem kapjuk meg, azok pedig a gyártóktól nem tudják beszerezni az orvosságokat” – mutatott rá Szabó Péter. Hozzátette, hetekre tűnnek el gyógyszerek, minden kategóriában hiány van. Aztán megérkezik az ügynök, és közli, hogy három megyére kapott száz dobozzal egy termékből, miközben ennek a mennyiségnek legalább a négyszeresére lenne igény. Ez a helyzet tarthatatlan, a gyártók folyamatosan kongatják a vészharangot, azonban a kormány nem tesz semmit, mert túl sok pénz folyik be az államkasszába a clawbackadóból – összegzett Szabó Péter.