Súlyos anyagi gondokkal küzd a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Központ

Veszélybe került a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Központ munkája, a civil szervezet ugyanis egyre nehezebben képes előteremteni a feltáráshoz szükséges anyagi forrásokat – hívta fel a figyelmet Marius Oprea, a múlt rezsim áldozatainak felkutatásával és exhumálásával foglalkozó központ vezetője tegnap Kolozsváron. 

A kommunizmus áldozatait keresve című, a Babeş–Bolyai Tudományegyetemmel és az Erdélyi Történelmi Múzeummal közösen szervezett konferencián Oprea ismertette a központ tevékenységét, illetve levetítette a hallgatóságnak a négy exhumálási ügyet bemutató Négy halálmód című dokumentumfilmet, arra kérve őket, hogy a megvásárlásával segítsék a központ munkáját. Kifejtette, mivel az államtól semmilyen támogatást nem kapnak, sőt az inkább akadályozza, mint segíti a munkájukat, adományokból próbálják fenntartani magukat.

„Nem nagyon van pénzünk, magunkra vagyunk utalva” – mondta a történész a hallgatóságnak a további exhumálási kérések teljesítésére vonatkozó kérdésére. Mint mesélte, a központnak a saját garzonlakásában van a székhelye, és mivel két munkatársuk a négyből a nagyenyedi, illetve a tordai múzeum alkalmazottja – ő ugyanis nem tudna fizetést biztosítani nekik – csak hétvégén, szabadidejükben dolgozhatnak.

„De, ahogy a román mondja, feltaláljuk magunkat” – tette hozzá, kifejtve, hogy épp egy kolozsvári koncertet terveznek, melynek bevételéből újabb áldozatokat kutatnának fel. Hangsúlyozta, ez ugyanis olyan munka, amit ha elkezd az ember, nem tudja abbahagyni. „Nem könnyű, hiszen nem középkori csontokat keresünk, ezeknek a halottaknak van identitásuk, ismerjük a szenvedéseiket, de minket a halottak nem ijesztenek meg, hanem segítenek” – hívta fel a figyelmet Marius Oprea.

Rámutatott: az általa vezetett régészcsoport valójában arra vállalkozott, hogy visszaadja a kommunizmus által meghurcolt népnek a tisztességét azáltal, hogy visszaadja a halottait. Hozzátette, ilyenkor ünnep van, hiszen a jelenleg már idős emberek örülnek annak, hogy végre rátaláltak a kommunizmus idején kivégzett szüleik maradványaira, hogy megadhatják nekik a végtisztességet. A sok szomorú történet mellett Oprea a munka vidám pillanatait is megosztotta a többnyire egyetemi tanárokból, szakmabeliekből és volt politikai foglyokból álló hallgatósággal. Elmondta: mivel nagyon nagy a pszichikai terhelés, ezek nélkül nem tudnák folytatni a munkát, valószínűleg megbolondulnának.

A bácsi erdő titka

A központ jövőre öt partizán holttestének felkutatására készül Fehér megyében, ezeket az Aranyos-völgyében végezte ki a Szekuritáté, ahol a táboruk is volt. A konferencián elhangzott, bár többnyire sikerrel járnak, hiszen az archív feljegyzések mellett szemtanúk is segítik a munkájukat, olyan eset is van, amikor semmit sem találnak. Például a kolozsvári gyerekpalotában, a Szekuritáté egykori székhelyén hiába keresték 13, az ellenállókat segítő és emiatt kivégzett személy maradványait. Oprea elmondta, bár nincs újabb nyom, az a gyanúja, hogy ezek a bácsi erdőben lehetnek elhantolva.

Rámutatott, a közhiedelem szerint a földönkívüliek által látogatott erdő ideális helyszín lett volna a Kolozsváron működő számos kivégzőosztag számára, hiszen a legenda nagyon jó arra, hogy elszigeteljen egy helyet. „Ez csak megérzés, de le kell ellenőrizni, ásni fogunk ott, és nem kizárt, hogy több tömegsírt is találunk” – mondta Oprea, hozzátéve, hogy a kommunizmusban mintegy 10 ezer ellenállót végeztek ki. Munkatársaival – Gheorghe Petrov, Paul Scrobotă és Horaţiu Groza régészekkel – 2006 óta 21 helyszínen ástak, és a keresett 43 holtest közül 21-et találtak meg.

Elmélet helyett bizonyíték

A konferencián résztvevők hiányolták a fiatalok jelenlétét, az egyik egyetemi tanár azonban rámutatott: a mai fiatalok pragmatikusak, nem kíváncsiak a moralizáló elméletekre, ők tényeket, bizonyítékokat akarnak, és ezeket csak Oprea és munkatársai tudják megadni nekik. Különben fennáll a veszély, hogy a jövő generáció, amely nem élt a múlt rendszerben, nem tulajdonít megfelelő jelentőséget a kommunizmus alatt elkövetett szörnyűségeknek. „Mi felfedezzük, hogyan voltunk megalázva, mi történt a szüleinkkel, hogy ne történhessen meg a gyerekeinkkel is” – mondta Marius Oprea.

Elhangzott, a jelenlegi kormány épp a konkrét bizonyítékok miatt távolította el a korábban általa létrehozott, állami ügynökségként működő Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet éléről, hiszen bizonyítékaival kényelmetlen helyzetbe hozott politikusokat. Abszurd módon az egyfajta ügyészségként elképzelt intézet munkája ma csak az elméletek gyártására korlátozódik – jelentős pénzt költenek erre az államkasszából –, míg a félreállítása után létrehozott központ anyagi gondokkal küzd.