Strasbourghoz fordulnak a kisebbségi nyelven oktatók bére miatt

A brassói táblabíróság ugyanis jogerős ítéletében úgy döntött, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató pedagógusoknak nem kell kifizetni a pluszórákat. A bírósági pert azért indították, mert a torjai magyar tanítóknak 2012 szeptemberétől nem fizetik ki a heti négy pluszórát.

A tíz pedagógus az iskola vezetőségétől és a Kovászna megyei tanfelügyelőségtől is kérte a helyzet orvoslását, utóbbi válaszában idézte a tanügyi törvény vonatkozó cikkelyeit, miszerint jogosultak a pluszóradíjra, ennek ellenére nem történt előrelépés – ismertette az előzményeket a Krónikával Csatlós Mihály Levente, a felső-háromszéki szakszervezet elnöke.

Az érdekvédelmi bizalmi elmondta, tavaly áprilisban indított pert a torjai tanítók pénzéért a sepsiszentgyörgyi bíróságon, ezt szeptemberben alapfokon elveszítette, majd a fellebbezés után a brassói táblabíróságra került az ügy. Ez decemberben mondta ki a jogerős ítéletet, hogy a kereset nem indokolt, a torjai pedagógusoknak nem kell kifizetni a pluszórákat.

Csatlós Mihály Levente hangsúlyozta, a bíróság a vonatkozó jogszabály ellenében döntött, hiszen az oktatási törvény 263. cikkelyének 6. bekezdésében leszögezi, hogy a pluszórákért pluszpénz jár. A bíróság a magyar kerettantervet vette alapul, és az valóban tartalmazza a vitatott négy órát, azonban a román kerettantervhez képest ez heti négy órával többet jelent, ahhoz kellett volna hasonlítaniuk az óraszámot – magyarázta a szakszervezeti elnök.

A kisebbségi oktatásban dolgozó tanítók esetében két fizetési módszer érvényesül, egy, ami az egész országban érvényes, egy pedig Torján – mutatott rá a szakszervezeti bizalmi. Elmondta, az oktatási minisztériumtól kért állásfoglalást az ügyben, illetve azt tervezi, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul jogorvoslatért.

Csatlós Mihály Levente ugyanis attól tart, hogy az említett bírósági ítélet precedenst teremthet, ez esetben pedig országszerte 3000 magyar tanítót érinthet hátrányosan a döntés. A jelenlegi helyzetben, amikor az iskolaigazgatókat „sarokba szorították, hogy csökkentsék a fizetésalapot\", ez is eszköz lehet a takarékoskodásra – hívta fel a figyelmet a szakszervezeti bizalmi.

„A torjai ügyben hozott bírósági végzés már Hargita megyébe is eljutott, úgy érzem nincs politikai akarat arra, hogy a magyar tanítóknak kifizessék ezt a pluszösszeget\" – szögezte le Csatlós Mihály Levente.

A torjai perben kimondott jogerős ítélet Hargita megyében is riadalmat keltett: amint arról beszámoltunk, Kocs Ilona, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek (FSLI) területi képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy – erre hivatkozva – számos magyar tannyelvű iskolában is hasonlóan kívánnak eljárni az igazgatók.

Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő az ügy kapcsán hivatalos állásfoglalást kért az oktatási minisztériumtól. „Az oktatási minisztérium kisebbségügyi és jogi osztályára küldtük el a kérést, bár 30 nap alatt kell válaszolniuk, remélem, hogy nem váratnak annyit, és tisztázzák a kérdést. Akkor az egész megyében egységesen tudjuk alkalmazni\" – mondta el a Krónikának a főtanfelügyelő.

Bartolf Hedvig szerint ugyan elképzelhető, hogy vannak olyan iskolaigazgatók, akik a tanítók rovására próbálnának meg takarékoskodni, de mint elmondta, erre vonatkozó hivatalos javaslatot eddig még senki nem vetett papírra.

„Elolvastam eddig mintegy 50 igazgatónak, vagyis a Hargita megyei tanintézetek felének a költségcsökkentésre vonatkozó stratégiáját, és eddig egyikben sem szerepelt ez a megoldás. Lehet, hogy a tanárikban beszélik ezt, de hivatalosan nem mondta ki senki. Szerintem mindenki a minisztérium állásfoglalására vár\" – szögezte le Bertolf Hedvig.