Státust váltanának a kisvárosok

A „fiatal” kisvárosok egy másik jelentős problémával is szembesültek: nem pályázhattak az Európai Unió intézményei által a községek számára meghirdetett programok keretében, ugyanakkor a városok számára elérhető forrásokhoz sem tudtak hozzáférni, ezeket ugyanis rendszerint elszívják előlük a nagyobb települések.

Maros megyében Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy, Nyárádtő és Nagysármás önkormányzata több ízben is jelezte: az átminősítés óta rendszerint kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk, ráadásul folyamatosan szűkülnek a pályázati lehetőségek is. A kisvárosok lakói és vezetői azt tapasztalják, hogy szinte semmi előnnyel nem járt számukra a városiasodás.

Míg a hirtelen városlakókká vált polgárokat jóval nagyobb adók és illetékek terhelik, mint korábban, a befizetett összegeknek szinte semmi látszatja nincs, a községi státusban maradt szomszédos települések rohamosabb iramban fejlődnek.

„Magának úgy tűnik, hogy egy városba látogatott? Ugyanolyan falu ez most is, mint azelőtt – fakadt ki egy idős aszszony, akit leszólítottunk Erdőszentgyörgy központjában. – Az új, fiatal polgármester még próbál tenni ezt-azt, de a régi elöljáró idején nem mozdult semmi. Csak verhettük a mellünket, hogy bezzeg mi is városiak vagyunk. Ráadásul a polgármesteri hivatalban a régimódi, néptanácsi hangulat uralkodik.”

Szomszédja szerint szép és jó az, hogy az utóbbi időben sikerült leaszfaltozni az utcájukat, de meg kell nézni, hány meg hány háztartásban nincs vezetékes ivóvíz, illetve csatornarendszer, az aszfaltról meg a járdákról nem is beszélve. Rámutatott: Marosszentgyörgy – melynek nagyobb a lakossága – községi szinten maradt, és látványosan fejlődött az elmúlt években.

„Azt mondták, hogy lesz bíróságunk, korszerű kórházunk meg egy szép kultúrotthonunk. Ehhez képest örülnünk kell, hogy a főbb utcákról eltűnt a sár. Bezzeg akkora adókat kell fizetnünk, mint az igazi városiaknak. Nézzék meg Marosszentgyörgyöt: ott szinte a mezőre is aszfalton járnak” – panaszolta el a középkorú férfi.

Mezőbánd: szerencsére lekerültek a listáról

Marosszentgyörgyhöz hasonlóan a mezőbándiak is örülnek, hogy községüket nem emelték városi rangra. Pedig több mint tíz évvel ezelőtt az akkor még több mint nyolcezer lakót számláló nagyközség is ádáz harcot folytatott a városiasodásért.

„Én akkor sem támogattam a gondolatot, most sem támogatnám – értékelte a helyzetet bő egy évtized távlatából Mezőbánd alpolgármestere, Bartha Domokos. – Nem vagyunk mi megérve erre, mint ahogy a többi nagyközség sem volt. Szerepeltünk azon a bizonyos a listán, de az utolsó pillanatban visszaléptünk. De legalább nem estünk el az uniós alapoktól, és megépíthettük a csatornarendszerünket”

Erdőszentgyörgy: az adófizetők sínylették meg

Csibi Attila, a Küküllő menti kisváros polgármestere szerint érthető, hogy panaszkodnak a település lakói. Ő is úgy érzi, leginkább az adófizető polgárok sínylették meg Erdőszentgyörgy 2003-as, szerinte kissé erőltetett városiasodását.

„Kimaradtunk a vidékfejlesztési programokból, és azt a csekély kis lehetőséget is, ami a városiasodásból adódott, képtelenek voltunk kihasználni. A település képe mit sem változott, talán most, az utóbbi két évben történt valami elmozdulás” – mutatott rá a városgazda. Kérdésünkre, hogy a számos kellemetlenség mellett a helyi lakosok büszkék-e arra, hogy városlakók lettek, Csibi határozott nemmel válaszolt.

Népszavazást terveznek az elöljárók

Hasonló gondok mutatkoznak a mezőségi Nagysármáson is. Sallai Imre alpolgármester lapunknak elpanaszolta, a lakók már többször is az önkormányzati vezetők szemére vetették, hogy „bezzeg a szomszéd községben csatornáztak meg aszfaltoznak, nálunk meg nem történik szinte semmi”.

„Sajnos ez így is van, hisz 2007-től errefelé számos pályázatot szalasztottunk el. Jeleztük is a kormánynak meg az uniós szerveknek, hogy ez így nem helyes, de nem történt semmi. A saját bevételeink alig-alig elegendők a túlélésre, nemhogy a fejlesztésre” – sorolta a gondokat a mintegy hétezer lakóval rendelkező kisváros elöljárója. Nagysármáson – ahova további hét falu tartozik – most azt fontolgatják, hogy írjanak ki népszavazást, és térjenek vissza a település korábbi, községi státusához.

Az erdőszentgyörgyi, nyárádtői és nyárádszeredai önkormányzatok ennél is tovább mentek.
A múlt héten egy közös levélben fordultak a közigazgatási és vidékfejlesztési minisztériumhoz, arra kérve a tárca illetékeseit, szögezzék le pontosan, kisvárosként mire számíthatnak a 2014–2020-as időszakban.

Bár Nyárádszereda főtere az elmúlt időszakban csinosodott, és hosszú évek után végre sikerült leaszfaltozni a központba vezető marosvásárhelyi utat, az átutazók úgy érezhetik, hogy a kisvárosban megállt az idő. Pedig már évszázadokkal ezelőtt, még Marosvásárhely előtt városi rangot kapott a település.

„Az elején azt hittük, a városi státus és a felgyorsuló infrastrukturális fejlődés befektetőket is vonz a térségbe. Ehhez képest se beruházók nem jöttek, se fejlesztések nem születtek – sorolta a hátrányokat Keresztes Barna alpolgármester. – Kiestünk a csatornázást támogató SAPARD-programból, és a településen átvezető hét kilométeres megyei utat is nekünk kell újraaszfaltoznunk. Hiába biztosítjuk a tizenhárom nyárádmenti település által létrehozott kistérségi társulás irodahelyiségét és alkalmazottjait, pont önmagunk számára nem tudunk pályázni. Hasonló helyzetben vannak a szeredai illetőséggel rendelkező magánszemélyek is, akik úgymond városlakókként lemaradnak a Leader-programról.”

Nyárádszereda besorolása hátráltatja a hozzá tartozó hét falu fejlődését is. Közülük némelyikben a mai napig sem víz-, sem csatornahálózat nem épült, de egyetlen négyzetméter aszfalt sem került az utakra.

Bár a nyárádszeredaiak úgy tudják, Romániában még nem volt rá példa, hogy egy város községgé való visszaminősítését kérje, eltökélt szándékuk, hogy a kormány álláspontjának függvényében népszavazást írjanak ki erre vonatkozóan. „Amennyiben a minisztérium semmi jóval nem kecsegtet, javasolni fogjuk a népszavazás kiírását. Tizenegy évvel a városiasodás után Nyárádszereda lakossága arról dönthet, hogy ismét községgé váljunk. Ha a román közigazgatás nem gondoskodik rólunk, gondoskodunk mi magunkról” – vetítette előre a bekecsalji kisváros terveit Tóth Sándor polgármester.

Panaszáradat Szatmár megyében is

Hasonló problémákkal küszködik a Szatmár megyei Sárközújlak is, melyet 2007-ben, egy községi szintű szavazást követően nyilvánítottak várossá. Amint Piricsi Arthur polgármestertől megtudtuk, sokan azt kifogásolják, hogy jelentős mértékben emelkedett az ingatlan-, illetve a telekadó, azonban nyolc év után sem épült ki mindenütt a közműhálózat, az utcák harmada még mindig nincs leaszfaltozva, öszszességében véve pedig nem mondható városias jellegűnek a nem egészen 7 ezer főt számláló település, ahol az emberek többsége fával fűt, és kertes házban él a mai napig.

A 2012-ben mandátumhoz jutott elöljáró kifejtette: a szavazáskor még egyszerű lakosként voksolt, a kezdeményezés hátterét pedig nem ismeri, így erről nem tud nyilatkozni. Elmondta, valóban sokan elégedetlenek, de komolyan egyelőre nem merült fel a visszaminősítés ötlete.

Ilyés: nem rossz ötlet a visszaminősítés

Ilyés Gyula, az RMDSZ önkormányzati főosztályának vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, presztízskérdés lehetett számos nagyközség számára a várossá válás, mely sok esetben valóban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Ilyés szerint nem ismeretlen számára a probléma, nyilvántartást azonban nem vezetnek azokról a településekről, ahol gondok merültek fel az átminősítést követően. Úgy tudja: a városi státus megszerzésével a települések finanszírozási struktúrája nem változott jelentős mértékben, a beszedett emelt összegű adók azonban nem voltak elegendőek a várt fejlesztések kivitelezéséhez.

Rámutatott: nem mindenütt érezték jó lehetőségnek a várossá válást, a Kolozsvár környéki nagyközségek, például Apadiha, Kisbács vagy Magyarfenes esetében nem volt ilyen kezdeményezés, holott ezek valóban városias jellegűvé váltak az utóbbi években. Lakosságuk létszáma nőtt, kiépült a közműhálózat, és a tömegközlekedés is megoldódott, mégsem merült fel a várossá válás ötlete. Ilyés úgy véli, az említett települések vezetői belátták, sokan amiatt költöznek ki Kolozsvárról, mert az adózási feltételek jóval kedvezőbbek.

Ilyés azt is elmondta lapunknak, hogy az EU-s finanszírozások kapcsán kezdeményezni kívánják, hogy a küszöbön álló költségvetési periódusban a Regionális Operatív Program városfejlesztési támogatásának keretében különítsenek el egy finanszírozási vonalat a kicsi városok számára, hogy ezek is versenyképesek lehessenek. Mint megtudtuk, erről az RMDSZ-ben is született elvi döntés, jelenleg pedig partnereket keresnek az elképzelés kivitelezéséhez. Az osztályvezető kérdésünkre ugyanakkor elmondta: nem tartja minden rációt nélkülöző ötletnek a kis létszámú városok visszaminősítését községekké.