Fotó: A szerző felvétele
2011. november 04., 09:202011. november 04., 09:20
A szakember a Bihar megyei RMDSZ-szervezet Szacsvay Akadémiájának kisebbségkutatási modulja keretében látogatott a városba. A lemaradás egyik oka az, hogy a gazdasági rendszerek már a nyolcvanas években elkezdtek átalakulni világszerte: az addigi domináns ágazat, az ipar helyét fokozatosan átvették a ma is uralkodó szolgáltatási ágazatok.
Romániának ezt a lemaradást külön be kellett hoznia az 1989-es változások után, amely eleve hatalmas sokként érte az ország gazdaságát és a munkaerőpiacot, ám az átalakulás miatt az addig tisztességes szakmáknak számító munkák is egyre inkább teret vesztettek, és előtérbe kerültek a tudásalapú, hozzáértést és rátermettséget egyaránt követelő munkakörök. A kommunizmus késleltetett válságának nevezte mindemellett a szakember a ‘90 után pár évvel kialakult helyzetet: megmutatkozott az eredménye a mesterséges urbanizációnak és az erőltetett iparosításnak, amelyek miatt egész városnegyedek zuhantak szegénységbe, miután a lakóknak munkát adó gyárak megszűntek.
Az 1993–94-ben fellépő, a fenti okoknak betudható elszegényedési hullám idején a román állampolgárok mintegy 30 százaléka számított abszolút szegénynek – ez azt jelenti a Világbank által megállapított hierarchia szerint, hogy az egy főre eső napi jövedelem nem érte el a 2,05 dollárt. Ez a dollár egyébként nem az amerikai pénznemet jelenti, hanem nagyjából kétszer annyi az értéke, és arra szolgál, hogy a világ különböző részein mért jövedelmeket könnyebben összehasonlíthassák – tudtuk meg. Az országban mért átlagjövedelemhez viszonyítva a relatív szegénység aránya nemhogy csökkent volna, hanem egyes kimutatások szerint egy százalékkal nőtt.
Most, a válság időszakában pedig egy teljesen új típusú elszegényedett réteg jelent meg: a fiatal, többnyire szellemi munkát végző, középosztálybeli eladósodottaké. Mint mondta, a Román Nemzeti Bank adatai szerint jelenleg 500 ezernél is több olyan háztartás szerepel a nyilvántartásban, ahol egymást követő három hónapban sem tudtak hitelt törleszteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Látogatottsági adatok