Sorra megcáfolt vádak

„Tizenhét éves polgármesterségem alatt sikerült bevezetnünk a község összes falvaiba a vizet, a gázt, és kiépítettük a csatornázást. Ezzel a teljesítménnyel egyedülállóak vagyunk a Maros megyei községek között. Most meg azzal vádolnak, hogy a SAPARD-előírások megszegésével 42 ezer új lejjel károsítottam meg az Európai Uniót, ami kész röhej. Szégyellem magam, hogy román állampolgárként egy magát demokratikusnak tartó, de lényegében politikai bosszút forraló rendszerben élek” – vélekedett a Maros megye székhelyének tőszomszédságában fekvő nagyközség elöljárója. Hozzátette, a DNA eljárása az 50-es évek politikai rendőrségét juttatja eszébe. Bubău úgy érzi, azért, amit 1990 óta a fele-fele arányban magyarok és románok lakta Marosszentanna polgáraiért tett, nem meghurcoltatás, hanem kitüntetés járna.

Tisztázni próbált telekügyek

A négy falvat magában foglaló község elöljárója pontról pontra cáfolta az ellene felhozott vádakat. Hihetetlennek nevezte, hogy a korrupcióellenes ügyészek megítélésében az Unió megkárosításának számít, hogy a 11 víztároló közül hármat úgy építettek fel, hogy egy részük „átlóg” a magántelkekre. Bubău beismerte: a SAPARD kitételei világosan leszögezik, hogy a beruházásokat kizárólag közterületre lehet elhelyezni. Mivel az építmények nagyobb helyet igényeltek, mint a számukra rendelkezésre álló közterület, három esetben – a tulajdonosok beleegyezésével és kárpótlásával – az építő 8, 10, illetve 16 négyzetméterrel meghaladta a közterület határát. „Azért kell valaki ellen vádat emelni, mert néhány négyzetméter földet elfoglaltunk a magánterületekből azok tulajdonosának beleegyezésével?” – méltatlankodott a polgármester.

Bubăut azzal is vádolják, hogy a csatornázás elvégzéséhez előteremtett önrész kiegészítéséhez eladta a község futballpályáját. Mentségéül Bubău az eladásra vonatkozó önkormányzati határozatot, valamint a szóban forgó egyhektáros telek jogos örököseinek beleegyezését hozta fel. Amikor megtudták, hogy az általuk visszaigényelt telek ára a csatornázási munkálatok egy részét fedezné, az udvarfalvi Székely Zsuzsanna leszármazottai írásban mondtak le a területről, felajánlva azt a polgármesteri hivatalnak. „A DNA csak a futballpálya felszámolását fájlalja. Az már nem érdekli az ügyészeket, hogy ugyanaz a helyi tanácsi határozat kimondja, hogy az önkormányzat egy félreeső helyen ötször ekkora területet vásárol majd, ahol idővel egy stadiont építünk fel” – mondta el Viorel Bubău.

A jogász-polgármester attól a vádtól sem tart, miszerint egykori cége, a Scorillo Kft. törvénytelenül kapta volna meg alvállalkozásként a csatornázási munkálatok egy részét a fővállalkozó marosvásárhelyi SOCOT Rt.-től. „Ezt a céget én hoztam létre, de soha nem voltam tulajdonosa. A feleségem is eladta a részvényeit ezelőtt négy évvel” – szögezte le. Az ügyészek Bubău lovasklubjánál is találtak törvénytelenségeket. Közleményük alapján a polgármester sportklubjának nem lett volna szabad követ és homokot eladnia a csatornázást végző fővállalkozónak. Ezzel kapcsolatosan Bubău elmondta, maga ajándékozta a klubnak az építőanyagot, melyet az jelképes áron adott tovább.

Bubău politikai bosszút sejt

A Szociáldemokrata Párt (PSD) színeit képviselő polgármester arról is beszámolt, hogy 2005 óta több, hatalmon lévő párt képviselője átigazolási ajánlattal kereste meg. „Nem vagyok hajlandó sem átigazolni, sem a PSD segítségét kérni. Azt hiszem, én vagyok az első hazai politikus, aki a vizsgálatok beindítása után felfüggesztette magát a párt megyei alelnöki és szóvivői tisztségéből. De majd eljön annak az ideje, amikor kiderül az igazság, és akkor, ha a szociáldemokrata alakulat hatalmon lesz, azt hiszem, joggal tarthatok igényt eddig betöltött tisztségeimre, sőt egy államtitkári funkcióra is” – jelentette ki a Krónikának Viorel Bubău. Lapunk a szentannai önkormányzatban többségben lévő RMDSZ véleményére is kíváncsi lett volna. Balázs József alpolgármester úgy vélekedett: ez nem politikai, hanem személyes ügy, amibe a szövetség helyi képviselői nem kívánnak beleszólni.