Fotó: Com’ON Kolozsvár
Könyvbemutatóval egybekötött beszélgetéssel zárult a kétnapos, online térben megtartott 11. Szociológus napok. Az Erdélyi magyar ifjúság – Szociológiai jellegzetességek és változások 2001 és 2016 között című, 2020-ban megjelent kötet kapcsán Csata Zsombor az MTA Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa és Székely Levente szociológus beszélgetett a szerzőkkel.
2021. május 15., 10:152021. május 15., 10:15
A Szociológus Napok a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, illetve a Max Weber Szakkollégium rendezvénye, melyet immár tizenegyedik alkalommal szerveznek meg a kar és az intézet diákjai és oktatói. Idén a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Szociológia és Demográfia Szakbizottságával és a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségével (RODOSZ) társszervezésben zajlott az előadássorozat.
Azt próbálták körüljárni, hogy ebben a 15 évben az erdélyi magyar fiataloknak, egy gyors társadalmi és gazdasági globalizációs folyamaton keresztülmenve, milyen előnyökkel és hátrányokkal kellett szembenézniük.
„A kolozsvári, temesvári IT-iparban és más, jól fizetett munkakörben dolgozó fiatalok az európai társaikkal versenyeznek a béralku során, kulturális-szabadidős és anyagi fogyasztási mintáik, értékrendjük, digitális státuszuk, párkapcsolati döntéseik is egyre inkább globális összehasonlításban értelmezhetők. Ezzel szemben
– derül ki a kötet tartalmából.
Veres Valér szociológus, a kötet szerkesztője és társszerzője elmondta, hogy a pandémia hatására, zoom-előadást szimuláló, de a fiatalok sokszínűségét tükröző borítót választottak, az első és a hátsó oldalán is négy-négy képpel, amely a fiatalok sokszínűségét hivatott bemutatni.
Csata Zsombor úgy véli, hogy a kötet a valósághoz közelebb álló szempontokat vesz figyelembe, hogy a fiatalok helyzetképéről differenciáltabb és árnyaltabb képet adjon, mint a korábbi kutatások.
„Azáltal, hogy a fő téma az egyenlőtlenség, túllépjük helyenként leegyszerűsített értelmezését a fiatalságnak, ugyanis az sokkal sokszínűbb, mint 15 évvel ezelőtt.” – magyarázza az MTA Kisebbségkutató intézetének tudományos munkatársa.
Veres Valér szociológus első tanulmányából kiderült, hogy
Valamint az, hogy az iskolázottság esélyei is nőttek, így a szerényebb háttérrel rendelkező fiatalok is hozzájutnak az oktatáshoz.
A második tanulmány azt járja körül, hogy az egyenlőtlenségek miként mentek át egy másik dimenzióba. Ezáltal a területiség vált fontossá, például nagyon sok fiatal ment ki külföldre az EU-csatlakozást követően, illetve egyre többen vállalnak a tanulás mellett munkát, de pozitív hozadékai is voltak, hiszen többen maradtak az oktatásban.
Geambașu Réka és Vita Emese a munkaerőpiaci helyzet és sikeresség, a munka–magánélet egyensúlyát vizsgálták a családtervezés és párkapcsolatok kontextusában.
Ebben a kutatásban újdonság, hogy kiterjed azokra a fiatalokra is, akiknek nincs családjuk.
„Munka-magánélet egyensúly vizsgálatával elsősorban egy résbe akartunk belopódzni, hogy olyat mutassunk, amiről nem szólnak a kutatások. Kimarad ugyanis általában az a perspektíva, hogy azok, akiknek nincsenek tapasztalataik, akinek nincs gyereke, annak is össze kell egyeztetni a munkát és a magánéletet. Szándékunk az volt, hogy bemutassuk, hogy van véleményük azoknak is, akik még nem érintettek közvetlenül” – magyarázta Geambașu Réka, a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének egyetemi adjunktusa.
Kiss Dénes szociológus abból a feltevésből indult ki, hogy
Székely Levente szerint a kutatás arra enged következtetni, hogy az erdélyi magyar fiatalok inkább a nemzeti mintát követik és nem a többségi társadalomét, és nőtt a szekularizáció az elmúlt 15 évben, ezáltal pedig a vallásukban elbizonytalanodók aránya is.
A szerző szerint ez azonban csupán feltételezés. Inkább az valószínűbb, hogy 15 éve a fiatalok nem merték felvállalni, hogy vallási szempontból bizonytalanok.
„Nem ateizmusról van itt szó, ugyanis a fiatalok 98%-ban hisznek Istenben. Ez korábban is így volt, és most is így van. Ez a korosztály nem hasonlítható a magyarországiakhoz. Mert nem látjuk a román fiatalokat, csak a teljes lakosságra vonatkozó felméréseket, de egyáltalán nem biztos, hogy a román fiatalok nem gondolkoznak hasonlóképpen, mint az erdélyi magyarok” – magyarázza Kiss Dénes.
Szabó Júlia elmondta, hogy jelenlegi tanulmányában és korábbi kutatásaiban is a fiatalok kulturális fogyasztását vizsgálja. Megfigyelések, fesztiválon végzett terepmunkák során azt látta, hogy
Szakirodalomban a „mindenevőség” nevet viseli a jelenség.
Szerinte a legelején, egy Félsziget-kutatásban még nagyon jól meg lehetett figyelni, hogy a szubkultúrák hangsúlyosan jelen voltak. Különböző értékrend, stílus látszott külsőleg is rajtuk, mint például a punkok vagy a rockerek esetében.
„2013 után már ezek a szemmel látható szignálok eltűntek. Feltételezésem van mindössze, hogy
Ezzel magyarázható a mindenevőség. A kulturális szignálok átalakultak a globalizáció miatt. A szubkultúra eszközei felköltöztek a tömegmédia színtereire” – összegzi Szabó Júlia.
A kötetben egyéb érdekes kutatások is megjelennek. Dániel Botond például a civil szervezetekhez való kötődés átalakulást kutatta. Egyre kevésbé látszódik, a tagságot adó kötődéseket nem vállalják már olyan szívesen.
Rusu Szidónia pedig az „információs társadalomban” tapasztalható digitális egyenlőtlenségeket mérte fel az erdélyi fiatalok körében. Illetve, hogy miért magasabb az internetpenetráció az erdélyi fiatalok körében.
A kötet megvásárolható a BBTE Könyvesboltban, a Gutenberg könyvesüzletekben, Magyarországon a Libri könyvesboltban, valamint online is megrendelhető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kató Béla nyugalmazott református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke vehette át a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díját pénteken Kolozsváron az egyetem napja alkalmából.
Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását.
Őrizetbe vettek a nyomozó hatóságok Beszterce-Naszód megyében egy 33 éves férfit, aki a gyanú szerint kis méretű robbanószerkezeteket készített és tesztelt saját otthonában, valamint annak környékén.
A brassói székhelyű regionális útügyi igazgatóság tájékoztatása szerint egyes útvonalakon a hókotrókat is be kellett vetni az utak megtisztítása érdekébe, a Transpalpina síterepen pedig jelenleg is tart a havazás.
Nekilátott átutalni a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. az anyanyelvükön tanuló külhoni magyar óvodásoknak, diákoknak és egyetemistáknak járó az oktatási-nevelési támogatást.
Sebességmérő kamerákat és a járdákat szegélyező fémkerítéseket telepítene a kolozsvári iskolák közelébe Emil Boc polgármester a szerdai balesetet követően, miután egy belvárosi iskola hatodikos diákját a járdán elütötte egy gyorshajtó.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!