Senki javát szolgálja

Az emberek a Romániai Magyar Gazdák Egyesületétõl (RMGE) kérik számon a hatalmas pincével, tizenöt irodával és gyûlésteremmel rendelkezõ, közel 500 négyzetméteres emeletes ingatlan helyzetét. Kanyaró Pál polgármester úgy véli, az RMGE egyenesen „átvágta a községet\" azzal, hogy a rendszerváltás után kezet tett az ingatlanra, de ígérete ellenére nem indította be a zöldségtermesztésérõl híres községben a mezõgazdászképzést szolgáló gazdasági iskolát és népfõiskolát. „Késõbb, az 1990-es évek közepén rövid ideig kis sajtgyártó üzemet mûködtetett a házban az RMGE, de ezt is abbahagyta, és magára hagyta az épületet. Bár adtuk volna oda a várfalvi cigányoknak, mert úgy látszik, a magyarok csak csúfolkodnak a faluval\" – mondta a Krónikának Kanyaró, aki az 1990-es évek elején, a volt mezõgazdasági termelõszövetkezet feloszlatásakor maga volt az úgynevezett felosztó bizottság elnöke.

Az RMGE az RMDSZ Kolozs megyei szervezetével és az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesülettel (EMKE) közösen vásárolta meg az ingatlant a várfalvi–aranyosrákosi volt kollektív gazdaság felszámolásakor, az 1990-es évek legelején. Évek múlva az RMGE kifizette két partnerét, tehát egyedüli tulajdonosként az egyesület saját nevére telekkönyveztette az ingatlant. Kanyaró Pál szerint, ha akkor nem az RMGE-nek, az RMDSZ-nek és az EMKE-nek adják az épületet, ma nem kellene az önkormányzat székházának bõvítésével veszõdniük, hanem ott állna a kényelmes ingatlan. Sõt, mint mondta, harmadik változatként akár vendégfogadót is létrehozhattak volna az épületben külföldi vendégek és táborozó gyermekek számára. A polgármester véleményét Báló Jenõ volt téeszelnök, gazdasági mérnök is osztja. „A termelõszövetkezet felosztásakor hiába kértük az embereket, ne kótyavetyéljük el a vagyonunkat, mert a székház és a raktárak jók lesznek még a falunak, nem tudtuk meggyõzni õket – nyilatkozta a szakember a Krónikának. – Mindenki azt mondta: szét kell osztani a vagyont… Itt van az eredmény\".

Az RMGE elnöke, Sebestyén Csaba szerint az általa vezetett egyesület és a Kanyaró Pál közötti vita abból ered, hogy a polgármester maga szerette volna megszerezni az épületet. „A volt téeszfelszámoló bizottság elnökeként a polgármester nem vásárolhatta meg azt, de az RMGE-tõl, mint civil szervezettõl már igen. Erre volt is egyezség, de miután az 1990-es évek második felében engem választottak az RMGE elnökévé, az új elnökség már nem volt hajlandó magánszemélynek átadni az ingatlant. Ezért írattuk az egyesület nevére\" – magyarázta Sebestyén. „Pályázati forrásokból az alapoktól a tetõzetig felújítottuk az épületet, rengeteget befektetünk, de a pénzünk elfogyott, és a bevételi forrásaink is elapadtak\" – tette hozzá. Az elnök azzal magyarázta a mostani helyben topogást, hogy az Európai Unió még nem indította el a 2007–2013-as nemzeti fejlesztési programot. „Várjuk a kiírást, és azonnal pályázunk arra, hogy az idõközben bekövetkezett rongálásokat helyrehozzuk, és az épületben az eredeti céloknak megfelelõ tevékenységet indítsunk be\" – tette hozzá Sebestyén Csaba.