
Homályos számítások. Nem átlátható a mechanizmus amely alapján sor került az önkormányzatoknak szánt összegek elosztására
A bizalmatlansági indítvány megszavazása után, a hétfői kormányülésen 1,4 milliárd lejt osztottak szét az önkormányzatok között. Eugen Teodorivici távozó pénzügyminiszter az ülés után bejelentette, hogy 1600 település kapott pénzt. Csakhogy a polgármesterek szerint a pénzosztogatás nem átlátható módon történik, senki sem érti, melyik település mi alapján jutott pénzhez, és amelyik kapott, miért többet vagy kevesebbet.
2019. október 15., 19:092019. október 15., 19:09
A pénzügyminiszter azt mondta, az összegeket elsősorban működési költségek fedezésére kapják az önkormányzatok, az alkalmazottak fizetésére, a fogyatékkal élők juttatásaira, gondozóik bérezésére, a tanintézetek, gyerekvédelmi és szociális igazgatóságok számára vásárolhatnak eszközöket, szolgáltatásokat. „Az önkormányzatok számláin levő összeg, kiegészítve azzal, amit most a kormánytól kaptak, biztosítja a működésüket. Minden településnek három hónapra meglesz a szükséges pénze; ezt a támogatást akkor is megkapták, ha nem kérték. Elsősorban a községek költségvetését egyenlítjük ki” – pontosított a búcsúzó pénzügyminiszter.
A szociáldemokrata kormány egyik furcsasága volt, ahogy az önkormányzatok költségvetését kezelte – jegyezte meg a Krónikának Ilyés Gyula, a Szatmár megyei Vetés község polgármestere, az RMDSZ önkormányzati szakértője. Hozzátette, a kormány két éve csak „csűri-csavarja” az önkormányzatok büdzséjét. Felidézte, hogy
A többi pénzt akkor odaadták a településeknek: több mint 3000 önkormányzat kapott kiegészítést, de olyan is volt, amelyik csak ezer-kétezer lejt. „Értelmetlen ennyi pénzt adni egy településnek, hiszen többe kerül a vele járó papírmunka”– szögezte le az elöljáró.
Hozzátette, a költségvetés-kiegészítés után valamennyi önkormányzatnak fel kellett töltenie a pénzügyminisztérium informatikai rendszerébe az elmúlt két-három évre vonatkozó sarokszámokat.
– részletezte a polgármester.
Szerinte valószínűleg figyelembe vették a tartozásokat, a működési költségeket, és oda adtak, ahol szükség volt a pénzre, ám kifogásolja, hogy
Az elmúlt két év költségvetési törvénye nagyon rossz volt az önkormányzatokra nézve, ám például Vetés község nem panaszkodhat. „Nem számítottunk most pénzre, és nem is kaptunk” – mondta Ilyés Gyula.
A kormány egyik „innovációja”, hogy az önkormányzatoknak szánt pénz felett tulajdonképpen a pénzügyminiszter rendelkezik, minden objektív kritériumot mellőzve szubjektív módon osztogatja ezeket az összegeket – mondta el korábban lapunknak több ízben Antal Árpád. Ez a pénzek nem átlátható, képlet nélküli osztogatása – szögezte le a sepsiszentgyörgyi polgármester.
Az élelmiszerek értékesítésére és fogyaszthatóságára vonatkozó külön-külön terminusokat kellene feltüntetni a termékeken szakértők szerint. A pontos, többféle megjelölés a címkéken jelentősen hozzájárulhatna az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez.
A karácsonyi vásárlás mikéntjét is nagy mértékben befolyásolja már Romániában a mesterséges intelligencia (AI): a vásárlók előbb a chatbotokkal folytatnak csevegést, azt követően döntik el egyre többen, hogy mit vegyenek az ünnepekre.
A Versenytanács szerdán összesen 135,2 millió lej (mintegy 26,6 millió euró) bírságot szabott ki a romániai dohánypiacon működő három vállalatra versenykorlátozó megállapodások miatt.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán egy rádiós interjúban elmagyarázta, miért döntött úgy a kormány, hogy jövő évtől emeli az adókat.
A Wizz Air magyar fapados légitársaság terjeszkedésre készül Romániában, több úti célt hirdetnek meg az új szezonban, és belföldi járatok indítását is fontolgatja. Minderről Váradi József vezérigazgató beszélt egy, a Profit.ro portálnak adott interjúban.
Az árbevétel utáni minimumadóról és az adórendszerről volt szó főként Ilie Bolojan miniszterelnök és a Külföldi Befektetők Tanácsa képviselőinek szerdai egyeztetésén.
Ellentmondott Florin Bolojan szociáldemokrata (PSD) munkaügyi miniszter Ilie Bolojan liberális párti (PNL) miniszterelnöknek a minimálbér-emelés gazdasági hatásait illetően, fokozva az ügyben kialakult koalíciós konfliktust.
Az Európai Unió enyhített kedden az új gyártású belső égésű motorok – benzin- vagy dízelüzemű autók – forgalomba hozatalának 2035-től tervezett tilalmán, hogy támogassa a nehéz helyzetben lévő európai autóipart.
Akár megháromszorozódhat a régi tömbházlakásokra kivetett ingatlanadó a 2026-tól érvényes, a gépjárműadó emeléséhez hasonlóan társadalmi aggályokat felvető új szabályozások szerint.
Azok a magánszemélyek, akiknek korábban nem sikerült pályázni a 2025-ös roncsautóprogramban, keddtől egy új regisztrációs időszakban vehetnek igénybe finanszírozást – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alap (AFM).
szóljon hozzá!