A koronavírus-fertőzést szigorú protokoll alapján állapítják meg a szakemberek, melyben a PCR-teszt eredménye a döntő
Fotó: Komka Péter/MTI
Nem áll érdekükben a kórházaknak, hogy mesterségesen növeljék a koronavírus-fertőzésben szenvedők vagy elhunytak számát – cáfolták az erről terjedő álhíreket a Krónika által megkérdezett egészségügyi szakemberek.
Semmi alapjuk azoknak a hónapok óta terjedő pletykáknak, miszerint egyes kórházak pénzt ajánlanak más betegségben szenvedőknek, ha „aláírják”, hogy koronavírus-fertőzöttek – szögezték le lapunknak az illetékesek. Ahogy az sem megalapozott, hogy kórházban elhunyt személyek hozzátartozóinak ajánlanak fel pénzt azért, hogy utólag „elismerjék” a fertőzés tényét.
A Krónika által megszólaltatott egészségügyi szakemberek hangsúlyozták:
Az ál-koronavírusos betegekről szóló pletykák elsősorban a Székelyföldön terjednek a közösségi háló jóvoltából, de a kórházi lefizetésekről szóló álhírek már a Partiumot is elérték. Háromszéken már rögtön a járvány megjelenése után kezdett el terjedni a hír, miszerint a hozzátartozók 200-300 eurót kapnak, ha beleegyeznek, hogy az elhunyt szerettük halotti bizonylatán a koronavírus-fertőzés szerepeljen halálokként.
Ezeknek az álhíreknek nincs semmilyen valóságalapjuk – jelentette ki a Krónikának András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház igazgatója. Hangsúlyozta, a kórházaknak semmilyen anyagi vagy egyéb érdekük nem fűződik ahhoz, hogy felduzzasszák a fertőzöttek vagy a Covid-19 betegségben elhunytak számát, hiszen
A pénzt az erre az évre leszerződött esetszám alapján adja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS).
Az elmúlt években a rendszer úgy működött, hogy ha leszerződtek év elején évi 1700 esetre, akkor kevesebb beteg esetén arányosan csökkent a finanszírozás, ellenben ha többet láttak el, nem kaptak több pénzt. A járvány kitörése óta ez megváltozott, a biztosító a betegek létszámától függetlenül utalja a leszerződött pénzt.
– mutatott rá az igazgató. Emlékeztetett, ha egy kórházban bennfekvő személy koronavírus-fertőzött, akkor a személyzet csak teljes védőfelszerelésbe beöltözve érintkezhet vele, még akkor is, ha tünetmentes. „Ez nagyon megterhelő az egészségügyi személyzet számára, hiszen ha valaki 28 Celsius-fokban két órát eltölt teljes védőfelszerelésben, az már fél liter vízveszteséget jelent számára” – mutatott rá az érem másik oldalára az igazgató, aki szerint az orvosoknak nem érdekük, hogy tünetmentes személyeket „kezeljenek” beöltözve.
Fotó: MTI/Árvai Károly
A páciensek felduzzasztása nem is lenne kivitelezhető, tette hozzá a szakember, hiszen a diagnózist lehetetlen módosítani, a nyilvános, bárki által elérhető országos protokoll értelmében, azt csak pozitív PCR-teszt esetén lehet felállítani. „Hiába utal a tünetegyüttes, a képalkotó, paraklinikai vizsgálatok eredménye koronavírus-fertőzésre, amíg nincs pozitív teszteredmény, nem lehet ezzel diagnosztizálni a beteget” – részletezte a kórházmenedzser.
András-Nagy Róbert szerint előfordulhat ugyan, hogy a diagnózist csak a beteg elhunyta után állítják fel, de ez csak abban az esetben történik, ha a korábban levett minta eredményét már csak a halál beállta után kapják kézhez. „Azt, hogy a halotti bizonylaton milyen betegség szerepel a halál okaként, szakemberek állapítják meg, ehhez nem kérik a hozzátartozó jóváhagyását, tehát a valóságtól elrugaszkodott, hogy a családtag pénzt kapjon azért, hogy beleegyezzen a dokumentum tartalmába” – hangsúlyozta. Hozzátette,
A sepsiszentgyörgyi megyei sürgősségi kórház 595 ággyal működik, jelenleg a kapacitása 52 százalékán van. A hivatalos statisztikák szerint Kovászna megyében a járvány kezdete óta öt koronavírussal-fertőzött személy hunyt el, a legutolsó halálesetről május 13-án számolt be a prefektúra.
Nemcsak a romániai fertőzések kapcsán terjednek a lefizetésekről szóló álhírek, már az olaszországi tömeges halálesetek idején is voltak hasonló pletykák, de ezeknek nincs valóságalapjuk – cáfolta az álhíreket Kiss Edit, a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház szóvivője is. „Határozottan cáfoljuk ezeket. Azt is, hogy bárki pénzt adna a fertőzés megállapításáért, és azt is, hogy bárki halotti bizonyítványokat hamisítana” – szögezte le a szóvivő, hozzátéve: az egészségügyi intézmény egyetlen orvosa sem kockáztatná az állását, szakmai megítélését ilyesmivel. Rámutatott: a koronavírus-fertőzés senkinek sem jó, senkinek sem áll érdekében, így értelmetlen lenne, hogy valaki pénzért cserébe fertőzöttnek vallja magát. Hiszen bár a betegek többsége tünetmentes, nekik is kórházba kell vonulni két-három, esetenként négy hétre.
Intézményi szinten sem áll érdekében senkinek a fertőzöttek számának növelése, a kórházaknak óriási kiadást jelentett a járványra való felkészülés, átszervezések történtek, a tevékenység egyes osztályokon teljesen felborult, az alkalmazottak beöltözve, védőfelszerelésben dolgoznak órákon át.
Anyagi érdekük sem fűződik ahhoz, hogy minél több koronavírusos beteget ápoljanak, hiszen a finanszírozásuk szigorúan szabályozva van: a csíkszeredai kórház az összes osztályra és a járóbeteg-rendelőre vonatkozó megvalósításai alapján az egészségbiztosítási pénztártól kapja a pénzt, amit saját forrásból és az intézményfenntartó Hargita megyei önkormányzat támogatásából egészít ki.
– mutatott rá Kiss Edit. Hozzátette, a fertőzötteket ellátó egészségügyi alkalmazottak valóban kaptak veszélyességi pótlékot a sürgősségi állapot idejére, ez azonban országosan egységes volt, nem függött a fertőzöttek számától. A szóvivő szerint a koronavírus-fertőzöttek nyilvántartása sem ad teret manipulációnak: a fertőzést kimutató PCR-teszt a döntő, a pozitív eredményt a tesztet végző laboratórium közli az egészségügyi igazgatósággal, az pedig továbbítja az egészségügyi minisztériumnak.
Fotó: Árvai Károly/MTI
A haláleset megállapítása is szigorúan szabályozva van, törvény, belső rendszabályzat és nem utolsósorban az etikai előírások szavatolják, hogy az orvos a halálokot a valóságnak megfelelően jelöli meg, azt kell leírnia, amit lát, tapasztal, nem konzultál erről a hozzátartozókkal. Ha az elhalálozás a kórházban történik, az intézmény kiállít egy, a haláleset beálltát megállapító bizonylatot, amellyel a hozzátartozók kiváltják a halotti bizonyítványt a helyhatóságoknál. A haláleset beálltát megállapító bizonylatot patológus szakorvos állítja ki, ő írja alá a kórbonctani vizsgálat eredménye alapján. Az egészségügyi minisztérium rendelete szerint az igazoltan koronavírus-fertőzött elhunytakat nem boncolják fel, és a jogszabályban megszabott speciális protokollt alkalmazzák a fertőzés gyanújával kórházba kerülő, de a tesztelés elvégzése előtt elhunyt beteg esetében is. Kivételt képez, ha valaki esetében felmerül az erőszakos halál gyanúja, tette hozzá Kiss Edit.
„Számomra megmagyarázhatatlan, érthetetlen ez az egész, semmi logikája” – mondta az álhírek kapcsán lapunknak László Attila Kolozs megyei szenátor, a felsőház egészségügyi szakbizottságának elnöke, aki a sajtóból értesült az álvírusosokról szóló híresztelésekről.
– erősítette meg a kórházak képviselői által mondottakat az egészségügyi szakpolitikus.
A kolozsvári orvos rámutatott, az egészségügyi intézmények számára nem kis anyagi terhet jelent a Covid-19-ben szenvedők ápolása, egy bennfekvőnek az ellátása az elmúlt három hónapban átlagosan 13 700 lejbe került. „Ez jóval nagyobb a normális tevékenység idején kapott összegnél, ami 2000–2500 lej” – mutatott rá az egészségügyi szakember, hozzátéve, hogy a járvány idején minden költséget megtérít a biztosítási pénztár. A szenátor hozzátette, a hatóságok járvánnyal kapcsolatos kommunikációja kapcsán ugyan van mit javítani, de arra nincs magyarázat, hogy miért folyamodna olyasmihez valaki, amit a közösségi hálón terjedő álhírek szuggerálnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Kiáll a korrupcióval vádolt Ráduly István Kovászna megyei prefektus mellett az RMDSZ Háromszék területi szervezete – közölte kedden közleményben a székelyföldi szervezet állandó tanácsa.
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!