Semjén Zsolt lóháton vonult be Kézdivásárhely főterére

A kereszténydemokrata politikus beszédében azt hangsúlyozta, a magyarság autonómiaigénye nem irányul senki ellen, és az Európai Unióban másutt megszokott, természetes valóság.

A magyar kormány tagja mellett Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is lóháton vonult körbe a téren, ahol a magyar nemzeti ünnepen hatalmas tömeg, sok ezer ember követte figyelemmel a magyarországi és székelyföldi hagyományőrző lovas csapatok, valamint a környékbeli falvak szekeres felvonulását.

Kézdivásárhely főterén, a forradalom legendás ágyúöntő tüzértisztjének, a kétszáz éve született Gábor Áronnak a szobra körül összesereglett, a szervezők szerint több mint tízezresre becsült tömeg előtt mondott beszédében Semjén Zsolt az ünnep és az összetartozás jelentőségét hangsúlyozta.

„Egy létszámában kis nép számára akkor van megmaradás, ha minden egyes magyarban benne él az egész magyar történelem, az egész magyar kultúra: ebben segít minket korabeli ruha, az ünnep, a felvonulás, a zászló, ez teszi megélhetővé, hogy őseink nagyszerű dolgokat cselekedtek, és büszkeséggel tölt el, hogy magyarok lehetünk” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. 

Kijelentette: a szabadságharc idején Gábor Áron öntödéjében ágyúvá lett székely harangok ma is szólnak a magyarság szívében. „Azt üzeni ez a harangzúgás, hogy nem hagyjuk magunkat, mert ami másnak jár, nekünk is jár. Barátaim, az Európai Unióban az önrendelkezés, az autonómia természetes megszokott, bevett valóság. Ha másnak lehet, nekünk is lehet, mert nem vagyunk alábbvalóak egyetlen más nemzetnél sem” – hangoztatta Semjén Zsolt.

Rámutatott, a magyarság nem fogadhatja el, hogy másodosztálybeli nép, és alábbvaló a többi nemzetnél. „Amikor mi önrendelkezésről beszélünk, nem irányul senki ellen. Amit mi kérünk az nem valamilyen székely specialitás, valamilyen soha nem látott, soha nem hallott túlzó követelés, hanem az, ami másoknak is természetes napi valóság az EU-ban” – érvelt Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes beszéde végén történelmi tavasznak nevezte az ideit, április hatodikát pedig az egyetemes magyarság ünnepének, mivel idén az állampolgárság kiterjesztése lehetővé tette, hogy minden magyar kifejezze politikai akaratát. Rámutatott: a világ magyarsága a közjog kötelékében egyesülve száz év óta először választhat olyan Országgyűlést, amelyben minden magyar politikai akarata megtestesül.

„Szeretett honfitársaim, félszavakból értjük egymást: önök mindenben számíthatnak ránk és mi is számítunk önökre! Isten áldja Erdélyt, Isten áldja Székelyföldet, Isten áldja Kézdivásárhelyt!” – zárta beszédét Semjén Zsolt Kézdivásárhelyen a magyar nemzeti ünnepen.