2011. október 17., 09:322011. október 17., 09:32
Dr. Besenyei Lajos, a Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetségének elnöke szerint arról is szó esett, hogy hogyan tudnak a magyarországi tanárok hosszabb ideig Erdélybe települni. A készülő új magyar felsőoktatási törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy az anyaországi professzorok másodállást vállalhassanak az itteni egyetemeken, ellentétben az eddigi gyakorlattal, amikor csak néhány órát tarthattak.
Az elnök a Krónikának elmondta: a szövetség egy éve átalakult, és a megváltozott feltételek között más munkamódszerekre volt szükség. „Korábban a főcél az volt, hogy a Kárpát-medencei professzorok találkozzanak egymással, közösséget alakítsanak ki, a mai helyzet azonban a tetteket követeli meg. Ma már nem elég, ha leülünk és egyetértünk, az elméleti stratégai kérdések mellett a konkrét napi cselekvésben is részt kell venni” – magyarázta dr. Besenyei Lajos.
Dávid László, az eseménynek otthont adó Sapientia EMTE rektora a Krónikának elmondta: a megbeszélésnek az volt a célja, hogy számba vegyék azokat a gondokat, amelyek azonnali megoldásra szorulnak. Arról is szó esett, hogy a szövetség hogyan tudja támogatni az erdélyi magyar felsőoktatást. „Az új romániai oktatási törvény olyan követelményeket állít a fiatal oktatókkal szemben, amelyre nem voltak felkészülve, és sok esetben nem teljesítik az előrelépési feltételeket. Egy nemzetközi szervezet segítséget nyújthat az előléptetéshez szükséges publikációk megjelentetésében, illetve a habilitáció (a doktori címet követő következő egyetemi fokozat) megszerzésében” – részletezte Dávid László.
A külföldi habilitáció megszerzése azért fontos a fiatal tanároknak, mert a hazai oktatási törvénynek még nem készült el az alkalmazási módszertana, így itthon két évig nem tudják megszerezni a professzori, illetve docensi címhez elengedhetetlen fokozatot. Pedig a kötelező kényszernyugdíjazások miatt üresen maradó állásokat csak a fiatal tanárok előléptetésével tudják betölteni az egyetemek.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?