
A Secuiana Rt. az elmúlt két évben összesen több mint 18 millió lej veszteséget halmozott fel.
Fotó: Tuchiluș Alex
Alig néhány nappal azután, hogy beszámoltunk a Secuiana vezetéséhez köthető személyeket is érintő, 9,2 millió lejes sikkasztási és pénzmosási büntetőügyről, újabb fejlemény látott napvilágot a nagy múltú kézdivásárhelyi ruhagyártó körül. A vállalat a Kovászna Megyei Törvényszéken fizetésképtelenséget megelőző szerkezetátalakítási eljárást kezdeményezett, miután az elmúlt két évben több mint 18 millió lejes veszteséget halmozott fel.
2026. július 06., 13:252026. július 06., 13:25
2026. július 06., 16:202026. július 06., 16:20
A kézdivásárhelyi Secuiana Rt. hivatalosan is fizetésképtelenséget megelőző szerkezetátalakítási eljárásba lépett, miután a Kovászna Megyei Törvényszék 2026. június 25-én elrendelte az eljárás megindítását – számolt be a WeRadio Sepsiszentgyörgy és a G4Media a Supervizor.ro információira hivatkozva.
A kérelmet június 18-án nyújtotta be, az ügy a 2026/633/119-es iktatószám alatt szerepel.
A jogi lépés hátterében a vállalat kedvezőtlen pénzügyi eredményei állnak.
Az elmúlt években több mint félezer alkalmazottat foglalkoztató gyár tavaly októberben elbocsátotta 91 dolgozóját. 2025-ben 49,4 millió lejes üzleti forgalom mellett 10,2 millió lejes veszteséget könyvelt el; adóssága 23,6 millió lejre rúg.
A Kovászna Megyei Törvényszéken ez a második ilyen jellegű ügy: korábban a sepsiszentgyörgyi D-Toys Rt. is hasonló kérelmet nyújtott be. A vállalat szerkezetátalakítási tervének kidolgozására és felügyeletére a bíróság az ECG SPRL és a Pro Business SPRL fizetésképtelenségi szakértőiből álló konzorciumot jelölte ki szerkezetátalakítási vagyonfelügyelőként.

Két természetes személyt és hét kereskedelmi társaságot küldött bíróság elé a Kovászna Megyei Törvényszéki Ügyészség egy több mint 9,2 millió lejes sikkasztási és pénzmosási ügyben.
A fizetésképtelenséget megelőző szerkezetátalakítási eljárás a 2014/85-ös számú törvényben szabályozott jogintézmény, amely azoknak a vállalkozásoknak nyújt lehetőséget a működésük rendezésére, amelyek ugyan pénzügyi nehézségekkel küzdenek, de még nem váltak visszafordíthatatlanul fizetésképtelenné.
Az eljárás a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalat kérelmére indul. A cég szerkezetátalakítási tervet készít, amely tartalmazza a tartozások rendezésének módját – például részletfizetést, az adósságok átütemezését, csökkentését vagy a követelések egy részének elengedését –, valamint a vállalkozás átszervezésére irányuló intézkedéseket.
A hitelezői szavazást követően a szerkezetátalakítási tervet a csődbíró hagyja jóvá.
Az eljárás megindításával a hitelezők által kezdeményezett végrehajtási eljárások meghatározott időre – rendszerint négy hónapra, meghosszabbítási lehetőséggel – felfüggesztésre kerülnek. Ez időt biztosít a vállalatnak arra, hogy átszervezze működését, és megkísérelje pénzügyi helyzetének rendezését anélkül, hogy elveszítené vagyonát.
Lőrinc Ágnes megbízott igazgató a Székelyhon portálnak úgy nyilatkozott, hogy a tevékenység változatlanul folytatódik, a termelés zavartalan, a szerződéses kapcsolatok működnek, munkatársaik pedig „továbbra is elkötelezetten dolgoznak a megrendelések teljesítésén és az üzleti partnereinkkel való együttműködés fenntartásán.” „Az elmúlt években a textilipar egész Európában rendkívül nehéz helyzetbe került. Az iparágat egyszerre érinti az alapanyag-, energia- és működési költségek jelentős emelkedése, a minimálbér folyamatos növekedése, valamint az a tendencia, hogy számos nyugat-európai megrendelő ismét Ázsiába helyezi át termelésének egy részét, ahol a munkaerő költsége lényegesen alacsonyabb. Emiatt a romániai gyártók – így a Secuiana is – jelentős megrendelés-csökkenéssel szembesültek” – ismertette a vállalat illetékese.
A Secuiana az elmúlt napokban egy másik ügy miatt került a figyelem középpontjába: mint megírtuk, a Kovászna megyei ügyészség két természetes személy – Arun R. C. és Gy. Botond –, valamint hét cég ellen emelt vádat egy több mint 9,2 millió lejes sikkasztási és pénzmosási ügyben. Értesüléseink szerint a két vádlott egyike, Arun R. C. a zabolai Mikes család egyik leszármazottja, aki 2023-ban többségi tulajdont szerzett a Secuiana cégcsoportban, a másik pedig a társaság vezérigazgatója. A büntetőeljárás természetes személyek és gazdasági társaságok ellen folyik, a vádemelés pedig nem jelenti a vádlottak bűnösségének megállapítását.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!