2012. április 26., 08:552012. április 26., 08:55
Az Almásy László Kultúrtörténeti Kör rendezésében a kolozsvári Bulgakov kávéház pincéjében megtartott rendezvényen a szakember történelmi áttekintésben, a 19–20. század fordulójától kezdve napjainkig mutatta be Erdély etnikai rétegződésének változásait.
Mint elhangzott: a 20. század elején, a trianoni békediktátum előtt Erdély lakosságának több mint fele román volt, míg a magyarok és németek együtt a népesség 40 százalékát tették ki. Ezzel együtt akkoriban Közép- és Dél-Erdély városaiban egyértelműen a magyarság volt többségben. A magyarság urbanizációja ekkor 27 százalékos volt, míg a románok zömükben falun éltek. A Székelyföld eközben rurális perifériának számított, a székelyek urbanizációs szintje a románokéval volt egyenlő. Amíg azonban a magyarok 67 százaléka már tudott írni-olvasni, a románok voltak a legkevésbé iskolázottak, a ruszinokkal együtt 84,7 százalékuk őstermelőként dolgozott. Trianon után a románok legnagyobb gondja éppen ez a társadalmi rétegződés volt.
A két világháború között kezdődött el az addig falun élő erdélyi románok bevándorlása a városokba. Mint az előadáson is elhangzott, hiába szervezték azonban át teljesen a felsőoktatást, az üzleti szférában továbbra is megmaradt a magyar–német többség. Ekkor a kolozsvári és nagyváradi magyarok szociológiai értelemben még nem kerültek kisebbségbe, ehhez a kommunista modernizáció kellett.
Az ötvenes–hatvanas években a nagy ipari beruházások elkerülték a magyar lakta területeket, így nem csak a Székelyföld, de a Partium is a gazdasági perifériára került. Jelenleg az iskolázottság terén a magyarság alulreprezentált, bár a 1981–86 között született generációnál már egyfajta kiegyenlítődésről lehet beszélni, tudtuk meg Kiss Tamástól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már több mint két hete tombol egy rendkívül nehezen megközelíthető hegyvidéki területen, a Retyezát-hegység déli részén, a Kis-Retyezát területén, Hunyad megyében található Buta-völgyi szorosban kitört bozóttűz.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
Sajátos feladatot osztott ki a megye vidéki rendőrőrsein tevékenykedő állománynak Szatmár megye rendőr-főkapitánya: naponta le kell mérniük a felhasznált tűzifamennyiséget.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Látogatottsági adatok