Schöpflin György volt az Európai estek meghívottja

A magyarországi politikus Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő meghívására a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhelyben tartott előadást csütörtök este Magyar országimázs: alkotmányozás, médiatörvény, határon túli magyarok címmel. Schöpflin arról tájékoztatta a közönséget, hogy Magyarország alkotmánya szerkezetileg nem változott a kommunista rendszer kezdete óta.

Véleménye szerint a magyarországi rendszerváltás nem hozott érdemi változást e téren, ezért a jelenlegi alkotmányozási folyamat gyakorlatilag a rendszerváltás beteljesülésének tekinthető. A képviselő elmondása szerint a vitát szító jogszabály az érvényben levő európai médiatörvényekből merítkezik, az ellene beindult sajtólavinát pedig az európai baloldal útkeresésének eszközeként látja, amely számára a médiatörvény kiváló ürügy volt, hogy politikai ellenfeleire csapást mérjen.

A határon túli magyarok helyzetével kapcsolatosan Schöpflin úgy vélekedett: a mindenkori magyar kormány feladata, hogy a határon kívül, a magyar kisebbségi sorsban élőkkel éreztesse törődését. „Szeretném, ha elindulna egy folyamat, amelynek eredményeként a határon túli magyarok egyenlő félként jöhetnek Magyarországra. Ennek a folyamatnak egy rendkívül fontos állomása a könnyített honosítási eljárás” – nyilatkozta a képviselő. Ugyanakkor megemlítette a franciák „frankofón” ötletét, amelynek vázára egy magyar változatot lehetne felépíteni: létre lehetne hozni egy „hungarofóniát”, amely lehetővé tenné a nagy magyar beszélgetést, függetlenül attól, hogy ki milyen szinten beszéli a magyar nyelvet, létrejöhetne egy határokon átívelő magyar tudat.

Az előadást követő beszélgetés során a két képviselő, a hallgatóság kérdéseire válaszolva elutasította azt a véleményt, mely szerint az Európai Unió magyar elnöksége nem tartja szem előtt a kisebbségi kérdést. Sógor Csaba szerint az EU-elnökség idején Magyarország legfontosabb feladata, hogy a lehető leghatékonyabban együtt dolgozzék a többi tagállammal és összehangolja azok minisztereinek, kormányainak a munkáját. Az elnökség idején Magyarországnak olyan környezetben kell dolgoznia, ahol a többség nem kellően érzékeny a kisebbségvédelmi témákra, ezért a kisebbségi ügyet csomagolva érdemes tálalni – hangsúlyozta az erdélyi magyar képviselő, aki szerint ebben a fél évben Magyarországnak lehetősége van olyan tőkét felhalmozni, amely segítheti a jövőbeni kisebbségvédelmi munka előrehaladását.

Sógor Csaba hangsúlyozta: a kisebbségvédelmi témákat a magyar–román kapcsolatok miatt is óvatosan kell érinteni. – Hosszú idők után jelenleg jó úton halad Románia és Magyarország együttműködése, de vannak olyan kényes témák, mint a közös történelmi múltunk megítélése, vagy akár a területi és kulturális autonómiák, amelyek a két ország kapcsolatában könnyen törést hozhatnak. Akkor tudunk kisebbségvédelmi témákban is sikeresek lenni, ha meg tudjuk őrizni a párbeszédet.