Sarkalatos törvényt kérnek a polgáriak

Úgy vélte, az alkotmányban kellene rögzíteni, hogy valamennyi őshonos romániai nemzeti közösség jogait az illető közösségre szabott sarkalatos törvény írja le, és hogy ezt a törvényt az illető kisebbség bevonásával kell megszövegezni. Az MPP elnöke hétfőn átadta az RMDSZ-nek azokat az alkotmánymódosító javaslatokat, amelyeket pártja szükségesnek tart a kívánt törvényes keret kialakításához.

Az MPP „a románok és a velük együtt élő őshonos nemzeti közösségek szuverén és oszthatatlan nemzetállamaként” határozná meg Romániát. A párt azokat a nemzeti közösségeket tekintené őshonosoknak, amelyek több mint száz éve élnek együtt a román néppel. Ezeket Románia államalkotó tényezőiként ismerné el az alaptörvényben.

Azt is rögzítené, hogy a Romániában fennálló „nemzeti egyenlőség és nemzeti szabadság erkölcsi, történelmi és jogi alapja” az erdélyi románok 1918. december 1-jei gyulafehérvári nyilatkozata. Az Erdély és Románia egyesülését kimondó dokumentum teljes nemzeti szabadságot ígért az együtt élő népeknek.

Biró Zsolt elmondta, azt kérte az RMDSZ vezetőitől, hogy iktassák az alkotmánymódosító javaslatokat az illetékes parlamenti bizottságnál, és képviseljék ezeket. „Ez az alkotmányos keret lehet az alapja a magyar közösség esetében mind a területi, mind a kulturális autonómiának” – magyarázta a pártvezető.

Az MPP és az RMDSZ vezetői abban is megállapodtak, hogy július 11-én ül össze a két párt vegyes bizottsága, mely Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetén dolgozik. „Az RMDSZ világossá tette, hogy a tárgyalási forduló után közvitára bocsátja a tervezetet” – fűzte hozzá Biró.

Elmondta, folytatódik a két párt együttműködése, de megjegyezte, hogy a politikai együttműködésről márciusban kötött megállapodás teljesítésével kapcsolatban hiányérzeteik is vannak. „Minden pontnak van olyan része, amely megvalósult és olyan is, amelyik nem” – jegyezte meg az MPP-elnök.

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára az MPP javaslatai kapcsán a Maszol.ro portálnak úgy nyilatkozott, hogy ezek egy része fellelhető az RMDSZ alkotmánymódosító csomagjában is. „Ilyen például az az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat beemelése hivatkozás szinten az alaptörvénybe” – részletezte az RMDSZ-es politikus. Elmondta, a hétfői egyeztetéseken a két párt vezetői áttekintették az együttműködési megállapodást, és megállapították, hogy mindegyik pontjában történt előrelépés.