Borbély Éva saját fejlesztésű finomsága. A céklás golyók receptje is megtalálható a kötetben
Fotó: Borbély Éva
Főzőfutam fűszeres napokra – Receptes kézikönyv elfoglalt nőknek és férfiaknak időutazással tálalva címmel jelent meg Borbély Éva kolozsvári gasztroblogger, rendezvényszervező kötete a baróti Tortoma kiadónál. Az illusztrációkban gazdag, kedden a kolozsvári Főkonzulátuson bemutatott kötetről, az abban szereplő, saját fejlesztésű, a rohanó mindennapok világába beilleszthető, ötletes és változatos receptekről kérdeztük a szerzőt.
2025. július 24., 07:572025. július 24., 07:57
2025. július 24., 08:352025. július 24., 08:35
– Főzőfutam fűszeres napokra – Receptes kézikönyv elfoglalt nőknek és férfiaknak időutazással tálalva – ez a címe a frissen megjelent kötetnek. „Futni vagy főzni, vagy talán mindkettő? – merül fel a kérdés a könyv kapcsán” – szerepel az ismertetőben. Mit fed az időutazásos utalás, és miként illeszkedik a mai, rohanó világhoz?
Borbély Éva gasztroblogger: a könyv azoknak is a segítségére lehet, akik a rohanó világban kézzelfogható tanácsokat, ötleteket, könnyen elkészíthető recepteket várnak
Fotó: Borbély Éva
– Az 1900-as évek elejének gasztronómiai szokásaira utal az időutazás: a budapesti Heti újság című lapban jelentek meg írogató háziasszonyok gasztrotanácsai, receptjei. Nekik persze teljesen másféle életformájuk volt, mint a maiaknak: lehet, hogy két napjuk is volt egy sütemény elkészítésére.
Tapasztaljuk, hogy a mai, rohanó világunkban a nőkre többféle szerep jut: miközben főállásban dolgoznak, ők végzik a dadus, a szakács, az ápoló, a korrepetáló, a cseléd munkáját. Rengetegszer eszembe jutott, milyen jól jönne, ha lenne egy kézzelfogható recepttár, amiben nagyon gyors, egyszerűen elkészíthető, de finom ételek lennének. Hát nem volt ilyen, így saját magam álltam neki konyhai kísérleteket végezni.
Egyszerű és nagyszerű. Gomba egyszerűen
Fotó: Borbély Éva
Nem sokkal utána jött az ötlet, hogy kezdjem leírni azoknak a fogásoknak a receptjét, amiket főzök, ahogyan az ízeket párosítom. Vannak olyan ételeim, amelyek a saját kreálmányok, teljesen másak, mint a hagyományos fogások, ilyen mondjuk a quinoás pirított puliszka. De olyan is van, hogy egy hagyományos, sokáig készülő ételnek dolgoztam ki a gyors változatát. Ilyen például a húsleves – a hagyományos húslevest alacsony lángon, sokáig, hosszan tartó türelemmel és odafigyeléssel kell főzni, én pedig lerövidítettem egy saját verziómban, és elkészítettem mondjuk fél óra alatt.
Idővel fotózni is kezdtem az elkészített fogásokat, majd a receptek a fényképekkel együtt bekerültek a kolozsvári Szabadság napilapba. Hihetetlen egybeesés, hogy az Évás ötletek a konyhában rovat pontosan 5 évvel ezelőtt indult (2020. július 18-án) és azóta él. Közben elkezdtem régi szakácskönyveket olvasni, azokból recepteket elkészíteni. Rátaláltam az első magyar nyelven írt szakácskönyvre: a kézirat a 16. századból származik, az átirata 19. században jelent meg nyomtatásban. Nem tudjuk, ki volt a szerzője, de minden valószínűség szerint egy kolozsvári szakácsmester lehetett, aki János Zsigmond vagy a Báthoryak udvarában szolgált.
Ezekről a felfedezésekről írtam korábban a Művelődés kulturális folyóiratban.
– Néprajz szakon végzett, tehát egy kicsit a múlt iránti érdeklődése is összefonódott a gasztronómia érdeklődéssel?
– Úgy fogalmazhatnék, hogy a múlt, a hagyományok iránti érdeklődésembe lassan beszivárgott a gasztronómia. Így került a kezembe Dede Franciska Tartsd jól a Bestiát! – Egy századfordulós „blog” története című könyve. Értékes anyagot tár az olvasók elé a szerző, egy 1901-ben meghirdetett receptpályázat teljes anyagát.
A beérkező receptek mellett sok olvasói levél, hozzászólás, tanács is napvilágot látott a lap hasábjain, nem egyszer egymás véleményére reflektálva, vitatkozva – tehát egyfajta századfordulós gasztronómia „blog” jött létre. A hozzászólók nem csak háziasszonyok voltak, hanem olyan ismert személyek is, mint Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Tömörkény István és persze maga Ignotus. Jókait is felkérték, hogy írjon a pályázatba, küldjön receptet, de ő egy udvarias levélben kitért a felkérés alól. Leginkább értelmiségi nők szóltak hozzá a gasztronómiai témához, küldtek be recepteket.
Ha belegondolunk, igen hasonló volt mindez ahhoz ami a mai Facebook-bejegyzéseknél történik. Valaki kitesz valamit, és sokan reagálnak, vitatkoznak, ha olyan a téma jellege. Csakhogy míg ma percek leforgása alatt több üzenetet tudnak váltani a vitatkozók, a 20. század elején egy hetet kellett várni arra, hogy egy kommentet, egy ellenvéleményt megjelentessenek. A sebesség tehát összehasonlíthatatlanul lassabb volt. A nyelvezetet is érdemes megvizsgálni, bármennyire is összekülönböztek akkoriban a vitatkozók, mindezt kulturáltan, elegánsan tették.
Saját fejlesztésű recept: bodzában pácolt tofu
Fotó: Borbély Éva
– A 20. század eleji gasztronómiai diskurzust hogyan lehetett összekapcsolni a saját receptekkel? Mik lehetnek a közös pontok?
– A beküldött receptekből, a hozzászólásokból kirajzolódik, hogy mit láttak fontosnak a nők, ha főzésről volt szó.
De azt is szem előtt tartották, hogy a leírt fogás megfizethető legyen, hozzáférhető alapanyagokból készüljön. Ezek a szempontok semmit sem veszítettek az érvényességükből.
A Főzőfutam fűszeres napokra – Receptes kézikönyv elfoglalt nőknek és férfiaknak időutazással tálalva című kötet a baróti Tortoma kiadónál jelent meg
Fotó: Borbély Éva
– Viszont a mai viszonyok sok szempontból nagyon mások, a már említett nagy mértékű felgyorsulás miatt is.
– Ebből a szempontból azt hiszem, a mi világunk nehezebb: az életünk szédületesen pörög,
Ezért is gondoltam, hogy a könyv azoknak is a segítségére lehet, akik a rohanó világban kézzelfogható tanácsokat, ötleteket, könnyen elkészíthető recepteket várnak.
Tányéron a nyár íze
Fotó: Borbély Éva
– Erre a kérdésre nehéz választ adnom, mert a leírt, megosztott receptek, bár nem mind saját fejlesztésűek, de valami saját mindenikben van. Előfordul, hogy néha egyik hozzávalót lecserélve jutok el egy új felfedezéshez,
míg a végeredménnyel teljesen elégedett leszek. Jó példa erre a könyvben szereplő répatorta, amelyet több évig csiszoltam, alakítgattam, míg meg nem született a végső változat, amellyel teljes mértékben elégedett vagyok. Azt is tudom, hogy aki ezt a tortát kóstolta, vagy saját maga elkészítette, maximálisan meg volt elégedve. Egyébként ez a kötet amolyan tavaszi könyvnek készült, de tervezem a folytatást: mind a négy évszakra szeretnék külön kötetet összeállítani.
Bodzaszörp, ha beköszönt a nyár
Fotó: Borbély Éva
Előnyben részesítve a szezonális alapanyagokat, nemcsak felnőtteknek, hanem gyerekeknek, kamaszoknak is tart főzőtanfolyamokat a kolozsvári Berke házaspár: Krisztina és Sándor.
– Székelyföldhöz is kötődik, de Szászrégenben nőtt fel. Tulajdonképpen hogyan határozható meg az a gyerekkori gasztronómiai közeg, amiben felnőtt és ami egészen biztosan befolyásolja az ez irányú érdeklődését?
– Gyerekkoromat Szászrégenben töltöttem, ott nőttem fel, de nagyszüleim mindkét ágon gyergyóremeteiek. Így gyerekként elég sok időt töltöttem a faluban nagyszülőknél, rokonoknál, tehát amit ott láttam, kóstoltam, mélyen belém kódolódott. Nagy szeretettel gondolok vissza az ott eltöltött időkre, pedig a nyolcvanas évek nincstelenségét éltük éppen mindannyian.
amikor van belőle bőven, s különben is a lepucolt héj sem megy kárba, mert a disznó hízik tőle. Majd amikor hazaértem, édesanyám meg azért szidott meg, hogy miért pucolom a krumplit vastag héjjal. Abban az időben nem léteztek ezek az univerzális zöldségpucolók, amelyek mindent egyformán pucoltak, és hamar megtanultam, hogy otthon az almát pucoljuk vastagon, a krumplit vékonyan, Remetén pedig pont fordítva.
Nyilván, a hagyományos fogásokkal, ízekkel otthon és a nagyszülőknél ismerkedtem meg.
Borbély Éva egyik receptje az epres túrókrém
Fotó: Borbély Éva
Nagyot változott a világ az elmúlt évszázad óta
„Azért eszünk, hogy szerethessünk – én még mindig ennél az axiómánál tartok. Azonban már kezdem megérteni az ellenkező alapigazságot is, és úgy rémlik nekem, hogy lehet az evést úgy is felfogni, mint öncélt. Enni érzéssel, érzékileg, fantáziával, szenvedélyes szerelemmel” – írta 1902-ben Bródy Sándor, A Hét munkatársa. Nagyot változott a világ az elmúlt évszázad óta, sőt, elég csupán a pár évtizeddel ezelőtti tányérokat megvizsgálnunk, hogy lássuk, mennyi új hozzávalóval vagy fűszerrel gazdagodtunk, és ezek milyen új ízeket lendítettek életünkbe, szórtak az ételeinkbe – olvasható Borbély Éva kötetében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!