
Fotó: Rompres
2007. május 18., 00:002007. május 18., 00:00
E kijelentéssel Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke vette védelmébe azokat a kollégáit, akiket közpénzek politikai és etnikai alapon történt elosztásával gyanúsít a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Amint korábbi lapszámainkban megírtuk, az ügyészek Erdei-Doloczki István parlamenti képviselő, Szabó István Szatmár megyei tanácselnök, Riedl Rudolf alprefektus, valamint a kormányfőtitkárság államtitkára, Cseke Attila ellen folytat vizsgálatot. Marius Iancu, a DNA szatmári kirendeltségének ügyésze a Krónikának megerősítette, az említett magyar tisztségviselők az év utolsó harmadában, az állami költségvetés-kiegészítés után lehívhatóvá vált források elosztása kapcsán keveredtek gyanúba. A megszerezhető többletpénz az előirányzottnál kedvezőbbre sikerült országos költségvetési év eredménye volt. Az év utolsó hónapjaiban egyrészt a megyei önkormányzatoknak utaltak ki jelentős összegeket, ugyanakkor a települések önkormányzatai a prefektúra és a megyei tanács jóváhagyásával kérhettek célirányosan pénzt olyan beruházások finanszírozására, melyek kivitelezésével év végéig el tudtak számolni.
„Az önkormányzatok kérésére célirányosan, kormányhatározatok által kiutalt pénzeknek csak negyedrésze jutott magyar többségű települések polgármesteri hivatalaihoz, háromnegyedét a zömében román nemzetiségűek által lakott vidékekre utalták, pedig Szatmár megye lakosságának 35 százaléka magyar” – mondta a Krónika kérdésére Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester. Az elöljáró elismerte, Cseke Attila több ízben is tájékoztatta arról, hogy vannak lehívható pénzek az állami költségvetésben, Erdei D. István pedig segédkezett abban, hogy a dossziék Bukarestbe jussanak, így Szatmárnémeti is hozzájutott több mint 2 millió lejhez az év utolsó két hónapjában, amiből már elvégzett beruházásokat finanszíroztak. „Nem értem, miért számít bűncselekménynek, ha a képviselőink lobbiznak az érdekünkben – háborgott Ilyés. – Nekik ez a feladatuk, ezt várjuk tőlük, magyarok és románok egyaránt. Kíváncsian várom, hogy engem is beidéz-e a DNA, ugyanis RMDSZ-es polgármester vagyok egy román többségű városban.” Erdei D. István képviselő kijelentette, hogy kétszer már behívatta ugyan az ügyészség, a vádiratot azonban még mindig nem mutatták meg neki. Elmondta: meggyőződése, hogy a DNA „megrendelésre” indított eljárást az RMDSZ-es tisztségviselők ellen, hogy bemocskolják őket. „A tartalékalapból utakat javítottak, hidakat építettek. Hogy lehet ebből nemzetiségi kérdést csinálni? Felháborítónak tartom, hogy ilyen alapon támadnak minket” – jelentette ki Erdei.
Az év végi költségvetés-kiegészítések során a megyei önkormányzatok is jelentős összegekhez jutottak, melyeket tavaly még a megyei tanács osztott le az önkormányzatoknak. Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács gazdasági bizottságának elnöke szerint ezúton 2006-ban több mint 15 millió lejjel gyarapodott az önkormányzat kasszája, melynek nagy része az év végén érkezett. „Minden település elöljáróját tájékoztattuk arról, hogy igényelhet pénzt, majd a költségvetési osztály munkatársai egyenként tárgyaltak az elöljárókkal – jelentette ki Csehi. – Mindenki kapott kiegészítést, kivéve azokat, akik a korábban kiutalt összegeket sem tudták elkölteni.” Az elnök szerint a legékesebb bizonyítéka annak, hogy nem voltak részrehajlóak, az, hogy egyetlen polgármester sem elégedetlenkedett a kapott összeg miatt. Mivel ez esetben is csak olyan költségeket lehetett támogatni, melyeket év végéig elszámoltak, természetesen olyan tételekre adtak támogatást, melyek esetében ez lehetséges volt. Balogh Ferenc hadadi polgármester a Krónika kérdésére elmondta, hogy tavaly kétszer igényelt a tartalékalapból támogatást. Nyáron a földcsuszamlások során megrongálódott lakóházak tulajdonosai számára sikerült célirányosan pénzt kieszközölnie, az év végi kiegészítéskor – ami a megyei tanácson keresztül érkezett – pedig 170 ezer lejt kaptak tornaterem építésére. „Szerintem a megyei tanács alaposan tájékoztatta az önkormányzatokat a támogatási lehetőségekről, és a valós szükségletek arányában osztották le ezeket” – mondta Balogh.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.