Hirdetés

Rosszul számolt a DNA?

•  Fotó: Rompres

Fotó: Rompres

Ilyés Gyula megyei RMDSZ-elnök szerint a magyarok voltak a szatmári pénzosztás vesztesei. A magyar politikusok közbenjárása ellenére sem részesültek nagyobb támogatásban a többségében magyar-lakta Szatmár megyei települések, sőt inkább a többségi nemzet képviselői által vezetett önkormányzatoknak jutott nagyobb mértékű támogatás tavaly a kormány tartalékalapjából.

2007. május 18., 00:002007. május 18., 00:00

E kijelentéssel Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke vette védelmébe azokat a kollégáit, akiket közpénzek politikai és etnikai alapon történt elosztásával gyanúsít a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Amint korábbi lapszámainkban megírtuk, az ügyészek Erdei-Doloczki István parlamenti képviselő, Szabó István Szatmár megyei tanácselnök, Riedl Rudolf alprefektus, valamint a kormányfőtitkárság államtitkára, Cseke Attila ellen folytat vizsgálatot. Marius Iancu, a DNA szatmári kirendeltségének ügyésze a Krónikának megerősítette, az említett magyar tisztségviselők az év utolsó harmadában, az állami költségvetés-kiegészítés után lehívhatóvá vált források elosztása kapcsán keveredtek gyanúba. A megszerezhető többletpénz az előirányzottnál kedvezőbbre sikerült országos költségvetési év eredménye volt. Az év utolsó hónapjaiban egyrészt a megyei önkormányzatoknak utaltak ki jelentős összegeket, ugyanakkor a települések önkormányzatai a prefektúra és a megyei tanács jóváhagyásával kérhettek célirányosan pénzt olyan beruházások finanszírozására, melyek kivitelezésével év végéig el tudtak számolni.

„Az önkormányzatok kérésére célirányosan, kormányhatározatok által kiutalt pénzeknek csak negyedrésze jutott magyar többségű települések polgármesteri hivatalaihoz, háromnegyedét a zömében román nemzetiségűek által lakott vidékekre utalták, pedig Szatmár megye lakosságának 35 százaléka magyar” – mondta a Krónika kérdésére Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester. Az elöljáró elismerte, Cseke Attila több ízben is tájékoztatta arról, hogy vannak lehívható pénzek az állami költségvetésben, Erdei D. István pedig segédkezett abban, hogy a dossziék Bukarestbe jussanak, így Szatmárnémeti is hozzájutott több mint 2 millió lejhez az év utolsó két hónapjában, amiből már elvégzett beruházásokat finanszíroztak. „Nem értem, miért számít bűncselekménynek, ha a képviselőink lobbiznak az érdekünkben – háborgott Ilyés. – Nekik ez a feladatuk, ezt várjuk tőlük, magyarok és románok egyaránt. Kíváncsian várom, hogy engem is beidéz-e a DNA, ugyanis RMDSZ-es polgármester vagyok egy román többségű városban.” Erdei D. István képviselő kijelentette, hogy kétszer már behívatta ugyan az ügyészség, a vádiratot azonban még mindig nem mutatták meg neki. Elmondta: meggyőződése, hogy a DNA „megrendelésre” indított eljárást az RMDSZ-es tisztségviselők ellen, hogy bemocskolják őket. „A tartalékalapból utakat javítottak, hidakat építettek. Hogy lehet ebből nemzetiségi kérdést csinálni? Felháborítónak tartom, hogy ilyen alapon támadnak minket” – jelentette ki Erdei.

Az év végi költségvetés-kiegészítések során a megyei önkormányzatok is jelentős összegekhez jutottak, melyeket tavaly még a megyei tanács osztott le az önkormányzatoknak. Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács gazdasági bizottságának elnöke szerint ezúton 2006-ban több mint 15 millió lejjel gyarapodott az önkormányzat kasszája, melynek nagy része az év végén érkezett. „Minden település elöljáróját tájékoztattuk arról, hogy igényelhet pénzt, majd a költségvetési osztály munkatársai egyenként tárgyaltak az elöljárókkal – jelentette ki Csehi. – Mindenki kapott kiegészítést, kivéve azokat, akik a korábban kiutalt összegeket sem tudták elkölteni.” Az elnök szerint a legékesebb bizonyítéka annak, hogy nem voltak részrehajlóak, az, hogy egyetlen polgármester sem elégedetlenkedett a kapott összeg miatt. Mivel ez esetben is csak olyan költségeket lehetett támogatni, melyeket év végéig elszámoltak, természetesen olyan tételekre adtak támogatást, melyek esetében ez lehetséges volt. Balogh Ferenc hadadi polgármester a Krónika kérdésére elmondta, hogy tavaly kétszer igényelt a tartalékalapból támogatást. Nyáron a földcsuszamlások során megrongálódott lakóházak tulajdonosai számára sikerült célirányosan pénzt kieszközölnie, az év végi kiegészítéskor – ami a megyei tanácson keresztül érkezett – pedig 170 ezer lejt kaptak tornaterem építésére. „Szerintem a megyei tanács alaposan tájékoztatta az önkormányzatokat a támogatási lehetőségekről, és a valós szükségletek arányában osztották le ezeket” – mondta Balogh.


Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 27., hétfő

Új romániai magyar pártot alapítana a Tisza székelyföldi aktivistája, de még nagyon sok a kérdőjel

Új romániai magyar politikai alakulat létrehozását harangozta be az április 12-ei országgyűlési választáson győztes Tisza Párt legismertebb erdélyi aktivistája.

Új romániai magyar pártot alapítana a Tisza székelyföldi aktivistája, de még nagyon sok a kérdőjel
Hirdetés
2026. április 27., hétfő

Változékony marad az időjárás a következő két hétben

Változékony marad az időjárás a következő két hétben: többfelé hűvös éjszakák várhatók, miközben egyes térségekben napközben a hőmérséklet eléri, sőt meghaladja a 22–23 Celsius-fokot is.

Változékony marad az időjárás a következő két hétben
2026. április 26., vasárnap

Székelyföldi és partiumi megyeszékhely is a szerencsejátékok szigorú korlátozásáról döntött

Sepsiszentgyörgy és Szatmárnémeti közgyűlése is a szerencsejátékok korlátozásáról döntött a város területén pénteken.

Székelyföldi és partiumi megyeszékhely is a szerencsejátékok szigorú korlátozásáról döntött
2026. április 26., vasárnap

Négy székelyföldi településen okozott áramkimaradást a heves szél

Összesen 1110 fogyasztó maradt áram nélkül vasárnap négy településen, miután az erős szél megrongált 13 transzformátorállomást – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Négy székelyföldi településen okozott áramkimaradást a heves szél
Hirdetés
2026. április 26., vasárnap

A román hatóságok tüntették el, most ők követelik vissza: csak eredeti talapzatán állhat a Darányi-szobor köztéren

A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.

A román hatóságok tüntették el, most ők követelik vissza: csak eredeti talapzatán állhat a Darányi-szobor köztéren
2026. április 25., szombat

Az oktatás a közösség önértelmezése is. Fennállása 35. évfordulóját ünnepelte az RMPSZ

Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.

Az oktatás a közösség önértelmezése is. Fennállása 35. évfordulóját ünnepelte az RMPSZ
2026. április 25., szombat

Még egy ideig megcsodálható Kalotaszeg egyik jelképe, a riszegvirág

A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.

Még egy ideig megcsodálható Kalotaszeg egyik jelképe, a riszegvirág
Hirdetés
2026. április 24., péntek

Vasúti munkálatokat végeznek a Székelyföldön, egy szakaszon szeptember közepéig nem fognak közlekedni a vonatok

A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.

Vasúti munkálatokat végeznek a Székelyföldön, egy szakaszon szeptember közepéig nem fognak közlekedni a vonatok
2026. április 24., péntek

Látóhatáron belül a zilahi körgyűrű északi szakasza is

Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.

Látóhatáron belül a zilahi körgyűrű északi szakasza is
2026. április 24., péntek

Etikai vétség miatt marasztalta el a MÚRE a poloskát kaszaboló videót közzétevő székelyföldi újságírót

Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.

Etikai vétség miatt marasztalta el a MÚRE a poloskát kaszaboló videót közzétevő székelyföldi újságírót
Hirdetés
Hirdetés