Hirdetés

Romsics Ignác Kolozsváron: nem reális veszély az atomháború

Romsics Ignác előadása iránt sokan érdeklődtek az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kolozsvári előadótermében •  Fotó: Ferencz Csaba-Levente

Romsics Ignác előadása iránt sokan érdeklődtek az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kolozsvári előadótermében

Fotó: Ferencz Csaba-Levente

Nem tartja reális veszélynek az atomháborút és Magyarország vagy Románia háborúba való sodródását Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, akit hétfői kolozsvári előadásán kérdeztünk, miképp látja az aktuálpolitikai helyzetet. Az akadémikus kérdésünkre arra is kitért, hogy az összmagyarság szempontjából – Trianonon kívül – melyek az elsősorban Erdélyhez köthető történelmi fordulópontok.

Ferencz Csaba-Levente

2022. október 11., 13:442022. október 11., 13:44

2022. október 11., 16:012022. október 11., 16:01

Hét sorsdöntő fordulatot azonosított nemzetünk elmúlt évszázadaiból Romsics Ignác Széchenyi-díjas magyarországi történész, akadémikus, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem oktatója A magyar történelem fordulópontjai című, Kolozsváron tartott előadásában, amelyet a Korunk Akadémia meghívására tartott hétfőn. Ezeket sikeresen tippelte meg a meghívott kérdésére az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) előadótermét majdnem teljesen megtöltő érdeklődő közönség.

A történész által kiemelt fordulópontok időrendi sorrendben: a honfoglalás, államalapítás, kereszténység felvétele; a Magyar Királyság három részre szakadása (1526-os mohácsi vész, Buda várának eleste 1541-ben); a török kiűzése 1683–1718 között (Bécs, Buda felszabadítása, karlócai, pozsareváci béke); a polgári átalakulás (a reformkort lezáró 1848-as áprilisi törvények, 1867-es kiegyezés); a trianoni békediktátum (1920); Magyarország és a kelet-közép-európai térség szovjetizálása a II. világháborút követően; utolsó fordulópontként pedig az 1989–1990-es rendszerváltás. Az egyéb felvetések közül például a tatárjárást (1241–1242) Romsics azért nem tartja fordulópontnak, mert mint mondta, előtte és utána a pusztítás ellenére ugyanabba az irányba ment az ország.

Sorsfordító erdélyi események, aktuálpolitika

A történelmi fordulópontokat felsorakoztató, elemző előadás keretében a Krónika megkérdezte az előadót, hogy az összmagyarság szempontjából – Trianonon kívül – véleménye szerint melyek az elsősorban az erdélyi magyarsághoz, Erdélyhez köthető történelmi fordulópontok. Romsics Ignác egyetértett felvetésünkkel, hogy a szászok-svábok betelepítése Erdélybe (13. század), a magyar–székely–szász vezető rétegek kápolnai uniója (1437), az önálló Erdélyi Fejedelemség létrejötte (1571) és megszűnése (1711/1867) tekinthető fordulópontnak. A sort kiegészítette az Erdély politikai helyzetét hosszú időre szabályozó 1690-es Diploma Leopoldinum kiadásával, a második bécsi döntéssel (1940) és az Erdély Romániához való tartozását véglegesítő párizsi békeszerződéssel (1947).

Hirdetés

Romsics Ignác az 1940 és 1944 közti „kis magyar világ” kapcsán elmondta, Székelyföldön több idős ember mondta neki azt, hogy „az a négy év tartja benne a lelket”.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a hírneves történész miképp vélekedik a jelenünket meghatározó, a háború és válságok jellemezte kilátásokról. Elvetette azon felvetésünket, hogy 2022 történelmi fordulópontnak számíthat majd a magyarság szempontjából, a biztonság- és energiapolitikai tabuk feszegetése ellenére. Véleménye szerint ugyanis a kubai rakétaválsághoz hasonlóan most sem fogják alkalmazni az atomfegyvereket, nem tartja reális veszélynek az atomháborút és Magyarország és/vagy Románia háborúba való belesodródását. „Ugyanakkor megvannak azok a technikák, ahogy egy-két éven belül megoldjuk a jelenlegi energiaválságot, ahogy tettük az 1970-es években a kőolajválsággal is” – fogalmazott a történész. 

•  Fotó: Ferencz Csaba-Levente Galéria

Fotó: Ferencz Csaba-Levente

Később alakult ki a rovásírás, mint vélik

Romsics Ignác kronológiai sorrendben elemezte a magyarság történelmének fordulópontjait. Kiemelte, a magyarok jellemzően lovasnomád népként jelentek meg a történelemben, a törökös, türk-típusú civilizációval társult a lényegében finnugor nyelv.

„A magyarok őseinek mai napig a legnagyobb döntése valószínűleg ekkor született meg” – vélekedik Romsics Ignác az államalapítás, a kereszténység felvétele, az Európába való integrálódás hármasáról, hiszen így nem jutottunk más nomád népek sorsára, akik „voltak, jöttek és aztán eltűntek”.

Szó esett arról is, hogy Géza fejedelem és Szent István király úgy döntött, inkább Nyugat felé orientálódunk, így adott volt a nyugati kereszténységhez, kultúrához való csatlakozás. Romsics többször kitért arra is, hogy a nyugati szokásokhoz, mintákhoz, építkezési stílusokhoz stb. való felzárkózás visszatérő gondolatként jelenik meg azóta is. Szintén minden korszakban jellemző a magyarokra és közép-, kelet-európai népekre a felzárkózási törekvés mellett a fáziskésés – fejtette ki. Vagyis valamennyi lemaradás van aközött, hogy adott esemény bekövetkezik előbb Nyugat-Európában, majd nálunk: például írásbeliség, krónika, épülettípus megjelenése, később városfejlődés, egyetem-, nyomdaalapítás.

Helyi érdekességként a történész a székely–magyar rovásírás kialakulását későbbre teszi a köztudatban levőnél.

Arról is beszélt, hogy a 13. századra nyugati szemmel is számon tartott, megbecsült hatalmi tényezővé válik a Magyar Királyság, és egészen Mátyás király uralkodásával (1458–1490) záruló csúcspontjáig eredményesen közeledik, felzárkózik a Nyugathoz. „Építészetileg is olyan remeket hozunk létre, tudunk felmutatni, mint a kolozsvári Szent Mihály-templom, a brassói Fekete-templom, a kassai dóm vagy a Hunyadiak vajdahunyadi lovagvára. A nyomtatás feltalálása után alig két évtizeddel már nyomda működik Budán, később Brassóban jön létre a korabeli Európa legkeletebbre létező nyomdája. Megindul a városiasodási folyamat, ebből a korszakból valók az első, sajnos nem tartós egyetemalapítási kísérletek is térségünkben” – mondta az akadémikus.

•  Fotó: Ferencz Csaba-Levente Galéria

Fotó: Ferencz Csaba-Levente

Erdély „az az ország, amely dúslakodik mindenben”

Romsics arról is beszélt, hogy az Oszmán Birodalom megjelenése véget vetett ennek az impozáns folyamatnak: a három részre szakított ország részei külön, más irányban fejlődtek durván 150 évig, a maradék Magyar Királyság Nyugat felé, a középső rész közvetlenül a törökök felé, Erdély pedig Nyugat és a Porta között tájékozódott. Az erdélyi fejedelmek ugyan adót fizetnek a törököknek, de határozottan a nyugati kultúrát érvényesítik.

A történész arra is kitért, hogy a korabeli szemtanú külföldi utazók elismerően nyilatkoznak az Erdélyben – „az az ország, amely dúslakodik mindenben” – tapasztalt kolozsvári, nagyszebeni, gyulafehérvári állapotokról.

Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődésében őrzi középmezőnybeli helyét az európai népek között. Romsics elmondta, a török több szakaszban történő kiűzése után Magyarországot és Erdélyt külön adminisztrálja Bécsből a Habsburg-birodalom: új esély nyílott a felzárkózásra. Az előadó kiemelte Mária Terézia királynő uralkodását (1740–1780), aki vámszabályokkal, a jobbágyok helyzetét javító úrbérrendezéssel, tanügyi, közegészségi rendelkezéssel tett lépéseket az ország modernizálásáért – viszont az ő idejére esik a rossz emlékű madéfalvi veszedelem is. Építészetileg a kor színvonalán követik a magyarok Európát: ennek bizonyítéka a budai királyi vár, a Sándor-palota, a fertődi Esterházy-kastély. 

A történész azt is ecsetelte, hogy a 19. század elejétől korszerűsödik a közlekedés és az ipari forradalom technikai vívmányai – gőzgépek, hajózás, vonat – gyorsan teret nyernek nálunk is.

Fontos változás, hogy a reformkor politikai programjának megfelelően a magyar nyelv válik az ország nyelvévé, a latinnal és a némettel szemben. Kiépülnek a nemzeti intézmények – múzeum, színház, akadémia. „Az 1848-as törvényekkel vége a jobbágyvilágnak, feudalizmusnak, jogilag minden ember egyenlő, elkezdődik a tulajdonképpen napjainkig tartó polgári fejlődés. A szabadságharcunk ugyan – szokás szerint – elbukik, de hosszú távon mégis eredményes, mert a polgári vívmányok megmaradnak. A kiegyezéssel megváltozik a magyarság Habsburg-birodalmon belüli helyzete és az első világháborúig sikeres felzárkózási időszak következik” – fejtette ki Romsics.

•  Fotó: Ferencz Csaba-Levente Galéria

Fotó: Ferencz Csaba-Levente

Máig meghatározza a magyarok sorsát Trianon

A történész kiemelte, hogy 1920 szintén nagy fordulópont a magyarság történelmében.

Idézet
„A mai napig meghatározza a magyarok sorsát Trianon, akármilyen rendszer, kormány van és lesz, viszonyulnia kell ehhez a helyzethez”

– hangsúlyozta Romsics. Kifejtette, Trianon gazdasági következményeinél súlyosabb, hogy a magyarok több ország lakosai lettek. Úgy fogalmazott, a Horthy-korszakot gazdasági értelemben átlagosnak tekinthetjük, amelynek végét beárnyékolja a második világháború. „A kommunizmus a kelet-európai országoknak olyanfajta társadalmi átalakítása, ami ellentmondott annak, amire Kossuth, Széchenyi és a többiek a reformkorban esküdtek. Ez az időszak nem tudta biztosítani az elvárt fejlődési ütemet. Habár a magyar nemzeti össztermék nő, de a világ vezető országaihoz képest mérten relatíve visszaestünk” – vélte a történész.

Az előadó szerint lehetséges, hogy ötszáz év múlva ennek a négy évtizednek a jelentősége sokkal kisebb lesz a magyar történetírásban, mint amit mi most gondolunk.

A történész arra is kitért, hogy a Szovjetunió felbomlásával, a rendszerváltással ismét esély nyílt a felzárkózásra, az átalakulás a kilencvenes években súlyos gondokkal járt, amiből Magyarország kilábalt. Romsics Ignác korszakon keresztülívelő tanulságként és összegzésként elmondta,

Idézet
„a legfontosabb, hosszú távon megtérülő beruházás az oktatás, aminek révén ki tudjuk képezni azokat a fiatalokat, akik tudásukkal tíz-húsz-negyven év múlva előre vihetik az országot”.

Ennek sokféle összetevője közül lenne mit előrelépni az anyagi támogatás szempontjából Magyarországnak és Romániának is, de a történész bízik abban, hogy ez változni fog. Romsics Ignác a közönségből érkező kérdésre kifejtette, hogy a második világháború után reális esély mutatkozott arra, hogy Partium egy része visszakerüljön Magyarországhoz, amit a nyugati hatalmak elvileg nem elleneztek, viszont a szovjetek megakadályozták. Az előadás nyitánya volt a Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből elnevezésű, több éves szünet után újrainduló sorozatának.

Az est házigazdája, Kovács Kiss Gyöngy, a Korunk folyóirat főszerkesztője jelezte, a hatrészes rendezvény legközelebb november 23-án folytatódik Zsoldos Attila történész Az Aranybulla legendáriuma című értekezésével.  

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 20., hétfő

Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre vonatkozóan

Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.

Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre vonatkozóan
Hirdetés
2026. április 20., hétfő

A Mátyás-szobor alkotójára emlékeztek Kolozsváron: emléktáblát avattak Fadrusz tiszteletére

Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.

A Mátyás-szobor alkotójára emlékeztek Kolozsváron: emléktáblát avattak Fadrusz tiszteletére
2026. április 19., vasárnap

25 éve ünneplik Kalotaszentkirályon a Föld napját

A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.

25 éve ünneplik Kalotaszentkirályon a Föld napját
2026. április 19., vasárnap

Itt az igazi tavasz, már lehet csónakázni, vízibiciklizni a kolozsvári tavakon

Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.

Itt az igazi tavasz, már lehet csónakázni, vízibiciklizni a kolozsvári tavakon
Hirdetés
2026. április 18., szombat

Ételmérgezés miatt került kórházba 27 személy Aradon (FRISSÍTVE)

Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.

Ételmérgezés miatt került kórházba 27 személy Aradon (FRISSÍTVE)
2026. április 18., szombat

Tömeges szabálysértések az erdészeti ágazatban, naponta bírságol a rendőrség

Hiába a folyamatos hatósági ellenőrzések, továbbra is rendszeresen derülnek ki szabálytalanságok a faanyag-kitermelés és -szállítás terén. A Brassó megyei razzia során a rendőrség az erdészet képviselőivel közösen bírságokat szabtak ki.

Tömeges szabálysértések az erdészeti ágazatban, naponta bírságol a rendőrség
2026. április 18., szombat

Alig tudott elmenekülni a medve elől egy motoros az egyik erdélyi megyében

Motoros fiatalembert üldözött a medve Beszterce-Naszód megyében, a férfire sokkos állapotban találtak rá, kórházba szállították.

Alig tudott elmenekülni a medve elől egy motoros az egyik erdélyi megyében
Hirdetés
2026. április 18., szombat

A Magyar Polgári Erő a Magyarországon ellenzékbe került pártok mellett marad

Az erdélyi Magyar Polgári Erő a választói akarat maradéktalan érvényesüléseként értékeli és tudomásul veszi az április 12-i országgyűlési választások eredményét, ugyanakkor a Magyarországon ,,ellenzékbe kényszerült nemzeti pártok” mellett marad.

A Magyar Polgári Erő a Magyarországon ellenzékbe került pártok mellett marad
2026. április 18., szombat

Premontrei-ügy: Böcskei tiltakozik a megosztottság, az erőszak látszatát keltő megnyilvánulások ellen

Közleményt adott ki szombaton Böcskei László nagyváradi megyéspüspök a premontrei-ügyben.

Premontrei-ügy: Böcskei tiltakozik a megosztottság, az erőszak látszatát keltő megnyilvánulások ellen
2026. április 18., szombat

Emberi maradványokra bukkantak egy erdélyi város egykori kórházának elhagyatott épületében

Emberi holttestek maradványaira, valamint egy formalinba helyezett csecsemő tetemére bukkantak a brassói óvárosban található egykori bőrgyógyászati kórház egyik elhagyatott épületében.

Emberi maradványokra bukkantak egy erdélyi város egykori kórházának elhagyatott épületében
Hirdetés
Hirdetés