Romolhat a márciusi tűzben megrongálódott radnóti kastély állaga a visszaszolgáltatásig

A státus elnöke azonban nem túl derűlátó a visszaszolgáltatás kapcsán. Mint mondja, az egyház éppen tíz éve várja a restitúciós bizottság döntését, azonban sem pozitív, sem negatív lépés nem történt. Azóta úgy próbálják elejét venni annak, hogy a még mozdítható tárgyak eltűnjenek az ingatlanból, hogy magán őrző-védő céget fogadtak fel a kastély és környéke őrzésére. Jelenleg sem tudnak semmi mást tenni, mint várni az illetékesek határozatára.

Holló ugyanakkor úgy véli, a bizottsági elutasítás is jobb lenne, mint a jelenlegi patthelyzet, hiszen akkor az igazságszolgáltatás útján próbálhatnák visszaszerezni jogos jussukat – több státusingatlan került már vissza peres úton az egyház tulajdonába. A perek terén pedig a státusnak vannak pozitív tapasztalatai, hiszen egyebek mellett éppen a radnóti kastély mögötti egyik gazdasági épületet sikerült visszaperelniük, amit a korábbi tulajdonos értékesített. Holló egyébként úgy látja, hogy a restitúciós bizottság immár hat éve nem működik a státus javára.

Ennek okát az alapítvány elnöke a harmincas évek nacionalista támadásaiban látja, az akkor Onisifor Ghibu nevével fémjelzett státusellenes támadások ma is gyakorta visszaköszönnek azoknak az érvelésében, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy a katolikus egyház ne vehesse birtokba a tőle elkobzott javakat. A szélsőséges nacionalista nézeteiről ismert nemzeti parasztpárti politikus, egyetemi tanár egyenesen a státus létjogát vonta kétségbe, s ezzel úgy tűnik, mély nyomokat hagyott az utána jövőkben is.

Nincs esély előrelépésre

Hasonlóképpen látja a helyzetet e tekintetben Markó Attila, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával megbízott szakhatóság egyetlen magyar tagja is. Mint lapunknak elmondta, tulajdonképpen álproblémák állnak a visszaszolgáltatás útjában, azonban ő egyedül hiába bizonygatja, hogy a státusvagyon a katolikus egyházat illeti meg, ha a szaktestület másik négy tagja ennek ellenkezőjét állítja.

„Őket kellene meggyőzni” – vallja. Mint ecsetelte, az a gond, hogy mindeddig jogilag nem sikerült tisztázni, hogy a státus mint önálló jogi személy, illetve az annak alapjait képező önálló jogi személyek hogyan kapcsolódnak az egyházhoz. Markó szerint a státusvagyon visszaszolgáltatása azért akadozik, mivel a bizottság többsége szerint ez tulajdonképpen az egyház civil vagyonának minősül. Mindezek fényében a szakember belátja, egyelőre esély sincs arra, hogy a bizottságban pozitív döntés szülessen. Sőt afelől is kételyei vannak, hogy a szaktestületben egyhamar  napirendre kerüljön például a radnóti kastély visszaszolgáltatásának kérdése.

„Valószínűleg előbb-utóbb ezek a kényesebb ügyek is terítékre kerülnek, ezeket is kivizsgálja a bizottság, azonban nem hiszem, hogy éppen választási évben a kormány belenyúlna ezekbe az ügyekbe” – fejtette ki kérdésünkre Markó Attila, aki szerint a jogi kérdések tisztázása vethetne véget a sok éve tartó huzavonának. Egyébként a restitúciós bizottság magyar tagja is úgy látja, a negatív döntés is jobb a semminél, mivel akkor legalább esély nyílik arra, hogy az igazságszolgáltatás az egyház javára döntsön. Amíg azonban nincsen döntés, a felekezeteknek nincs lehetőségük más fórumoktól kérni jogorvoslatot.

Nekilátnának a felújításnak

A visszaszolgáltatásig sem ülnek azonban ölbe tett kézzel az egyház illetékesei. Mint Holló László lapunknak elmondta, már tárgyalásokat folytatnak vállalkozókkal a felújítási munkálatokról, de még nincs semmi konkrétum. „Körülményes nekilátni a munkának, mivel az ingatlan egyelőre nincs a tulajdonunkban. Azonban remélem, hogy hamarosan körvonalazódik valamilyen megoldási javaslat” – fogalmazott a státus elnöke.

A kulturális minisztérium – bár más körülmények között feladata lenne – sem tehet ugyanakkor semmit, mivel az ingatlan per alatt áll. Nemrég Hegedüs Csilla, a szaktárca tanácsosa úgy nyilatkozott, egyetlen megoldást lát a restaurálási munkálatok mielőbbi elkezdésére, éspedig azt, hogy civil szervezetek vegyék kezükbe a kezdeményezést, ahogy ez korábban történt a bonchidai Bánffy-kastély esetében. Az ingatlan – mint arról több ízben beszámoltunk – tíz évig állt per alatt, a Transylvania Trust Alapítvány – amelynek Hegedüs egyébként az ügyvezetője – folyamatosan dolgozott a műemlék helyreállításán. Kérdésünkre, hogy keresték-e már meg esetleg civil szervezetek, hogy foglalkoznának a radnóti kastély felújításával, Hegedüs nemmel válaszolt. Azonban – mint részletezte – folyamatosan tárgyalnak az egyház képviselőivel a megfelelő megoldásról.

A felújításhoz szükséges pénzösszeget is elő kell ugyanakkor valamilyen úton teremteni, ugyanis a hasonlóképpen tűzesetben megrongálódott felvidéki Krasznahorka várával ellentétben Radnót várkastélyára senki nem kötött ingatlanbiztosítást.

Amint arról lapunkban beszámoltunk, felelőtlen tarlóégetés okozhatta azt a március 18-ai tüzet, amelynek lángjai átterjedtek a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyháztól, azon belül a státus alapítványtól a román állam által elkobzott, a köznyelvben korábbi tulajdonosai révén Kornis-Rákócziként emlegetett radnóti kastélyra. A kár értéke felbecsülhetetlen, mint Holló László, a státus elnöke elmondta, két sarokbástya tetőszerkezete égett ki teljes mértékben, összesen mintegy ezer négyzetméteren szakadt be a tető. A lángok szerencsére csak kismértékben terjedtek át a fő épülettest cseréppel fedett tetőzetére.

A Maros partján álló négy sarokbástyás, kétszintes kastély a XVI. században épült reneszánsz stílusban. A Bogáthy, majd a Kornis család tulajdonát képezte, aztán a Rákóczi család tulajdonába került. Apafi Mihály erdélyi fejedelem is használta a kastélyt, amelynek nagytermében 15 országgyűlést tartott. A gyakran változó tulajdonosok sorában találjuk II. Rákóczi Ferencet is. 1887-ben a római katolikus egyház tulajdonába került, amely katolikus gazdasági iskolát működtetett az épületben. 1948-ban államosították, de oktatási funkciója megmaradt. 2002-ig mezőgazdasági iskola működött a kastélyban.