Fotó: Krónika
2008. szeptember 15., 00:002008. szeptember 15., 00:00
A közel 1,4 millió eurós beruházásból létrehozott új iskolát abban a félkész és romos épületben hozták létre, amelyik Csíkszereda főterének kinézetét közel két évtizeden keresztül rontotta. Az avató kellemetlen pillanata volt, amikor az oktatási tárca egyik munkatársa azt hitte: szólásra kérik fel.
„Most már olyan otthonban folytathatjuk a munkát, amely biztosítja a korszerű, európai, diákközpontú művészeti oktatás megvalósításához szükséges feltételeket. Kovács János nyugalmazott igazgató örökségét átvettük, a munkát folytatjuk” – foglalta össze a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Gimnázium új otthonának avatóján magyar és román nyelven elhangzott köszöntőjében az intézmény frissen kinevezett igazgatónője, Kirmájer Enikő. Elmondta, mától huszonnégy tanterem, három laboratórium és harminc szakterem várja a diákokat és a tanárokat. Mindez eddig közel 1,4 millió euróba került, a kiadásokat pályázati úton az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), a csíkszeredai önkormányzat és a román kormány forrásaiból fedezték. Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán beszédében kiemelte, hogy oktatási intézmény építésére még soha nem fordítottak ekkora összeget Hargita megyében. „A polgármester irodájában egy kartonból készült makett fölé hajolva gyakran beszélgettünk arról, hogy mihez kezdhetünk ezzel a romos állapotban lévő épülettel. Elsőrendűnek tekintettük ennek az iskolának a létrehozását, és lám, az álom megvalósult” – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter reményét fejezte ki, hogy „a művészetnek itt nemcsak hagyományai vannak, hanem jövője is”.
Az avatóünnepség kellemetlen mozzanata volt, amikor egy félreértés nyomán az oktatási tárca egyik munkatársa neve hangzott el. Román hírügynökségek szerint Adrian Brăescu főfelügyelőt a szervezők megakadályozták abban, hogy az ünnepség résztvevőit köszöntse, továbbá sérelmezték, hogy a felszólalások csak magyarul hangzottak el, és nem volt magyar–román fordítás. „Kollégámnak és beosztottamnak a neve csak akkor hangzott el, amikor a bemondók magyar és román nyelven is üdvözölték a résztvevőket. Adrian Brăescu azt hihette, hogy őt is szólásra kérik, holott a többi meghívotthoz hasonlóan tulajdonképpen őt is üdvözölték, majd átadták nekem a szót. Egyszerű félreértésről van szó” – magyarázta a Krónikának a történteket Matekovics Mihály, az oktatási tárca kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgatója. Ugyanezt mondta lapunknak az eset kapcsán Kirmájer Enikő is, hozzátéve: az ünnepség reggelén jelezték Adrian Brăescu főfelügyelőnek, hogy ha akar, szóljon az ünneplőkhöz, ő azonban nem kívánt élni a lehetőséggel; a bemondók szövege és az igazgató köszöntője is két nyelven hangzott el, azontúl pedig minden felszólaló olyan nyelven beszélt, amilyen nyelven csak akart.
Benkő Levente, Túros Eszter
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.
Látogatottsági adatok