Hirdetés

Sok minden nem változott a Colectiv-tragédia óta: Romániának terhére vannak az égett betegek

Háttérbe szorult az égési sérüléseket szenvedett betegek kezelése Romániában •  Fotó: ISU Bucuresti-Ilfov

Háttérbe szorult az égési sérüléseket szenvedett betegek kezelése Romániában

Fotó: ISU Bucuresti-Ilfov

A romániai egészségügyi rendszer számára terhet jelentenek az égési sérüléseket szenvedő betegek – vádolta meg a hatóságokat pontosan négy évvel a bukaresti Colectiv-tragédia után Adrian Boţan. A marosvásárhelyi szakorvos szerint az egyszerű felszerelés mellett szakértelemmel és türelemmel rendelkező orvosokra volna szükség.

Szucher Ervin

2019. október 31., 08:192019. október 31., 08:19

2019. október 31., 08:222019. október 31., 08:22

Az utóbbi harminc évben az ipari egységek leépülésével együtt az égett betegek kezelése is háttérbe szorult Romániában. A hatóságok csupán azzal számolnak, hogy lényegesen csökkentek a munkahelyi balesetek. A brassói traktorgyárban negyven évvel ezelőtt történt tragédia, amikor egy robbanásban 47-en meghaltak és 80-an megsebesültek, már a múlté. Ám arra senki nem gondol, hogy

a tűz nemcsak az öntődében vagy a bányában, hanem egy szórakozóhelyen is kiüthet, mint ahogyan négy évvel ezelőtt történt Bukarestben.

Hirdetés

Emellett a lakosság elöregedése fölött is elsiklanak a hivatalosságok, és nem veszik figyelembe, hogy az előre haladott kor miatt egyre több háztartási baleset következik be. Adrian Boţan főorvos, az egykori marosvásárhelyi égés- és plasztikai sebészeti klinika vezetője szerint nemcsak hogy kellemetlen, de rendkívül veszélyes is, ha a háziasszony a lobogó levessel forrázza le a mellkasát, a ház ura pedig a forró feketekávét önti a kezére.

Nem „üzlet” az égett betegekkel foglalkozni

Adrian Boţan úgy érzi, nincs mit várni azoktól az illetékesektől, akik többé-kevésbé nyíltan elismerik, hogy Romániának inkább megéri Nyugat-Európában kezeltetni a súlyos égési sérüléseket szenvedő betegeket, mintsem itthon orvosolni. Nem is annyira a kórházak felszerelése vinné el a pénzt, mint ahogyan a hatóságok lépten-nyomon hangoztatják: inkább azok fenntartása, működtetése követelne igényesebb munkát. Ugyanakkor

a szakemberképzés sem lenne olcsó, hiszen egy égési sebekre szakosodott plasztikai sebész képzése átlagosnál hosszabb folyamatot feltételez.

Boţan szerint nagy hiba, hogy sem az egyetemi tananyagban, sem pedig a rezidensvizsga tételei között nem szerepel az égések kérdésköre. Mint mondta, ezt csak azokban az egyetemi központokban oktatják, ahol égési sebeket ellátó kórházak működnek. „Nagyon nem is érdekli a fiatalokat, hiszen nem egy menő szakma. Aki plasztikai sebész szeretne lenni, nem az égett betegek hosszas kezelése miatt választja ezt a szakosítást, hanem az egyszerű és divatos esztétikai műtétekből származó gyors és biztos nyereségre gondolva. Gondoljunk csak bele: mennyivel egyszerűbb egy ajak botoxos feltöltése, mint egy megégett páciens megmentése és rehabilitációs folyamata” – figyelmeztetett a marosvásárhelyi főorvos. Szerinte Romániában legfeljebb húsz olyan szakember dolgozik – többnyire középkorú vagy idősödő –, aki képes ellátni és kezelni az égési sebeket elszenvedő betegeket.

Felszámolás vagy átnevezés?

A 2015-ös Colectiv-tragédia után az egészségügyi minisztérium több intézkedést hozott, melynek elsődleges célja a kezelési körülmények javítása lett volna. A kormányrendelet bizonyos passzusai azonban fordítva sültek el, véli Adrian Boţan.

Marosvásárhelyen például a megyei kórház égett betegek részlegét egyszerűen felszámolták, beolvasztották a sebészetbe.

„Hiába fordultam írásos panasszal a megyei önkormányzat vezetőségéhez, választ nem kaptam. Azaz igen: egy-kettő leváltottak, és félretettek” – panaszolta el a szakember, aki a kisebb égett sebek gyógyítására alakult részleget vezette közel három és fél évtizeden keresztül, létrehozásának pillanatától 2019 nyaráig.

Ezzel szemben Péter Ferenc megyeelnök leszögezte, hogy a Boţan által beterjesztett észrevételeket továbbította a kórháznak, amelynek vezetőtanácsa a tények ismeretében hozta meg a döntését. „A kórház önálló ügyvitelű intézmény, és a szóban forgó esetben a részleg átalakításáról a kórház döntött, az összes törvényes lépést és kötelezettséget betartva. Az átalakítást az egészségügyi minisztérium is jóváhagyta” – tette hozzá az önkormányzati vezető. A Maros Megyei Tanács sajtóirodája által megfogalmazott válasz szerint a klinikai kórház keretében működő plasztikai sebészeti és égési osztály átalakítása gyakorlatilag mindössze az elnevezés megváltoztatását jelenti, hiszen azokat a sérülteket, akiket korábban is elláttak ezen az osztályon, azaz a felszínes, kisebb sérüléseket, jelenleg is el tudják látni a klinikán. Az elnevezés megváltoztatására azért került sor, mert a klinika nem teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket előír a törvény az égési sérülteket kezelő részlegek számára, egy 2017-es törvénymódosítás ugyanis új feltételeket szabott ezen a téren.

A betegek húzzák a rövidebbet

A plasztikai sebész szerint nem éppen ilyen rózsás a helyzet; mint hangsúlyozta, az utóbbi évben teljesen ellehetetlenítették a munkáját, valósággal gúnyt űzve a betegekből. Előfordult, hogy az egyik pácienst négy napig tartották a sürgősségi osztályon, és csak nagy későre utalták át hozzá. Másokat meg hazaküldtek, és csak később, háziorvosi beutalóval jutottak el hozzá.

Mindenkinek otthonról kellett hozni a kezeléshez elengedhetetlen kenőcsöt.

Harmincöt évvel ezelőtt Marosvásárhelyen elsősorban az Azomureş vegyi üzemnél, de más nagyvállalatoknál is bekövetkezett munkabalesetek miatt alakult meg az égés- és plasztikai sebészeti klinika. Az évtizedek során számos súlyos esetet kezeltek, bonyolult beavatkozásokat végeztek, de előfordult, hogy menthetetlennek tartott páciensek életét sikerült megmenteni. Sok beteget más városokból irányítottak Vásárhelyre. A részleg megszüntetésével kapcsolatosan lapunk két egykori pácienst is megszólaltatott. Cristina Eker és Alina Cotoi határozottan állítják, hogy a vásárhelyi szakembereknek köszönhetően menekültek meg és jöttek helyre. Alina marószódával forrázta le a karját, és egy ideig nem is hitte volna, hogy kezével valaha még markolni fog. Cristina férjével együtt került kórházba, és annak dacára, hogy Bukarestbe akarták szállítani, saját felelősségére nemet mondott, bízva a marosvásárhelyi kórház munkaközösségében. Mindkét fiatalasszony úgy véli, csak az képes egyszerű tollvonással eltüntetni egy ilyen fontos részleget, aki még életében nem égette meg még a kisujját sem.

Mind az önkormányzat, mind pedig a megyei kórház vezetői egy új, égési sérültekkel foglalkozó központ létrehozásában látják a megoldást.

Elkészült a terv arra vonatkozóan, hogy a sürgősségi kórház mellett épüljön meg az említett központ, amely minden előírásnak megfelel, és ahol minden feltétel biztosítva lesz a súlyos égési sérülések kezelésére is. „Senkit nem vigasztal ez az ígéret, hogy három, négy, talán öt év múlva Vásárhelyen is épül egy szuperklinika. Addig viszont mi lesz?” – tette fel a költői kérdést Adrian Boţan.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 05., csütörtök

Székelyföldi települést leptek el a rendőrök, a nyolc hónapja szökésben levő Maros megyei baltás gyilkost keresik

Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.

Székelyföldi települést leptek el a rendőrök, a nyolc hónapja szökésben levő Maros megyei baltás gyilkost keresik
Hirdetés
2026. március 05., csütörtök

Tűz ütött ki egy szebeni panelházban, egy embert újra kellett éleszteni

Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.

Tűz ütött ki egy szebeni panelházban, egy embert újra kellett éleszteni
2026. március 05., csütörtök

Mitől biztonságos a patikában kiváltott tabletta? Válaszok az Európai Gyógyszerkönyv erdélyi szakértőjétől

Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.

Mitől biztonságos a patikában kiváltott tabletta? Válaszok az Európai Gyógyszerkönyv erdélyi szakértőjétől
2026. március 04., szerda

A szabadságharc háromszéki hősnőit mutatják be Sepsiszentgyörgyön

Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.

A szabadságharc háromszéki hősnőit mutatják be Sepsiszentgyörgyön
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Önkénteseket várnak Erdélyben a pusztuló műemlékek megmentésére

Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.

Önkénteseket várnak Erdélyben a pusztuló műemlékek megmentésére
2026. március 04., szerda

Székelyföldre vonulnak az autópálya-építők

Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.

Székelyföldre vonulnak az autópálya-építők
2026. március 04., szerda

„Elhunytak nevében nem lehet voksolni”. A levélszavazat folyamatát ismertették Kolozsváron

Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.

„Elhunytak nevében nem lehet voksolni”. A levélszavazat folyamatát ismertették Kolozsváron
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Vádat emeltek a Temes megyei gyermekgyilkosság szintén kiskorú gyanúsítottjai ellen

Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.

Vádat emeltek a Temes megyei gyermekgyilkosság szintén kiskorú gyanúsítottjai ellen
2026. március 04., szerda

Magyarországiak számára is vonzó síparadicsomot tervezgetnek Bihar megyében

Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.

Magyarországiak számára is vonzó síparadicsomot tervezgetnek Bihar megyében
2026. március 03., kedd

Engedély nélkül a volánnál: tragédiával végződött a gyorshajtás Brassó megyében

Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.

Engedély nélkül a volánnál: tragédiával végződött a gyorshajtás Brassó megyében
Hirdetés
Hirdetés