Háttérbe szorult az égési sérüléseket szenvedett betegek kezelése Romániában
Fotó: ISU Bucuresti-Ilfov
A romániai egészségügyi rendszer számára terhet jelentenek az égési sérüléseket szenvedő betegek – vádolta meg a hatóságokat pontosan négy évvel a bukaresti Colectiv-tragédia után Adrian Boţan. A marosvásárhelyi szakorvos szerint az egyszerű felszerelés mellett szakértelemmel és türelemmel rendelkező orvosokra volna szükség.
2019. október 31., 08:192019. október 31., 08:19
2019. október 31., 08:222019. október 31., 08:22
Az utóbbi harminc évben az ipari egységek leépülésével együtt az égett betegek kezelése is háttérbe szorult Romániában. A hatóságok csupán azzal számolnak, hogy lényegesen csökkentek a munkahelyi balesetek. A brassói traktorgyárban negyven évvel ezelőtt történt tragédia, amikor egy robbanásban 47-en meghaltak és 80-an megsebesültek, már a múlté. Ám arra senki nem gondol, hogy
Emellett a lakosság elöregedése fölött is elsiklanak a hivatalosságok, és nem veszik figyelembe, hogy az előre haladott kor miatt egyre több háztartási baleset következik be. Adrian Boţan főorvos, az egykori marosvásárhelyi égés- és plasztikai sebészeti klinika vezetője szerint nemcsak hogy kellemetlen, de rendkívül veszélyes is, ha a háziasszony a lobogó levessel forrázza le a mellkasát, a ház ura pedig a forró feketekávét önti a kezére.
Adrian Boţan úgy érzi, nincs mit várni azoktól az illetékesektől, akik többé-kevésbé nyíltan elismerik, hogy Romániának inkább megéri Nyugat-Európában kezeltetni a súlyos égési sérüléseket szenvedő betegeket, mintsem itthon orvosolni. Nem is annyira a kórházak felszerelése vinné el a pénzt, mint ahogyan a hatóságok lépten-nyomon hangoztatják: inkább azok fenntartása, működtetése követelne igényesebb munkát. Ugyanakkor
Boţan szerint nagy hiba, hogy sem az egyetemi tananyagban, sem pedig a rezidensvizsga tételei között nem szerepel az égések kérdésköre. Mint mondta, ezt csak azokban az egyetemi központokban oktatják, ahol égési sebeket ellátó kórházak működnek. „Nagyon nem is érdekli a fiatalokat, hiszen nem egy menő szakma. Aki plasztikai sebész szeretne lenni, nem az égett betegek hosszas kezelése miatt választja ezt a szakosítást, hanem az egyszerű és divatos esztétikai műtétekből származó gyors és biztos nyereségre gondolva. Gondoljunk csak bele: mennyivel egyszerűbb egy ajak botoxos feltöltése, mint egy megégett páciens megmentése és rehabilitációs folyamata” – figyelmeztetett a marosvásárhelyi főorvos. Szerinte Romániában legfeljebb húsz olyan szakember dolgozik – többnyire középkorú vagy idősödő –, aki képes ellátni és kezelni az égési sebeket elszenvedő betegeket.
A 2015-ös Colectiv-tragédia után az egészségügyi minisztérium több intézkedést hozott, melynek elsődleges célja a kezelési körülmények javítása lett volna. A kormányrendelet bizonyos passzusai azonban fordítva sültek el, véli Adrian Boţan.
„Hiába fordultam írásos panasszal a megyei önkormányzat vezetőségéhez, választ nem kaptam. Azaz igen: egy-kettő leváltottak, és félretettek” – panaszolta el a szakember, aki a kisebb égett sebek gyógyítására alakult részleget vezette közel három és fél évtizeden keresztül, létrehozásának pillanatától 2019 nyaráig.
Ezzel szemben Péter Ferenc megyeelnök leszögezte, hogy a Boţan által beterjesztett észrevételeket továbbította a kórháznak, amelynek vezetőtanácsa a tények ismeretében hozta meg a döntését. „A kórház önálló ügyvitelű intézmény, és a szóban forgó esetben a részleg átalakításáról a kórház döntött, az összes törvényes lépést és kötelezettséget betartva. Az átalakítást az egészségügyi minisztérium is jóváhagyta” – tette hozzá az önkormányzati vezető. A Maros Megyei Tanács sajtóirodája által megfogalmazott válasz szerint a klinikai kórház keretében működő plasztikai sebészeti és égési osztály átalakítása gyakorlatilag mindössze az elnevezés megváltoztatását jelenti, hiszen azokat a sérülteket, akiket korábban is elláttak ezen az osztályon, azaz a felszínes, kisebb sérüléseket, jelenleg is el tudják látni a klinikán. Az elnevezés megváltoztatására azért került sor, mert a klinika nem teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket előír a törvény az égési sérülteket kezelő részlegek számára, egy 2017-es törvénymódosítás ugyanis új feltételeket szabott ezen a téren.
A plasztikai sebész szerint nem éppen ilyen rózsás a helyzet; mint hangsúlyozta, az utóbbi évben teljesen ellehetetlenítették a munkáját, valósággal gúnyt űzve a betegekből. Előfordult, hogy az egyik pácienst négy napig tartották a sürgősségi osztályon, és csak nagy későre utalták át hozzá. Másokat meg hazaküldtek, és csak később, háziorvosi beutalóval jutottak el hozzá.
Harmincöt évvel ezelőtt Marosvásárhelyen elsősorban az Azomureş vegyi üzemnél, de más nagyvállalatoknál is bekövetkezett munkabalesetek miatt alakult meg az égés- és plasztikai sebészeti klinika. Az évtizedek során számos súlyos esetet kezeltek, bonyolult beavatkozásokat végeztek, de előfordult, hogy menthetetlennek tartott páciensek életét sikerült megmenteni. Sok beteget más városokból irányítottak Vásárhelyre. A részleg megszüntetésével kapcsolatosan lapunk két egykori pácienst is megszólaltatott. Cristina Eker és Alina Cotoi határozottan állítják, hogy a vásárhelyi szakembereknek köszönhetően menekültek meg és jöttek helyre. Alina marószódával forrázta le a karját, és egy ideig nem is hitte volna, hogy kezével valaha még markolni fog. Cristina férjével együtt került kórházba, és annak dacára, hogy Bukarestbe akarták szállítani, saját felelősségére nemet mondott, bízva a marosvásárhelyi kórház munkaközösségében. Mindkét fiatalasszony úgy véli, csak az képes egyszerű tollvonással eltüntetni egy ilyen fontos részleget, aki még életében nem égette meg még a kisujját sem.
Elkészült a terv arra vonatkozóan, hogy a sürgősségi kórház mellett épüljön meg az említett központ, amely minden előírásnak megfelel, és ahol minden feltétel biztosítva lesz a súlyos égési sérülések kezelésére is. „Senkit nem vigasztal ez az ígéret, hogy három, négy, talán öt év múlva Vásárhelyen is épül egy szuperklinika. Addig viszont mi lesz?” – tette fel a költői kérdést Adrian Boţan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!