
A magyar Külügyminisztérium bekérette Románia budapesti nagykövetét, miután a tárca szerint Bukarest magyarázat nélkül elutasította, hogy magyar konzuli iroda nyílhasson Nagyváradon és Marosvásárhelyen. Navracsics Tibor külügyminiszter szerint a román fél döntése hatással lesz a két ország kapcsolatára. A bukaresti tárca a Krónikának azzal indokolta a vétót, hogy Magyarország már most „jelentős" konzuli képviselettel rendelkezik Romániában.
2014. július 03., 19:242014. július 03., 19:24
Minden bizonnyal az amúgy is hűvös román–magyar kapcsolatok további elhidegüléséhez vezet Bukarest váratlan döntése, miszerint nem hagyja jóvá két magyar diplomáciai képviselet létrehozását Erdélyben.
Nagy Anna, a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője csütörtökön az MTI-n keresztül jelentette be, hogy Románia érdemi magyarázat nélkül elutasította Magyarország több mint egy éve benyújtott igényét, miszerint Nagyváradon és Marosvásárhelyen konzuli irodát nyisson.
A magyar kormány tavaly áprilisban kezdeményezte a két konzuli iroda alapítását a román kormánynál, az országban a bukaresti nagykövetség, illetve konzulátus mellett jelenleg Csíkszeredában és Kolozsváron működik magyar főkonzulátus.
Nagy Anna úgy nyilatkozott: értetlenül állnak az elutasítás előtt, részben azért, mert a román fél semmilyen érdemi magyarázatot nem fűzött ahhoz, továbbá azért is, mert Magyarország soha nem korlátozta más ország ilyen irányú szándékát. A szóvivő szerint a rendkívüli csalódottságot fokozza, hogy kezdetben nem ilyen hozzáállást tapasztaltak: Titus Corlăţean román külügyminiszter az új magyar kormány felállása után kifejezetten pozitívan nyilatkozott a magyar–román kapcsolatok építéséről.
A szóvivő hozzátette, bíznak abban, hogy a román külügyminiszter kezdeti pozitív hozzáállása valóban őszinte volt, és ő nem tud erről „az érthetetlen és egyébként az európai gyakorlattal is teljesen szembemenő\" döntésről.
Amit a magyar külügyminisztérium nem hagyott annyiban, és bekérette Románia budapesti nagykövetét. Már csak azért is, mivel Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter szerint a román fél döntése hatással lesz a két ország kapcsolatára.
„Különösen azért vagyok én személy szerint is meglepve és csalódott, mert a román külügyminiszter az elmúlt hetekben többször is kifejezte, hogy milyen szívesen hívna meg engem Bukarestbe és szívesen tárgyalna velem a magyar kapcsolatok javításáról, illetve jó színvonalon tartásáról. Úgy gondolom, hogy ez a tett élesen szemben áll a korábbi mondataival, és hogy valamilyen magyarázatot találjunk erre, bekérettük a budapesti román nagykövetet és további felvilágosítást várunk tőle az ügyben\" – nyilatkozta a tárcavezető a Hír Tv-nek.
Lapunk a csütörtöki bejelentést követően a bukaresti külügyminisztériumhoz fordult, amely írásban elküldött kérdéseinkre válaszolva meglepetésének adott hangot Budapest ama állítással kapcsolatban, hogy magyarázat nélkül utasította volna el a kérést. A román tárca közölte, megindokolták a konzuli irodák megnyitásának elutasítását, amikor szerdán audiencián fogadták Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövetet.
„A konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény alapján Romániának szuverén joga, hogy ne fogadja el egy állam konzuli képviseletének bővítését a területén. A román fél a kérés alapos elemzése után hozta meg ez irányú döntését, figyelembe véve azt is, hogy Magyarország már most jelentős konzuli képviselettel rendelkezik Romániában, továbbá hogy az államközi kapcsolatok terén érvényt kell szerezni a kölcsönösség és az arányosság elvének\" – szerepel a román minisztérium által a Krónikának elküldött állásfoglalásban. A közlemény szerint Románia továbbra is a Magyarországgal ápolt kapcsolatok és a jószomszédi viszony konszolidálásában érdekelt a két ország közötti stratégiai partnerség jegyében.
Bukarest válasza viszont abban sántít, hogy miközben sokallja a meglévő magyar külképviseletek számát, a külhoni románoknak nyújtott állampolgárság apropóján is bővítette saját diplomáciai képviseleteinek számát. A Moldovai Köztársaságban például a chişinăui nagykövetségen kívül Románia főkonzulátust működtet Cahulon és Bălţi-ben, tovább nemrég nyitott konzuli irodát Ungheni-ben. Magyarországon – ahol a románság lélekszáma húszezerre tehető – a budapesti nagykövetségen kívül Gyulán és Szegeden működik főkonzulátus.
Egyébként a Magyar Közlöny tavaly április 23-i számában jelent meg az Orbán-kormány döntése, miszerint hat új külképviseletet nyit, közöttük Marosvásárhelyen és Nagyváradon konzuli irodát. Mindkét képviselet esetében a szükséges kiküldötti és helyi alkalmazotti létszámot, valamint a kiadásokat már a magyar külügy2013-as költségvetése tartalmazta.
Németh Zsolt volt külügyi államtitkár idén januárban azt valószínűsítette, hogy várhatóan az áprilisi országgyűlési választások után nyílik meg a tervezett két iroda, hozzátéve: mindkét település nagyon fontos mind nemzetpolitikai, mind gazdasági szempontból. A marosvásárhelyi külképviselet a csíkszeredai főkonzulátushoz tartozott volna, Maros és Szeben megyéből álló kerülettel, míg a nagyváradi konzuli iroda a kolozsvári főkonzulátushoz, Bihar és Arad megyére kiterjesztett kerülettel.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
Európai uniós támogatással fejlesztették az onkológiai sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében, a projekt lerövidítette a daganatos betegek diagnózistól műtétig vezető útját.
1226. október 3-án hunyt el a ferences rend alapítója, Assisi Szent Ferenc, és a 800. évforduló alkalmából Erdély-szerte is megemlékeztek a ferences templomokban a tranzitusáról, azaz az Atya világába való átmeneteléről.
Hetente kétszer szólal meg az ige az ÖröKRE YouTube-csatornán, amelyet 2024 elején indított útjára missziós projektként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Azóta közel háromszáz áhítat készült több mint száz lelkipásztor közreműködésével.
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
szóljon hozzá!