
A magyar Külügyminisztérium bekérette Románia budapesti nagykövetét, miután a tárca szerint Bukarest magyarázat nélkül elutasította, hogy magyar konzuli iroda nyílhasson Nagyváradon és Marosvásárhelyen. Navracsics Tibor külügyminiszter szerint a román fél döntése hatással lesz a két ország kapcsolatára. A bukaresti tárca a Krónikának azzal indokolta a vétót, hogy Magyarország már most „jelentős" konzuli képviselettel rendelkezik Romániában.
2014. július 03., 19:242014. július 03., 19:24
Minden bizonnyal az amúgy is hűvös román–magyar kapcsolatok további elhidegüléséhez vezet Bukarest váratlan döntése, miszerint nem hagyja jóvá két magyar diplomáciai képviselet létrehozását Erdélyben.
Nagy Anna, a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője csütörtökön az MTI-n keresztül jelentette be, hogy Románia érdemi magyarázat nélkül elutasította Magyarország több mint egy éve benyújtott igényét, miszerint Nagyváradon és Marosvásárhelyen konzuli irodát nyisson.
A magyar kormány tavaly áprilisban kezdeményezte a két konzuli iroda alapítását a román kormánynál, az országban a bukaresti nagykövetség, illetve konzulátus mellett jelenleg Csíkszeredában és Kolozsváron működik magyar főkonzulátus.
Nagy Anna úgy nyilatkozott: értetlenül állnak az elutasítás előtt, részben azért, mert a román fél semmilyen érdemi magyarázatot nem fűzött ahhoz, továbbá azért is, mert Magyarország soha nem korlátozta más ország ilyen irányú szándékát. A szóvivő szerint a rendkívüli csalódottságot fokozza, hogy kezdetben nem ilyen hozzáállást tapasztaltak: Titus Corlăţean román külügyminiszter az új magyar kormány felállása után kifejezetten pozitívan nyilatkozott a magyar–román kapcsolatok építéséről.
A szóvivő hozzátette, bíznak abban, hogy a román külügyminiszter kezdeti pozitív hozzáállása valóban őszinte volt, és ő nem tud erről „az érthetetlen és egyébként az európai gyakorlattal is teljesen szembemenő\" döntésről.
Amit a magyar külügyminisztérium nem hagyott annyiban, és bekérette Románia budapesti nagykövetét. Már csak azért is, mivel Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter szerint a román fél döntése hatással lesz a két ország kapcsolatára.
„Különösen azért vagyok én személy szerint is meglepve és csalódott, mert a román külügyminiszter az elmúlt hetekben többször is kifejezte, hogy milyen szívesen hívna meg engem Bukarestbe és szívesen tárgyalna velem a magyar kapcsolatok javításáról, illetve jó színvonalon tartásáról. Úgy gondolom, hogy ez a tett élesen szemben áll a korábbi mondataival, és hogy valamilyen magyarázatot találjunk erre, bekérettük a budapesti román nagykövetet és további felvilágosítást várunk tőle az ügyben\" – nyilatkozta a tárcavezető a Hír Tv-nek.
Lapunk a csütörtöki bejelentést követően a bukaresti külügyminisztériumhoz fordult, amely írásban elküldött kérdéseinkre válaszolva meglepetésének adott hangot Budapest ama állítással kapcsolatban, hogy magyarázat nélkül utasította volna el a kérést. A román tárca közölte, megindokolták a konzuli irodák megnyitásának elutasítását, amikor szerdán audiencián fogadták Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövetet.
„A konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény alapján Romániának szuverén joga, hogy ne fogadja el egy állam konzuli képviseletének bővítését a területén. A román fél a kérés alapos elemzése után hozta meg ez irányú döntését, figyelembe véve azt is, hogy Magyarország már most jelentős konzuli képviselettel rendelkezik Romániában, továbbá hogy az államközi kapcsolatok terén érvényt kell szerezni a kölcsönösség és az arányosság elvének\" – szerepel a román minisztérium által a Krónikának elküldött állásfoglalásban. A közlemény szerint Románia továbbra is a Magyarországgal ápolt kapcsolatok és a jószomszédi viszony konszolidálásában érdekelt a két ország közötti stratégiai partnerség jegyében.
Bukarest válasza viszont abban sántít, hogy miközben sokallja a meglévő magyar külképviseletek számát, a külhoni románoknak nyújtott állampolgárság apropóján is bővítette saját diplomáciai képviseleteinek számát. A Moldovai Köztársaságban például a chişinăui nagykövetségen kívül Románia főkonzulátust működtet Cahulon és Bălţi-ben, tovább nemrég nyitott konzuli irodát Ungheni-ben. Magyarországon – ahol a románság lélekszáma húszezerre tehető – a budapesti nagykövetségen kívül Gyulán és Szegeden működik főkonzulátus.
Egyébként a Magyar Közlöny tavaly április 23-i számában jelent meg az Orbán-kormány döntése, miszerint hat új külképviseletet nyit, közöttük Marosvásárhelyen és Nagyváradon konzuli irodát. Mindkét képviselet esetében a szükséges kiküldötti és helyi alkalmazotti létszámot, valamint a kiadásokat már a magyar külügy2013-as költségvetése tartalmazta.
Németh Zsolt volt külügyi államtitkár idén januárban azt valószínűsítette, hogy várhatóan az áprilisi országgyűlési választások után nyílik meg a tervezett két iroda, hozzátéve: mindkét település nagyon fontos mind nemzetpolitikai, mind gazdasági szempontból. A marosvásárhelyi külképviselet a csíkszeredai főkonzulátushoz tartozott volna, Maros és Szeben megyéből álló kerülettel, míg a nagyváradi konzuli iroda a kolozsvári főkonzulátushoz, Bihar és Arad megyére kiterjesztett kerülettel.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
szóljon hozzá!