A bukaresti kulturális, illetve környezetvédelmi minisztérium levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára.
2016. február 05., 16:542016. február 05., 16:54
Megkeresésében a két tárca arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozik, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki a Fehér megyei településen.
A kulturális minisztérium által pénteken közzétett indoklás szerint Verespatak az Erdélyi Érchegység legrégebbi, és legaktívabb bányatelepülése, ahol a bronzkortól kezdődően az ókoron és középkoron át napjainkig folyamatos volt a bányászat, és ennek példátlanul gazdag, mindmáig fennmaradt tárgyi emlékei az előterjesztés szerint méltók a világörökségi védelemre.
A tárca közleményét ismertetve az MTI emlékeztet, hogy a Fehér megyei település számára 2010-ben több civil szervezet kért nemzetközi védelmet, azt követelve, hogy a kulturális minisztérium terjessze fel Verespatakot az épített örökséget védő UNESCO-listára annak reményében, hogy ezzel megakadályozhatják a környező hegyek apróra őrlésével és ciántechnológiás átmosásával járó aranybányaprojektet.
Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított Roşia Montană Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányájának megnyitását próbálta több mint 15 éven keresztül sikertelenül engedélyeztetni, ahol ciántechnológiás eljárással akar 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni.
A környező hegyek ledózerolását és a kőzet felőrlését feltételező projekt a környezetvédők heves tiltakozásába ütközött. A bányaberuházás ellen 2013-ban országszerte maratoni tüntetéseket szerveztek, amelynek hatására a bukaresti parlament elutasította a beruházás engedélyezése érdekében kidolgozott törvénytervezetet.
A kulturális minisztérium januárban védett műemlékvédelmi területté nyilvánította Verespatak két kilometeres övezetét, ennek nyomán a területen nem lehet bányászati tevékenységet folytatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) csütörtökön kiadta a megbízást az Erdélyt Moldvával összekötő, A8-as sztráda Gyergyóalfalu és Gyergyóditró közötti (1D jelzésű) szakasza kivitelezésének elindítására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!