Fotó: MTI/Kiss Gábor
Római falmaradványok, faragott kövek is előkerültek a sztánai református templom szentélyéből, így kiderült, hogy jóval régebbi az istenháza, mint eddig hitték. A Szilágy megyei településen most ért véget a régészeti feltárás.
2021. május 13., 17:582021. május 13., 17:58
Újraíródik a sztánai református templom története – számolt be honlapján az Erdélyi Református Egyházkerület, ugyanis az eredetileg 1400-as évekre datált épületről kiderült, hogy sokkal régebbi. A sztánai templom felújítási munkálatai tavaly márciusban kezdődtek, ehhez régészeti feltárás is társult, mely a héten ért véget – írta a Református.ro.
A portál szerint az elmúlt két hétben az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezésében egy magyarországi régészcsapat is részt vett az ásatáson, az ELTE-BTK és a kolozsvári székhelyű Erdélyi Történeti Múzeum közreműködése révén. A sztánai régészeti feltárást dr. Csók Zsolt, a kolozsvári múzeum régésze vezette.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Mordovin Maxim régész elmondta: a félköríves záródású, Árpád-kori szentély arról tanúskodik, hogy a 12. században már állt az épület.
„Erdélyben, főleg Kolozsvár környékén minden álló, középkori eredetű templomban elvárhatjuk, hogy vannak korai maradványok. De hiába várjuk el, mégis meglepődünk, amikor ilyen falat találunk. Főleg az meglepő, amikor kiderül, hogy a templomok egy része még korábbi, mint amire számítottunk – ahogyan ebben az esetben is” – mondta a portálnak Mordovin Maxim.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A régész szerint itt fekvése alapján villa lehetett, amely feltételezhetően egy őskori településre épült rá, tehát Sztána a római kor előtt is lakott terület lehetett.
Papp Hunor református lelkipásztor elmondta: amikor először belenézett az iratokba, nem gondolta, hogy újat mondhat majd a templom történetéről. „Azt feltételezték, hogy 1470-ben állt az első templom, néhány gótikus elemet is észleltünk. Ez most megdőlt, sokkal távolabb visszamegyünk az időben” – mondta a lelkész a Református.ro portálnak.
a kazettás mennyezet restaurálására is meg kell teremteni az anyagi fedezetet. Papp Hunor szerint a munkálatok befejezéséhez még legalább 300 ezer lejre lenne szükség.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Az épület teljes külső-belső felújításon esik át. A tornyot már újravakolták, új templomsüveg került az épületre, amelyben egy időkapszulát is elhelyeztek, és a tetőt is teljesen ki kellett cserélni a rossz állapotban lévő faszerkezet miatt.
A továbbiakban a belső munkálatok következnek, a vakolás követni fogja a régi kövek vonalát, a mennyezeten betonkoszorú öntése szükségessé vált, amely stabilizálja az épületet, míg a térköves padlón megmutatják majd, hol húzódik a templom régi alapja. A római oszloptartót kiemelik és új úrasztalát alakítanak ki belőle, de fontolgatják egy régi, befalazott ajtó újranyitását is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!