Az egyre növekvő társadalmi mobilitás és a kedvezőtlen demográfiai mutatók figyelembevételével átfogó stratégia kidolgozására van szükség a magyar nyelvű közoktatásban – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szatmárnémeti vándorgyűlésén.
2015. február 08., 20:142015. február 08., 20:14
A szövetségi elnök szerint az oktatási szakembereknek és a politikum képviselőinek közösen kell szerepet vállalniuk ebben a munkában, mely meghatározhatja a magyar oktatás jövőjét a következő években. „Közös célunk az, hogy a gyerekeknek, akik magyarul szeretnének tanulni – reméljük, egyre többen –, lehetőségük legyen erre az oktatás valamennyi szintjén” – idézte az RMDSZ sajtóközleménye a szövetségi elnököt.
Elmondta, az RMDSZ illetékes tisztségviselői szociológusokkal, demográfiai és oktatási szakértőkkel régiókra, településekre való lebontásban megrajzolták azt a helyzetképet, amely alapként szolgál a szövetség hosszú távú oktatási stratégiájához.
„Tudjuk, hogy lesznek majd nehéz döntések is, amelyeket meg kell hoznunk, ezeket meg azért kell együtt előkészítenünk, hogy helyes válaszokat találjunk a felmerülő, nagyon különböző problémákra. Át kell tekintenünk, mit végeztünk el eddig, és mi van még hátra, hiszen számunkra a magyar közoktatás továbbra is elsőrendű kérdés” – hangsúlyozta az RMDSZ-elnök.
Kelemen Hunor: túl sok a „reform”
Az RMDSZ elnöke hozzátette, voltak olyan döntések, amelyek kapcsán a központi döntéshozók nem konzultáltak az RMDSZ képviselőivel, és gyakran megtörtént az is, hogy nem alkalmazták a hatályos tanügyi törvény előírásait.
„A mi vonatkozásunkban súlyos következményekkel jár, ha nem kérdeznek meg bennünket például az oktatási rendszerbeli leépítések, a költségvetés vagy az átszervezés ügyében. Ezeket a visszásságokat korrigálnunk kell” – jelentette ki Kelemen Hunor, aki a pedagógusoknak azt is elmondta: az államfővel való találkozón javasolta az oktatás költségvetésének fokozatos növelését, hogy 2019-ben az állami finanszírozás elérje a korábban már tervezett 6 százalékot a bruttó nemzeti össztermékből.
„Annál rosszabb nincs, mint amikor egy újabb tanügyminiszter hivatalba lépésekor sokadszorra más irányú lesz az ország oktatási stratégiája, vagy az éves költségvetés elfogadásakor ismételten átugorják azt a cikkelyt, amely az oktatás támogatásáról szól. Ha ez így folytatódik, akkor jelentős problémáink lesznek a versenyképesség terén, az ország Európa perifériájára szorul” – nehezményezte a szövetségi elnök a hazai közélet mulasztásait.
Megalapoznák a jövőt
Király András, az RMDSZ oktatási államtitkára szerint egyértelmű, hogy nemcsak a szakmának és a politikumnak kell részt vennie a stratégiai egyeztetésben, hanem az oktatási rendszert működtető szakhatóságnak is, a minisztériumnak.
„Az RMDSZ főtitkársága által nemrégiben elkészített tanulmány nagy segítségünkre lesz, annál inkább, mert a nagyon különböző tapasztalatokat nehéz egyetlen stratégiába belefoglalni. A legkisebb települések problémáit is meg kell vizsgálnunk, mert a mi feladatunk az, hogy oktatásunkat megfelelő mederbe tereljük, olyan döntéseket hozzunk, hogy biztosíthassuk az oktatás minőségét legalább középtávon” – jelentette ki az államtitkár, aki szerint a jelenleg 159 ezer magyar diákot számláló közoktatási rendszer csakis közügyként közelíthető meg, amelyet a teljes romániai magyar közösségnek figyelemmel kell kísérnie.
Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint elérkezett az a pillanat, amikor az oktatás kérdésében érdekelt szakértőknek, intézményeknek, illetve az RMPSZ-nek és az RMDSZ-nek szorosan együtt kell működniük.
„Az RMDSZ oktatásért felelős főtitkár-helyettese, Magyari Tivadar megkeresett bennünket a körvonalazódó oktatási stratégia kapcsán, mi pedig arra köteleztük el magunk, hogy a készülő dokumentum szakmai vetületének a megalkotásában segítünk.” – fogalmazott az RMPSZ-elnök, aki az önkormányzatok szerepét és a szülők támogatását is elengedhetetlennek tekinti a magyar oktatás jövőjének megalapozásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!