
Fotó: Farkas Antal
Az RMDSZ által kidolgozott székelyföldi autonómiastatútumról egyeztettek pénteken Sepsiszentgyörgyön a szövetség és a Magyar Polgári Párt (MPP) politikusai.
2014. május 18., 21:522014. május 18., 21:52
2014. május 18., 21:532014. május 18., 21:53
A megbeszélésről szűkszavú közleményt adott ki az RMDSZ háromszéki szervezete, ebből annyi derül ki, hogy a „megbeszélés során azonosították azokat a kérdéseket, amelyek vonatkozásában konszenzus van, illetve feltérképezték azokat is, amelyek további egyeztetést igényelnek”.
Az RMDSZ-küldöttséget Márton Árpád háromszéki parlamenti képviselő, az MPP-delegációt Kulcsár-Terza József háromszéki elnök vezette. Márton Árpád a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a találkozó során azonosították azokat a pontokat, melyekben teljes az egyetértés. Például, hogy a térségben második hivatalos nyelv legyen a magyar, illetve, hogy a magyar közösség korlátozások nélkül használhassa szimbólumait.
A régió gazdasági fenntarthatósága kapcsán arra a következtetésre jutottak, hogy a Székelyföldre a Dél-Tirolban működő rendszert lehetne alkalmazni. Mint mondta, a későbbiekben még megvitatják, hogy az autonómiatervezetet miként hangolják össze Románia alkotmányával, és az autonóm régió pontos határairól, valamint a Székelyföldön élő románoknak biztosított jogokról és garanciákról is egyeztetnek.
A két alakulat között ez volt az első munkamegbeszélés, a május 25-i EP-választások után még lesznek találkozók, mondta Márton Árpád, aki szerint nem szögeztek le határidőt a tervezet véglegesítésére és a parlament elé terjesztésére.
Mint ismeretes, Bíró Zsolt MPP-elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy az egyik lényeges különbség a két alakulat autonómiaelképzelése között, hogy az RMDSZ a meglévő törvényeket kihasználva a Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzatok társulásával hozná létre az autonóm Székelyföldet, míg az MPP a történelmi régióhoz tartozó 153 önkormányzat társulását szorgalmazza.
Az RMDSZ autonómiatervezetéről az Erdélyi Napló felkérésére a Mensura Transylvanica politikai elemzőcsoport készített elemzést, mely lapunk Szempont mellékletében is megjelent.
Az elemzőcsoport megállapította, az RMDSZ székelyföldi autonómiastatútum-tervezete nem a történelmi Székelyföldre, hanem a Székelyföldet magában foglaló, de más területekkel is kiegészülő Hargita, Kovászna és Maros megyékre vonatkozik. Az RMDSZ e három megye társulásos régiójának a kialakítását, valamint „sajátos státussal” való felruházását javasolja.
A tervezet nem szán a régiónak közvetlenül választott döntéshozó testületet, a részt vevő megyék képviselő-testületeinek tagjaiból álló testületre bízná a régióval kapcsolatos döntések meghozatalát. Ezt az elemzőcsoport „öszvérmegoldásnak” és több szempontból is problémásnak tartja.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
szóljon hozzá!