RMDSZ–MPP-egyeztetés az autonómiatervezetről

A megbeszélésről szűkszavú közleményt adott ki az RMDSZ háromszéki szervezete, ebből annyi derül ki, hogy a „megbeszélés során azonosították azokat a kérdéseket, amelyek vonatkozásában konszenzus van, illetve feltérképezték azokat is, amelyek további egyeztetést igényelnek”.

Az RMDSZ-küldöttséget Márton Árpád háromszéki parlamenti képviselő, az MPP-delegációt Kulcsár-Terza József háromszéki elnök vezette. Márton Árpád a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a találkozó során azonosították azokat a pontokat, melyekben teljes az egyetértés. Például, hogy a térségben második hivatalos nyelv legyen a magyar, illetve, hogy a magyar közösség korlátozások nélkül használhassa szimbólumait.

A régió gazdasági fenntarthatósága kapcsán arra a következtetésre jutottak, hogy a Székelyföldre a Dél-Tirolban működő rendszert lehetne alkalmazni. Mint mondta, a későbbiekben még megvitatják, hogy az autonómiatervezetet miként hangolják össze Románia alkotmányával, és az autonóm régió pontos határairól, valamint a Székelyföldön élő románoknak biztosított jogokról és garanciákról is egyeztetnek.

A két alakulat között ez volt az első munkamegbeszélés, a május 25-i EP-választások után még lesznek találkozók, mondta Márton Árpád, aki szerint nem szögeztek le határidőt a tervezet véglegesítésére és a parlament elé terjesztésére.

Mint ismeretes, Bíró Zsolt MPP-elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy az egyik lényeges különbség a két alakulat autonómiaelképzelése között, hogy az RMDSZ a meglévő törvényeket kihasználva a Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzatok társulásával hozná létre az autonóm Székelyföldet, míg az MPP a történelmi régióhoz tartozó 153 önkormányzat társulását szorgalmazza.

Az RMDSZ autonómiatervezetéről az Erdélyi Napló felkérésére a Mensura Transylvanica politikai elemzőcsoport készített elemzést, mely lapunk Szempont mellékletében is megjelent.

Az elemzőcsoport megállapította, az RMDSZ székelyföldi autonómiastatútum-tervezete nem a történelmi Székelyföldre, hanem a Székelyföldet magában foglaló, de más területekkel is kiegészülő Hargita, Kovászna és Maros megyékre vonatkozik. Az RMDSZ e három megye társulásos régiójának a kialakítását, valamint „sajátos státussal” való felruházását javasolja.

A tervezet nem szán a régiónak közvetlenül választott döntéshozó testületet, a részt vevő megyék képviselő-testületeinek tagjaiból álló testületre bízná a régióval kapcsolatos döntések meghozatalát. Ezt az elemzőcsoport „öszvérmegoldásnak” és több szempontból is problémásnak tartja.