Fotó: Bíró Blanka
2009. március 06., 08:432009. március 06., 08:43
„Akarjuk, nem akarjuk, ezekben a megyékben mi vagyunk kormányon, mert mi vezetjük a helyi és megyei önkormányzatokat. Ez természetesen felelősséggel jár, felelősségünk és feladatunk van ezekben a megyékben” – fejtette ki Kovászna és Hargita megyére utalva Markó Béla csütörtökön, a Kovászna megyei Árkoson, ahol az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciójának kihelyezett ülését tartották. Az ülésen a szövetség 16 képviselője és 7 szenátora vett részt.
A szövetségi elnök szerint az RMDSZ minden olyan alakulattal kész partnerségre lépni, amely támogatni akarja a két megye fejlődését, hiszen ebben a két megyében „kormányon van”. Mint mondta, tárgyalt Traian Băsescu államfővel ezek fejlesztéséről, és készek együttműködni az elnökkel és a kormánnyal ennek érdekében, hozzátéve, hogy minden, a Székelyföld fellendítésére vonatkozó ötlet jól jön.
| Szász Jenőt évek óta senki nem veszi komolyan, egyetlen célja, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke maradjon, az RMDSZ pedig ugyanezt kívánja Szásznak és pártjának is – fejtette ki csütörtökön a Kovászna megyei Árkoson tartott sajtótájékoztatón Kelemen Hunor. Az RMDSZ ügyvezető elnöke az MPP-elnök eddigi tevékenységét „politikai sztriptíznek” nevezte. Kelemen úgy vélekedett: mind az RMDSZ, mind pedig Tőkés László az erdélyi magyarság érdekeit tartotta szem előtt, amikor a közös európai parlamenti jelöltlistában kiegyeztek. „Ezzel szemben Szász Jenő ezeket az érdekeket soha nem vette figyelembe, és semmi esély nincs arra, hogy a jövőben megváltozzék az álláspontja” – fejtette ki Kelemen Hunor. |
„Legyen szó Berceanu miniszter úrról vagy másokról, ha van megoldásuk, ajánlatuk a székelyek, a romániai magyarok számára, az nagyon helyes. Nagyon jó, hogyha vetélkedni akarnak ezen a téren az RMDSZ-szel” – mondta Markó. Hozzátette, bár felróják a szövetségnek, hogy a romániai magyarok egyedüli képviselője, az RMDSZ-nek semmi ellenvetése az ellen, ha más is erre törekszik.
A szövetségi elnök arra is kitért, hogy a románok ugyan nem nevezik Székelyföldnek a térséget, amikor erről beszélnek, mindenki ugyanarra az övezetre gondol. Úgy vélte, azért említik folyamatosan „Kovászna és Hargita megye”-ként, mivel szét akarják választani ezeket, hisz egyértelmű, hogy a két megye együtt erősebb. Ugyanakkor örömmel nyugtázta, hogy a két megye tanácselnöke és önkormányzata közös projektekben gondolkodik.
Markó Béla a román nyelvnek a magyar anyanyelvű diákok körében való oktatására is kitért, mint mondta, az RMDSZ-nek ezen a téren két célkitűzése van: módosítani az erre vonatkozó jogszabályokat, illetve jobb tartalommal tölteni meg a meglévőket. Mint mondta, az 1–12. osztályban a kisebbségieknek a román anyanyelvű diákoktól eltérő program szerint és speciális tankönyvekből kellene tanulniuk a román nyelvet.
Hozzátette, míg elemiben a jelenlegi törvény szerint is az említett módon kellene oktatni a román nyelvet, az 5–8. osztályban a program megegyezik a románokéval, csupán a tankönyvek eltérőek. Úgy vélte, ez fél lépés, amit folytatni kell. Bár vannak alternatív tankönyvek és alternatív program, ezek nem megfelelőek, így az RMDSZ-nek változtatásra kell törekednie ezen a téren, hangsúlyozta Markó. Úgy vélte, amennyiben az általa említett módszert sikerülne a teljes gimnáziumi oktatásra kiterjeszteni, a magyar diákok jobban elsajátítanák a román nyelvet.
Az RMDSZ-elnök arra is kitért, hogy a székelyföldi intézményvezetőknek ugyanúgy ismerniük kellene a magyar nyelvet, ahogy a magyaroktól elvárják, hogy tudjanak románul. „Így lenne tisztességes, így lenne korrekt” – vélte Markó, aki szerint ezen a téren a románok „fogyatékossággal küszködnek”. Hozzátette, a két megye közintézményeiben a magyar közösségnek képviseltetnie kell magát, hisz Kovászna megyében a lakosság 75, míg Hargitában 85 százaléka magyar.
Kelemen Hunor ügyvezető elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Kovászna megyében az intézményvezetők 45 százaléka magyar nemzetiségű, ez az arány még mindig nem méltányos. Ha az állam megbízik a kisebbségekben, rájuk bízhatja a rendőrség, a katonai intézmények vezetését is, vélte Kelemen. Markó szerint el kell jutni arra a szintre, hogy a prefektus egyetlen feladata a törvényesség felügyelete legyen, és a prefektúráknak ne legyenek alárendelt intézményeik, mert azokat jelenleg Bukarestből irányítják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Látogatottsági adatok