RMDSZ: partnerség a Székelyföldért

„Akarjuk, nem akarjuk, ezekben a megyékben mi vagyunk kormányon, mert mi vezetjük a helyi és megyei önkormányzatokat. Ez természetesen felelősséggel jár, felelősségünk és feladatunk van ezekben a megyékben” – fejtette ki Kovászna és Hargita megyére utalva Markó Béla csütörtökön, a Kovászna megyei Árkoson, ahol az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciójának kihelyezett ülését tartották. Az ülésen a szövetség 16 képviselője és 7 szenátora vett részt.

Partnerség a fejlesztésért

A szövetségi elnök szerint az RMDSZ minden olyan alakulattal kész partnerségre lépni, amely támogatni akarja a két megye fejlődését, hiszen ebben a két megyében „kormányon van”. Mint mondta, tárgyalt Traian Băsescu államfővel ezek fejlesztéséről, és készek együttműködni az elnökkel és a kormánnyal ennek érdekében, hozzátéve, hogy minden, a Székelyföld fellendítésére vonatkozó ötlet jól jön.

„Legyen szó Berceanu miniszter úrról vagy másokról, ha van megoldásuk, ajánlatuk a székelyek, a romániai magyarok számára, az nagyon helyes. Nagyon jó, hogyha vetélkedni akarnak ezen a téren az RMDSZ-szel” – mondta Markó. Hozzátette, bár felróják a szövetségnek, hogy a romániai magyarok egyedüli képviselője, az RMDSZ-nek semmi ellenvetése az ellen, ha más is erre törekszik.

A szövetségi elnök arra is kitért, hogy a románok ugyan nem nevezik Székelyföldnek a térséget, amikor erről beszélnek, mindenki ugyanarra az övezetre gondol. Úgy vélte, azért említik folyamatosan „Kovászna és Hargita megye”-ként, mivel szét akarják választani ezeket, hisz egyértelmű, hogy a két megye együtt erősebb. Ugyanakkor örömmel nyugtázta, hogy a két megye tanácselnöke és önkormányzata közös projektekben gondolkodik.

Módosítanák a román nyelv oktatását

Markó Béla a román nyelvnek a magyar anyanyelvű diákok körében való oktatására is kitért, mint mondta, az RMDSZ-nek ezen a téren két célkitűzése van: módosítani az erre vonatkozó jogszabályokat, illetve jobb tartalommal tölteni meg a meglévőket. Mint mondta, az 1–12. osztályban a kisebbségieknek a román anyanyelvű diákoktól eltérő program szerint és speciális tankönyvekből kellene tanulniuk a román nyelvet.

Hozzátette, míg elemiben a jelenlegi törvény szerint is az említett módon kellene oktatni a román nyelvet, az 5–8. osztályban a program megegyezik a románokéval, csupán a tankönyvek eltérőek. Úgy vélte, ez fél lépés, amit folytatni kell. Bár vannak alternatív tankönyvek és alternatív program, ezek nem megfelelőek, így az RMDSZ-nek változtatásra kell törekednie ezen a téren, hangsúlyozta Markó. Úgy vélte, amennyiben az általa említett módszert sikerülne a teljes gimnáziumi oktatásra kiterjeszteni, a magyar diákok jobban elsajátítanák a román nyelvet.

Az RMDSZ-elnök arra is kitért, hogy a székelyföldi intézményvezetőknek ugyanúgy ismerniük kellene a magyar nyelvet, ahogy a magyaroktól elvárják, hogy tudjanak románul. „Így lenne tisztességes, így lenne korrekt” – vélte Markó, aki szerint ezen a téren a románok „fogyatékossággal küszködnek”. Hozzátette, a két megye közintézményeiben a magyar közösségnek képviseltetnie kell magát, hisz Kovászna megyében a lakosság 75, míg Hargitában 85 százaléka magyar.

Kelemen Hunor ügyvezető elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Kovászna megyében az intézményvezetők 45 százaléka magyar nemzetiségű, ez az arány még mindig nem méltányos. Ha az állam megbízik a kisebbségekben, rájuk bízhatja a rendőrség, a katonai intézmények vezetését is, vélte Kelemen. Markó szerint el kell jutni arra a szintre, hogy a prefektus egyetlen feladata a törvényesség felügyelete legyen, és a prefektúráknak ne legyenek alárendelt intézményeik, mert azokat jelenleg Bukarestből irányítják.