RMDSZ: a választási rendszer módosítása prioritás, Verespatak nem

Az SZKT szombaton, Marosvsárhelyen lezajlott ülésén nem tűzték napirendre Eckstein-Kovács Péter határozattervezetét. A ciántechnológiás bányaberuházást ellenző, államelnöki tanácsosi tisztségéről éppen emiatt nemrég lemondott politikus a dokumentumban azt javasolta: az RMDSZ utasítsa el, hogy Románia területén ciántechnológián alapuló bányászat működjön.

Kelemen Hunor beszédében kijelentette: még túl korai, hogy az RMDSZ állást foglaljon, hiszen a román kormányban és a kormánykoalícióban sem született testületi döntés Verespatakról. Ha pedig Eckstein-Kovács határozattervezetét esetleg elutasították volna, akkor azt a látszatot keltik, hogy a szövetség támogatja a beruházást.

Hozzátette: mivel a kormány sem határozott a kérdésben, ő sem írta alá azt az előterjesztést, amely szerint a Kirnyik-hegyet leveszik az A kategóriás műemlékek listájáról. A nyáron ugyanis a minisztérium alárendeltségébe tartozó országos régészeti bizottság lehetővé tette a Kirnyik-hegyre vonatkozó régészeti mentesítési bizonylat kibocsátását. A beruházás esetleges elkezdése előtt azonban a hegyet törölni kell még a műemlékek listájáról, ez a döntés pedig a kulturális miniszter hatáskörébe tartozik.

Az RMDSZ elnöke szerint döntenie kell a kormánynak a tervezett beruházás sorsáról, hiszen felelőtlenség, hogy Románia tizennégy éve „hintáztatja” a beruházót.

A tanácskozáson éles vita alakult ki Verespatakról. Antal István parlamenti képviselő szerint a helyieknek kell dönteniük a bánya megnyitásáról. Kiemelte, hogy nagy a szegénység és a munkanélküliség a régióban, ezért meg kell adni a lehetőséget az ott élőknek, hogy javuljanak az életkörülményeik.

Eckstein-Kovács Péter szerint a beruházás nem lehet csak helyi ügy. Ennek alátámasztásaként a politikus a beruházás méreteit ismertette. Mint mondta, a tervezett kitermelés felülete 2 ezer hektár, a zagytározó 600 hektáron terülne el, az azt elzáró kőgátat pedig majdnem 200 méter magasra tervezik. Eckstein-Kovács szerint Verespatak már csak azért is magyar ügy, mert Magyarország ellenzi a beruházást. Korábban ugyanis több felszólaló úgy vélekedett, hogy Verespatak nem magyar ügy.

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, környezetvédelmi miniszter felszólalásában kifejtette, hogy tárcavezetőként nem támogat egyetlen olyan kormányhatározatot sem, amely káros lehet a környezetre. A politikus közölte: tárgyalásokat folytatnak a beruházóval a zagytározó ipari hulladékvizének ciánkoncentrációjáról, hogy azt a mérhetőségi szint, vagyis literenként 5 milligramm alá csökkentsék. 

Kelemen Hunor politikai beszámolójában leszögezte: a választási rendszer megváltoztatása az elkövetkező időszak legfontosabb kihívása az RMDSZ számára. Elmondta, számos érv szól a választások összevonása mellett, gazdasági szempontból mindenképpen előnyös, az RMDSZ szavazótáborának mozgósítása szempontjából pedig nagyobb részvételt lehetne biztosítani, ebben az esetben azonban egy sokkal jobban átgondolt választási kampányt kell előkészítenie az RMDSZ-nek.

A választások összevonásánál azonban sokkal fontosabbnak nevezte a választási rendszer kérdését. Mint elmondta, az RMDSZ az egyéni választókerületes rendszert nem támogatta, nem is szavazta meg 2008-ban, a parlamentben. „Mára kiderült, hogy ez a választási rendszer a Parlament minőségének nem tett jót, ezen változtatni kell” – mondta Kelemen.

„Mi csak egy olyan választási rendszert tudunk támogatni, amely biztosítja az arányos képviseletet. A mi javaslatunk az ún. német választási rendszer, amely az egyéni választókerület mellett egy országos listát is jelent, így minden egyes szavazat viszontlátható egy-egy mandátumban, tehát egyetlen magyar szavazat sem veszik el. Mi ezt a két kérdést nem kezelhetjük külön, ha döntésre kerül a sor, a megalkotandó, jogi keretnek mindkét vetületet kell rögzítenie” – fejtette ki Kelemen Hunor az SZKT előtt, hozzátéve, a választási rendszer valószínűleg az ősz témája lesz, döntésre pedig az év végéig sor kerül.

A régióátszervezésről szólva a szövetségi elnök kijelentette, a 2012-es választásokig nem lát
esélyt ennek a megvalósulására, hiszen erre sem erő, sem elszántság sem idő nincsen.

„Az a döntés, amelyet mi itt, az SZKT-n meghoztunk, nem vesztette érvényét, mi továbbra is ehhez tartjuk magunkat. Ugyanakkor a régiók átszervezését egy fontos reformlépésnek tartjuk, de a jelenlegi körülmények között túl sok társadalmi bizonytalanságot és feszültséget okozna” – fejtette ki álláspontját az RMDSZ elnöke.

Ugyanakkor elmondta azt is, hogy annak ellenére, hogy az RMDSZ alkotmánymódosító csomagja készen van, arra is kevés esélyt lát, hogy biztosítani lehet azt a kétharmados többséget, amely az alkotmány módosításához szükséges.