Fotó: Boros Csilla
Még idén emléket állítanak Nagyváradon Rhédey Lajos grófnak, és az sem kizárható, hogy 2018 végéig állni fog ifjabb Rimanóczy Kálmán szobra.
2018. január 11., 17:262018. január 11., 17:26
Ötéves bürokratikus kálvária végére tett pontot a nagyváradi önkormányzat hétfői döntése, amellyel lehetővé vált, hogy felállítsák Rhédey Lajos gróf szobrát az általa a városnak adományozott, egykor az ő nevét, ma Nicolae Bălcescuét viselő parkban – hangzott el a kezdeményezők csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Várhatóan már a júniusban esedékes Szent László Napok alatt felavathatják Rhédey Lajos gróf szobrát Nagyváradon, a helyi magyarság által máig Rhédey-kertként emlegetett (ma Nicolae Bălcescu nevét viselő) parkban.
Mint Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője, Ilie Bolojan polgármester tanácsadója felidézte, 2013-ban – amikor először szervezték meg a városalapító lovagkirályról elnevezett kulturális fesztivált – merült fel, hogy emléket állítsanak a nagylelkű mecénásnak. Kérését Bolojan is támogatta,
mivel – mint a helyzet visszásságára Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei szervezetének elnöke is ráirányította a figyelmet – arra, hogy egy nagyváradinak Nagyváradon szobrot állítsanak, a bukaresti művelődési minisztérium illetékes bizottságának is rá kell bólintania.
Az üggyel megbízott Moldován Gellért Lajos, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) váradi szervezetének elnöke szerint ez egyáltalán nem volt zökkenőmentes, már eleve az is kiszámíthatatlan, hogy mikor ül össze ez a testület, s a szaktárcánál is gyakoriak a változások.
„Helyi szinten azonban semmit nem ér a bukaresti engedély, így minden kezdődött elölről” – emlékezett vissza Moldován. A szoborállításhoz még jóváhagyást kellett szerezni a megyei és a helyi önkormányzat főépítészi hivatalától, illetve egy sor apróbb engedélyre is szükség volt. Ezek viszont ma már rendelkezésre állnak.
Nem várt akadályba ütközött viszont menet közben a szobor helyének meghatározása is. A kezdeményezők ugyanis első perctől azt kérték, hogy a park központi helyén, a színpad előtt található zöldövezetben kapjon helyet, a városháza területrendezési osztályának illetékesei viszont inkább az állatkert előtt látták volna szívesen.
Ezt ugyan írásban nem rögzítették, a szoborállítás kezdeményezői által beterjesztett dokumentumokban pedig mindvégig a park szerepelt, az utolsó száz méteren mégis összegabalyodtak a szálak. Zatykó Gyula ezért kettős minőségében terepszemlét tartott a polgármesterrel és a város főépítészével, és sikerült őket meggyőznie, hogy „Rhédey Lajost nem szabad kiüldözni a parkból”.
A szoborállításhoz természetesen pénz is kell,
Mint Zatykó elmondta, amint zöld jelzést kaptak a polgármestertől, megkereste Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárt, akinek tetszett az ötlet, és pályázásra biztatta a váradiakat. A pályázatot a Magyar Polgári Egyesület nyújtotta be a Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA), ahol végül 1,5 millió forintot ítéltek meg. A 2. Szent László Napok keretében tartott közadakozáson mintegy 1000 lej gyűlt össze. Az összeg elegendő volt a Deák Árpád által megálmodott szoborra, annak bronzba öntésére és a talapzatra, ami most készül a Székelyföldön, kézdiszentléleki mészkőből.
A szoborállításhoz szükséges területrendezéshez, virágültetéshez szükséges összegeket még elő kell teremteniük a kezdeményezőknek, de nem aggódnak. Reményeik szerint már a nyáron állni fog a szobor, az avatás legméltóbb pillanata pedig a Szent László Napokon lenne.
A kezdeményezők a sikertől felbuzdulva nem is akarnak megállni. Következő nagy tervük az egykori Olaszi temető előtt álló feszület újraállítása mintegy mementóként, hogy ott volt Nagyvárad egyik legelső sírkertje.
Ugyanakkor a csütörtöki sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy várhatóan még az idei év folyamán beérik egy régi terv is, és szobor fogja őrizni a város mai képét döntően meghatározó ifjabb Rimanóczy Kálmán építész emlékét Nagyvárad központjában, a Barátok temploma közelében. A szobrot a városháza állítja, a kezdeményezés ezelőtt négy évvel az Erdélyi Magyar Néppárttól indult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!