
Fotó: Boros Csilla
Még idén emléket állítanak Nagyváradon Rhédey Lajos grófnak, és az sem kizárható, hogy 2018 végéig állni fog ifjabb Rimanóczy Kálmán szobra.
2018. január 11., 17:262018. január 11., 17:26
Ötéves bürokratikus kálvária végére tett pontot a nagyváradi önkormányzat hétfői döntése, amellyel lehetővé vált, hogy felállítsák Rhédey Lajos gróf szobrát az általa a városnak adományozott, egykor az ő nevét, ma Nicolae Bălcescuét viselő parkban – hangzott el a kezdeményezők csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Várhatóan már a júniusban esedékes Szent László Napok alatt felavathatják Rhédey Lajos gróf szobrát Nagyváradon, a helyi magyarság által máig Rhédey-kertként emlegetett (ma Nicolae Bălcescu nevét viselő) parkban.
Mint Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője, Ilie Bolojan polgármester tanácsadója felidézte, 2013-ban – amikor először szervezték meg a városalapító lovagkirályról elnevezett kulturális fesztivált – merült fel, hogy emléket állítsanak a nagylelkű mecénásnak. Kérését Bolojan is támogatta,
mivel – mint a helyzet visszásságára Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei szervezetének elnöke is ráirányította a figyelmet – arra, hogy egy nagyváradinak Nagyváradon szobrot állítsanak, a bukaresti művelődési minisztérium illetékes bizottságának is rá kell bólintania.
Az üggyel megbízott Moldován Gellért Lajos, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) váradi szervezetének elnöke szerint ez egyáltalán nem volt zökkenőmentes, már eleve az is kiszámíthatatlan, hogy mikor ül össze ez a testület, s a szaktárcánál is gyakoriak a változások.
„Helyi szinten azonban semmit nem ér a bukaresti engedély, így minden kezdődött elölről” – emlékezett vissza Moldován. A szoborállításhoz még jóváhagyást kellett szerezni a megyei és a helyi önkormányzat főépítészi hivatalától, illetve egy sor apróbb engedélyre is szükség volt. Ezek viszont ma már rendelkezésre állnak.
Nem várt akadályba ütközött viszont menet közben a szobor helyének meghatározása is. A kezdeményezők ugyanis első perctől azt kérték, hogy a park központi helyén, a színpad előtt található zöldövezetben kapjon helyet, a városháza területrendezési osztályának illetékesei viszont inkább az állatkert előtt látták volna szívesen.
Ezt ugyan írásban nem rögzítették, a szoborállítás kezdeményezői által beterjesztett dokumentumokban pedig mindvégig a park szerepelt, az utolsó száz méteren mégis összegabalyodtak a szálak. Zatykó Gyula ezért kettős minőségében terepszemlét tartott a polgármesterrel és a város főépítészével, és sikerült őket meggyőznie, hogy „Rhédey Lajost nem szabad kiüldözni a parkból”.
A szoborállításhoz természetesen pénz is kell,
Mint Zatykó elmondta, amint zöld jelzést kaptak a polgármestertől, megkereste Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárt, akinek tetszett az ötlet, és pályázásra biztatta a váradiakat. A pályázatot a Magyar Polgári Egyesület nyújtotta be a Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA), ahol végül 1,5 millió forintot ítéltek meg. A 2. Szent László Napok keretében tartott közadakozáson mintegy 1000 lej gyűlt össze. Az összeg elegendő volt a Deák Árpád által megálmodott szoborra, annak bronzba öntésére és a talapzatra, ami most készül a Székelyföldön, kézdiszentléleki mészkőből.
A szoborállításhoz szükséges területrendezéshez, virágültetéshez szükséges összegeket még elő kell teremteniük a kezdeményezőknek, de nem aggódnak. Reményeik szerint már a nyáron állni fog a szobor, az avatás legméltóbb pillanata pedig a Szent László Napokon lenne.
A kezdeményezők a sikertől felbuzdulva nem is akarnak megállni. Következő nagy tervük az egykori Olaszi temető előtt álló feszület újraállítása mintegy mementóként, hogy ott volt Nagyvárad egyik legelső sírkertje.
Ugyanakkor a csütörtöki sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy várhatóan még az idei év folyamán beérik egy régi terv is, és szobor fogja őrizni a város mai képét döntően meghatározó ifjabb Rimanóczy Kálmán építész emlékét Nagyvárad központjában, a Barátok temploma közelében. A szobrot a városháza állítja, a kezdeményezés ezelőtt négy évvel az Erdélyi Magyar Néppárttól indult.
A parajdi turizmus évtizedeken át szinte egyet jelentett a sóbányával. A bányakatasztrófa sújtotta székelyföldi település idegenforgalmának helyzetét Moldován László, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke ismertette a Krónikával.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
szóljon hozzá!