2011. augusztus 09., 08:262011. augusztus 09., 08:26
„Nem várunk tovább, felszedjük a krumplit, mentjük, ami menthető, ha nem lesz a faluban őrző-védő szolgálat, nem lesz aki megvédje a termést” – fogalmazta meg aggályait a Krónikának egy neve elhallgatását kérő alsórákosi asszony. Amint arról beszámoltunk, a Brassó megyei települést évekig rettegésben tartotta egy roma banda, a falubeliek nem művelték meg a földjeiket, mert – mint mondták – a terményt úgyis ellopták. Idén áprilisban tettlegességig fajuló konfliktus tört ki a romák és a helybéliek között. Egy ideig a kivezényelt karhatalmi erők vigyáztak a település nyugalmára, majd a Brassó Megyei Tanács által kiutalt pénzből, a közbirtokosság anyagi támogatásával őrző-védőket szerződtettek, akik éjjel-nappal járőröztek, tevékenységük nyomán sokat javult a közbiztonság.
A keret azonban kimerült, augusztustól őrök nélkül maradt a falu, így a helybeliek arról kell döntsenek, belepótolnak-e a szolgálat további fenntartásába. A most vasárnapi tűzeset kapcsán a faluban azt beszélik, hogy a roma bandák gyújtották fel a tűz martalékává vált két csűrt. Mint beszámoltunk, a lángok éppen akkor gyúltak ki, amikor megkezdődött a Gáspár Tamás polgármester által összehívott falugyűlés, ahol arról kellett volna dönteni, a lakosság hozzájárul-e és mennyivel az őrző-védő szolgálat további fenntartásához. „Éppen az ülés kezdetén gyúltak ki a lángok, másrészt éppen azok a csűrök égtek le, amelyeknek a tulajdonosa korábban megfenyegette a romákat, hogy vessenek véget a falopásnak” – mondta el az alsórákosi asszony.
Gáspár Tamás polgármester lapunk megkeresésére közölte, a hatóságok még nem zárták le a nyomozást, nem állapították meg hivatalosan a tűz okát, bár azt sem zárták ki, hogy gyufával gyújtogattak. Két csűr porrá égett, a lángok a harmadikra is átterjedtek. A polgármester ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy a falugyűlést vasárnap tartják meg. „Nem tudom előre megbecsülni, mi lesz a döntés, az őrző-védő szolgálat hatékony volt, növekedett a közbiztonság, ám mindenki visszafogottabb, amikor pénzről van szó” – fejtette ki Gáspár.
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
szóljon hozzá!