Elégedetlenek a restitúciós törvénynek a Ponta-kormány által javasolt módosításaival és egyáltalán a visszaszolgáltatások menetével az Erdélyi és Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetői.
Hétvégi közös kolozsvári sajtótájékoztatójukon Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tételesen is felsorolták kifogásaikat, szerintük a módosító javaslatok ugyanis ahelyett, hogy leegyszerűsítenék, csak tovább bonyolítják, megnehezítik a visszaigénylők dolgát. Kató Béla elmondta: elsősorban azt kifogásolják, hogy a kormány nem egyeztetett a megoldásról az egyházakkal. A püspök hozzáfűzte, igazságtalan és méltánytalan a viszsza nem adható ingatlanokra javasolt kárpótlási rendszer, hiszen elfogadhatatlan, hogy az ingatlanoknak nem a piaci értékét veszik alapul a kárpótlásnál.
Mint részletezte, az is elfogadhatatlan az egyházak számára, hogy az új tervezet szerint a visszakapott épületekben további 25 évig kell megtűrni bérlőkként a bennük működő közintézményeket. Szerinte a törvénytervezetben megszabott jogvesztő határidők tulajdonképpen rejtett csapdák. A püspök ugyanakkor rámutatott, hogy a visszaigénylési dossziék összeállításában eddig is az eltűnt telekkönyvek és a román állami hivatalok lassú ügyintézése késleltette az egyházakat. „Egy nap alatt vették el az ingatlanokat, de 50 év se elég hozzá, hogy visszaadják” – emlékeztetett az egyházfő arra, hogy a kommunista állam 1948-ban egyetlen nap alatt államosította az ingatlanokat, miközben a kormány tervezett módosításai értelmében 50 év is eltelik a rendszerváltás után, mire ténylegesen visszakapják javaikat.
A folyamat lassúságát a nyers adatok is alátámasztják. Mint a sajtótájékoztatón kiderült, az Erdélyi Református Egyházkerület 835 ingatlan-visszaigénylési kéréséből eddig mintegy 300 esetben hozott jóváhagyó vagy elutasító határozatot a restitúciós bizottság. Eközben a királyhágómelléki egyházkerület 320 benyújtott restitúciós kéréséből mintegy kétszáz esetben hoztak döntést. A református egyházi vezetők elmondták, a törvénytervezettel kapcsolatos kifogásaikat tartalmazó beadványt a többi magyar egyházzal közösen juttatták el Románia kormányának és a nemzetközi szervezeteknek.
„Ha mindazt, ami eddig történt a restitúció terén vissza lehet venni, akkor jelenlegi formájában semmi értelme részt venni a demokratikus döntéshozatalban” – fogalmazta meg a romániai jogrendszert érintő bírálatát Kató Béla. A püspök ugyanakkor leszögezte, ha a jelenlegi formában fogadják el a jogszabályt, a kormány perek hosszú sorára számíthat. „Ha nem veszik figyelembe az egykori tulajdonosok érdekeit, itt béke nem lesz” – szögezte le. Csűry István hozzátette, a jelenlegi törvény szerint az egyházaknak nem kárpótlással, hanem újabb kártétellel kell számolniuk.
Felemásnak tartja Victor Ponta kezdeményezését az erdélyi nemes családokat tömörítő Castellum Alapítvány elnöke, Haller Béla is. Szerinte a kormányhatározat igazán akkor érné el a várt hatását, ha az valóban egyértelműsítené és felgyorsítaná az ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását. „A jelenlegi törvényt a polgármesterek nagy része ott próbálta kijátszani, ahol csak tudta. Helyi vagy akár magánérdekekből számos, egykoron értékes épületet nem kaphattunk vissza, mert az adott település elöljárója keresztbe tett” – nyilatkozta Haller. Kérdésünkre, hogy a gáncsoskodásnak volt-e etnikai vetülete, a Castellum elnöke úgy értékelte, hogy csak kisebb részben. Az esetek többségében a polgármesterek csak azért akadályozták a törvény végrehajtását, mert a visszaigényelt ingatlanok az évtizedek során valósággal beépültek az adott települések és közösségek „tulajdonlajstromába”. A tervezett jogszabály másik része az eddiginél is rosszabb helyzetbe sodorja a jogos tulajdonosokat. Haller Béla úgy véli, hogy még az Ungureanu-kabinet által kidolgozott, azonban életbe nem léptetett rendelkezés is jobb volt a mostaninál. A megbuktatott miniszterelnök azt szerette volna, ha a restitúciót igénylő személy az ingatlan értékének mindössze a 15 százalékát kapná meg abban az esetben, ha az épület természetben nem visszaszolgáltatható. „A most készülő jogszabály még inkább eltávolítja a kárpótláshoz való jutástól azt az amúgy is rendkívül idős nemzedéket, amely bő fél évszázaddal ezelőtt megszenvedte a kisemmizést” – fejtette ki lapunknak Haller.
Amint arról beszámoltunk, a Ponta-kormány az elmúlt hetekben bocsátotta közvitára a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó új törvénytervezetet, amelyet felelősségvállalással, parlamenti vita nélkül akar elfogadtatni. A tervezet általános elvként fogalmazza meg, hogy természetbeni visszaszolgáltatást kell alkalmazni ott, ahol ez még lehetséges. A tervezet szerint az állam 2017-től fizet pénzbeli kárpótlást azoknak a jogosultaknak, akik nem kaphatják vissza természetben ingatlanjaikat. Ugyanakkor Románia az elmúlt héten újabb néhány hetes haladékot kér az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB) a kommunizmus idején elkobzott ingatlanokkal kapcsolatos új jogorvoslati törvény elfogadására. Mivel több mint ezer, ingatlanát visszaigénylő tulajdonos beperelte Romániát az EJEB-nél, az ET-hez kötődő strasbourgi bíróság 2010 végén egy modellértékű ítéletet hozott Románia ellen, és – előbb 18, majd további 9 hónapra – felfüggesztette az azonos tartalmú ügyek tárgyalását, hogy Románia működőképessé tehesse jogorvoslati rendszerét. Ha Bukarest ennek nem tesz eleget, az EJEB minden hasonló perben automatikusan Románia ellen ítél. A második határidő április 12-én jár le. Ponta szerint azért van szükség a haladékra, hogy az új restitúciós törvény tervezetét elfogadása előtt az EJEB véleményezze.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tragikus medvetámadás történt Beszterce-Naszód megyében: egy 53 éves nő életét vesztette, miután egy medve rátámadt a Telcs községhez közeli dombvidékén.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több régiójára.
Őrizetbe vettek egy 45 éves gyulafehérvári férfit, aki pénteken egy éles tárggyal megtámadott egy 12 éves kislányt és annak édesapját Gyulafehérváron – közölte szombaton a Fehér megyei rendőr-főkapitányság.
A Kolozs Megyei Tanács beavatkozási és elsősegélynyújtó-pontot hoz létre a Tarnica-tónál, miután jelentősen megnőtt a térségben történt balesetek száma.
Videót tett közzé a belügyminisztérium a Bihar megyei Pelbárthida településen meggyilkolt 18 éves lány feltételezett gyilkosának elfogásáról. A felvételeken az is látható, amint a férfi közvetlenül az elfogása után beismeri tettét a rendőrök előtt.
Gyermekpénz csak annak, aki rendszeresen jár iskolába? Az RMDSZ szerint az új rendszer csökkentené az iskolaelhagyást, a bírálók viszont attól tartanak, a legszegényebb családokat sújtaná. A tervezet kezdeményezőjét és iskolaigazgatót kérdeztünk.
Többórás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Látogatottsági adatok