Elégedetlenek a restitúciós törvénynek a Ponta-kormány által javasolt módosításaival és egyáltalán a visszaszolgáltatások menetével az Erdélyi és Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetői.
Hétvégi közös kolozsvári sajtótájékoztatójukon Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tételesen is felsorolták kifogásaikat, szerintük a módosító javaslatok ugyanis ahelyett, hogy leegyszerűsítenék, csak tovább bonyolítják, megnehezítik a visszaigénylők dolgát. Kató Béla elmondta: elsősorban azt kifogásolják, hogy a kormány nem egyeztetett a megoldásról az egyházakkal. A püspök hozzáfűzte, igazságtalan és méltánytalan a viszsza nem adható ingatlanokra javasolt kárpótlási rendszer, hiszen elfogadhatatlan, hogy az ingatlanoknak nem a piaci értékét veszik alapul a kárpótlásnál.
Mint részletezte, az is elfogadhatatlan az egyházak számára, hogy az új tervezet szerint a visszakapott épületekben további 25 évig kell megtűrni bérlőkként a bennük működő közintézményeket. Szerinte a törvénytervezetben megszabott jogvesztő határidők tulajdonképpen rejtett csapdák. A püspök ugyanakkor rámutatott, hogy a visszaigénylési dossziék összeállításában eddig is az eltűnt telekkönyvek és a román állami hivatalok lassú ügyintézése késleltette az egyházakat. „Egy nap alatt vették el az ingatlanokat, de 50 év se elég hozzá, hogy visszaadják” – emlékeztetett az egyházfő arra, hogy a kommunista állam 1948-ban egyetlen nap alatt államosította az ingatlanokat, miközben a kormány tervezett módosításai értelmében 50 év is eltelik a rendszerváltás után, mire ténylegesen visszakapják javaikat.
A folyamat lassúságát a nyers adatok is alátámasztják. Mint a sajtótájékoztatón kiderült, az Erdélyi Református Egyházkerület 835 ingatlan-visszaigénylési kéréséből eddig mintegy 300 esetben hozott jóváhagyó vagy elutasító határozatot a restitúciós bizottság. Eközben a királyhágómelléki egyházkerület 320 benyújtott restitúciós kéréséből mintegy kétszáz esetben hoztak döntést. A református egyházi vezetők elmondták, a törvénytervezettel kapcsolatos kifogásaikat tartalmazó beadványt a többi magyar egyházzal közösen juttatták el Románia kormányának és a nemzetközi szervezeteknek.
„Ha mindazt, ami eddig történt a restitúció terén vissza lehet venni, akkor jelenlegi formájában semmi értelme részt venni a demokratikus döntéshozatalban” – fogalmazta meg a romániai jogrendszert érintő bírálatát Kató Béla. A püspök ugyanakkor leszögezte, ha a jelenlegi formában fogadják el a jogszabályt, a kormány perek hosszú sorára számíthat. „Ha nem veszik figyelembe az egykori tulajdonosok érdekeit, itt béke nem lesz” – szögezte le. Csűry István hozzátette, a jelenlegi törvény szerint az egyházaknak nem kárpótlással, hanem újabb kártétellel kell számolniuk.
Felemásnak tartja Victor Ponta kezdeményezését az erdélyi nemes családokat tömörítő Castellum Alapítvány elnöke, Haller Béla is. Szerinte a kormányhatározat igazán akkor érné el a várt hatását, ha az valóban egyértelműsítené és felgyorsítaná az ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását. „A jelenlegi törvényt a polgármesterek nagy része ott próbálta kijátszani, ahol csak tudta. Helyi vagy akár magánérdekekből számos, egykoron értékes épületet nem kaphattunk vissza, mert az adott település elöljárója keresztbe tett” – nyilatkozta Haller. Kérdésünkre, hogy a gáncsoskodásnak volt-e etnikai vetülete, a Castellum elnöke úgy értékelte, hogy csak kisebb részben. Az esetek többségében a polgármesterek csak azért akadályozták a törvény végrehajtását, mert a visszaigényelt ingatlanok az évtizedek során valósággal beépültek az adott települések és közösségek „tulajdonlajstromába”. A tervezett jogszabály másik része az eddiginél is rosszabb helyzetbe sodorja a jogos tulajdonosokat. Haller Béla úgy véli, hogy még az Ungureanu-kabinet által kidolgozott, azonban életbe nem léptetett rendelkezés is jobb volt a mostaninál. A megbuktatott miniszterelnök azt szerette volna, ha a restitúciót igénylő személy az ingatlan értékének mindössze a 15 százalékát kapná meg abban az esetben, ha az épület természetben nem visszaszolgáltatható. „A most készülő jogszabály még inkább eltávolítja a kárpótláshoz való jutástól azt az amúgy is rendkívül idős nemzedéket, amely bő fél évszázaddal ezelőtt megszenvedte a kisemmizést” – fejtette ki lapunknak Haller.
Amint arról beszámoltunk, a Ponta-kormány az elmúlt hetekben bocsátotta közvitára a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó új törvénytervezetet, amelyet felelősségvállalással, parlamenti vita nélkül akar elfogadtatni. A tervezet általános elvként fogalmazza meg, hogy természetbeni visszaszolgáltatást kell alkalmazni ott, ahol ez még lehetséges. A tervezet szerint az állam 2017-től fizet pénzbeli kárpótlást azoknak a jogosultaknak, akik nem kaphatják vissza természetben ingatlanjaikat. Ugyanakkor Románia az elmúlt héten újabb néhány hetes haladékot kér az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB) a kommunizmus idején elkobzott ingatlanokkal kapcsolatos új jogorvoslati törvény elfogadására. Mivel több mint ezer, ingatlanát visszaigénylő tulajdonos beperelte Romániát az EJEB-nél, az ET-hez kötődő strasbourgi bíróság 2010 végén egy modellértékű ítéletet hozott Románia ellen, és – előbb 18, majd további 9 hónapra – felfüggesztette az azonos tartalmú ügyek tárgyalását, hogy Románia működőképessé tehesse jogorvoslati rendszerét. Ha Bukarest ennek nem tesz eleget, az EJEB minden hasonló perben automatikusan Románia ellen ítél. A második határidő április 12-én jár le. Ponta szerint azért van szükség a haladékra, hogy az új restitúciós törvény tervezetét elfogadása előtt az EJEB véleményezze.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Látogatottsági adatok