Hirdetés

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét

Brassó

A Szövetkészítők vagy Posztókészítők bástyája (románul: Bastionul Postăvarilor, németül: Tuchmacherbastei) Brassó városerődítményének egyik bástyája

Fotó: Wikipédia

Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.

Krónika

2025. július 14., 21:182025. július 14., 21:18

2025. július 14., 21:192025. július 14., 21:19

A Szövetkészítők vagy Posztókészítők bástyája (románul: Bastionul Postăvarilor, németül: Tuchmacherbastei) Brassó városerődítményének egyik bástyája.

Brassó Galéria

A romos állapotba került brassói bástyát 1961–1962-ben megerősítették, majd 2005 és 2011 között felújították

Fotó: Wikipédia

A hozzá kapcsolódó Cserzővargák bástyájával együtt a városerőd keleti szögletének védelmét látta el,

Hirdetés

eredetileg az aranyművesek céhe építette 1450 és 1455 között,

ők látták el védelmét, majd 1646-ban a posztókészítő céh vette át. A városvezetés közlése szerint

4,27 millió lejből újítanák fel a bástyát, a munkálatok a tervek szerint 18 hónapig tartanak.

Brassó Galéria

A város önkormányzatának célja, hogy a bástyát interaktív múzeummá alakítsa, amely beépül a turisztikai útvonalakba

Fotó: Wikipédia

A városháza közölte, folytatja a város történelmi műemlékeinek restaurálási programját, és elindította a Posztókészítők bástyája restaurálására irányuló közbeszerzési eljárást. A bástya az egyik legfontosabb történelmi műemlék az óváros déli részén. A város önkormányzatának célja, hogy a bástyát interaktív múzeummá alakítsa, amely beépül a turisztikai útvonalakba, és egyben oktatási helyszínként is szolgáljon.

Brassó Galéria

4,27 millió lejbúl újítanák fel a bástyát, a munkálatok a tervek szerint 18 hónapig tartanak

Fotó: Wikipédia



A restaurálási és rendezési munkák finanszírozásához a városháza 11,5 millió lej összegű vissza nem térítendő támogatást igényelt

a Közép-Románia Regionális Program keretében, amely finanszírozási szerződés a közeljövőben kerül aláírásra – írta a bizbrasov.ro helyi portál. George Scripcaru polgármester azt nyilatkozta, a bástya és a város több műemléke is rossz állapotban van. „Bár a város pályázhatott volna a Közép-Románia Regionális Programra, eddig sajnos nem tette meg. Mandátumunk átvétele után minden helyzetet megvizsgáltunk. Sikerült finanszírozást szereznünk a Fekete templom udvarának rehabilitációjára. A második fontos célpont a Szent Miklós-templom, amelyre szintén sikerült finanszírozást szereznünk” – mondta a polgármester.

A brassói szász evangélikus Fekete templom Románia legnagyobb temploma, egyben az európai gótika legkeletebbre fekvő jelentős alkotása.

Brassó Galéria

A Posztókészítők bástyája Cserzővargák bástyájával együtt a városerőd keleti szögletének védelmét látta el

Fotó: Wikipédia

A polgármester elmondta, átütemezték a restaurálási határidőket, hétfőn elindították a közbeszerzési eljárást

a 4,2 millió lej értékű restaurációs projektre – ez az összeg egy 12 millió lej összegű finanszírozás része.

„A fennmaradó összeget a jövőbeli múzeum berendezésére, felszerelésére, valamint a teljes dokumentáció elkészítésére és a végrehajtási tartalékokra fordítjuk. Ez a harmadik nagy projekt a Fekete templom udvarának és a Szent Miklós-templomnak a felújítása, ezeket bevonjuk a felújítási és rehabilitációs programba” – nyilatkozta George Scripcaru polgármester.

A Szövetkészítők bástyája
A Szövetkészítők bástyája a 18. század közepétől már nem töltött be védelmi szerepet, az idő és a földrengések megrongálták. 1881-ben a posztókészítők eladták a bástyát Michael Mutzig szalámigyárosnak. A gyáros az épületben szárította a kolbászokat, így a köznyelvben hosszú időre meghonosodott a Szalámitorony (Salamiturm) elnevezés. A romos állapotba került bástyát 1961–1962-ben megerősítették, majd 2005 és 2011 között felújították. 2012-ben virtuális múzeumot rendeztek be falai közt, Románia legelső ilyen létesítményét. A tervezők egy ötszintes, fémből készült tornyot emeltek a bástya közepén, mely nem módosította az épület eredeti szerkezetét; a toronyban érintőképernyők mutatták be a város történelmét, és elérhetőek voltak a bástya falai mellett futó galériák is. 2015-ben a múzeumot bezárták, mivel nem volt jövedelmező; a bástya belseje azóta nem látogatható.

korábban írtuk

Brassó és Konstanca megye a romániai turizmus éllovasa – A hegyek és a tengerpart párharca számokban
Brassó és Konstanca megye a romániai turizmus éllovasa – A hegyek és a tengerpart párharca számokban

Brassó megye továbbra is Románia egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, megelőzve a tengerparti Konstanca megyét – derül ki a román Országos Statisztikai Intézet (INS) friss adataiból.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 17., péntek

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről

Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának

Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának
2026. július 17., péntek

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat

Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat
2026. július 17., péntek

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő

Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat

Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat
2026. július 16., csütörtök

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély

Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély
2026. július 16., csütörtök

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban

Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban
Hirdetés
2026. július 16., csütörtök

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök

Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök
2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
2026. július 15., szerda

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot

Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot
Hirdetés
Hirdetés