Restaurálják a kolozsvári Szent Mihály-templom ólomüveg ablakait

A marosvásárhelyi Vitral Art Kft. május 9-én fogott hozzá a nagy szakértelmet igénylő munkálathoz, a templom déli, szobor felőli oldalán található négy vitrail-nak őszre kell megújulnia – mesélte a Krónikának a munkálatot végző Antal Zoltán, aki csütörtökön az első restaurált ablak utolsó elemeit szerelte vissza.

Elmondta, az egy hónapig tartó munka azzal kezdődött, hogy egyenként kiszedték a közel száz éve, 1912-ben Münchenben készített ablak alkotóelemeit, majd elszállították ezeket a cég marosvásárhelyi műhelyébe, ahol vegyi anyagokkal megtisztították őket, kipótolták a hiányzó részeket, és ólomsínnel újra összerakták a darabokat. Mivel restaurálásról van szó, minden egyes darabkát meg kell menteni, csupán a hiányzó részeket készíthetik el ők, hangsúlyozta a 29 éves szakember, aki az egyik legnevesebb magyarországi vitrail-készítő, Roth Miksa dédunokájának műhelyében inasként tanulta el a ritka mesterség csínját-bínját.

A munkafolyamat következő szakaszában legittelik az ólomsínek közötti részt, az egy hónap alatt megkeményedő gitt ugyanis a jobb hőszigetelés mellett keménységet is biztosít a nyílászáróknak. A következő szakaszban polírozzák az immár letisztított üveget, így adva vissza annak régi fényét, ragyogását, majd következhet az elemek visszaszerelése, amely jelen esetben, tekintettel az ablakok hatalmas méretére, egy hetet vesz igénybe, számolt be a szakember.

Antal Zoltán szerint a százéves nyílászáró restaurálása során a legnagyobb gondot a leszerelése jelentette, ugyanis megereszkedett a kis darabokat összefogó ólomsín, így össze kellett ragasztaniuk az elemeket, hogy levételkor ne essenek ki. Amennyiben még tíz évet várnak a restaurálással, egy nagyobb vihar alkalmával kiestek volna a szentképeket alkotó elemek, magyarázta a restaurátor. Elmondta, mivel jelenleg jobb minőségű anyagok állnak rendelkezésükre, mint száz évvel ezelőtt – a restauráláshoz használt vegyszereket, gittet, üveget Belgiumból hozatják –, a felújított vitrail-okhoz 130–140 év múlva kell újra hozzányúlni. Hozzátette, a munka során meglepte, hogy a mesterek száz éve milyen tökéletes munkát végeztek, holott nem állt rendelkezésükre a jelenlegi modern technika, például égetéskor nem lehetett pontosan beállítani a kemence hőmérsékletét.

Antal Zoltán arról is beszámolt, hogy bár a munkálat megkezdése előtt felmérték az ablakok állapotát, sok gondra az elemek szétszedésekor derült fény, hiszen a repedések például lentről nem látszanak. A második, 1893-ban készült ablakból ráadásul több alkotóelem is hiányzik, melyeket a háborúk során lőttek ki, ezeket pótolni kell. Rámutatott, bár ezen a területen számos cég tevékenykedik, többségük nem rendelkezik engedélylyel, és a szükséges szakértelemnek is híján vannak. A 2008-ban alapított Vitral Art Kft. alkalmazottjai például a pótláshoz nem boltból szerzik be, hanem maguk keverik a festéket, és a konkurenciától eltérően nem az ortodoxiára jellemző ikonstílusban, hanem barokkosan, élethűen festenek, magyarázta a szakember, aki korábban a székelyudvarhelyi ferences templom, a marosvásárhelyi Kultúrpalota és a Petru Maior Tudományegyetem ólomüveg ablakait restaurálta.

Kovács Sándor, a belvárosi római katolikus plébánia főesperes-plébánosa a Krónika kérdésére elmondta, idén csupán négy ablak restaurálását tervezik, hiszen olyan drága munkálatról van szó, hogy egyelőre csak ezekre van anyagi keret. Mivel nem tudtak támogatást szerezni e célra, a plébánia saját forrásaiból kénytelen fedezni a beruházást. Erre azonban nagy szükség van, hiszen amellett, hogy félő volt, kiesnek az alkotóelemek, a hiányzó részek pótlása is sürgősnek bizonyult, hiszen különben hiába fűtenének a templomban, mondta a kanonok. Hozzátette, amennyiben idén sikerül befejezni a négy ablakot, jövőre a többi is megújulhatna.