A Szent Mihály-székesegyház Erdély legjelentősebb középkori műemléke, a Kárpát-medence egyetlen püspöki székesegyháza, amely teljes mértékben megőrizte középkori formáját
Fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség/Facebook
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
2025. október 01., 13:422025. október 01., 13:42
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye 2025 augusztusában vissza nem térítendő támogatást nyert a Nemzeti Örökségvédelmi Intézettől (Institutul Național al Patrimoniului) a Gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház – Északi torony és héjazat helyreállítása című projekt előkészítésére – adta hírül szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében az érsekség.
A székesegyház tetőszerkezete is restaurálásra szorul
Fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség/Facebook
A különböző korok újrahasznosított és már részben cserélt faragványai megbontják a homlokzatok rendjét
Fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség/Facebook
A tervezett munkálatok célja a székesegyház északi tornyának és felső tetőszerkezetének megőrzése, a romlási források megszüntetése, valamint a történelmi és művészeti értékek bemutatása. A projekt hozzájárul a látogatók biztonságának növeléséhez és az északi torony bekapcsolásához a turisztikai és kulturális útvonalakba.
A terv magába foglalja a tartószerkezeti megerősítéseken túl a történelmi és képzőművészeti tartozékok bemutatását is és az érintett épületrészekkel bővíti a jelenlegi látogatási útvonalakat.
A gyulafehérvári római katolikus Szent Mihály-székesegyház Erdély legértékesebb román kori és gótikus építészeti emléke, nyolcszáz éves múltjával, méretével és összetettségével. Ez az egyetlen püspöki székesegyház a Kárpát-medencében, amely teljes mértékben megőrizte középkori formáját, jóllehet alapítása óta folyamatosan használják.
Alaprajza funkciókban gazdag térsorozatot foglal magában: a szentélyt, a sekrestyét, az északi és déli kereszthajót, a főhajót és mellékhajókat, a Várday-kápolnát, a Lázói-kápolnát, a régi sekrestyét, a nyugati karzatot, a nyugati tornyokat és a portikuszt. A székesegyház meghatározó szerepet töltött be a régió későbbi vallási építkezéseinél.
A művészi kivitelezés színvonala a nyugati áramlatok hatását tükrözi, hozzájárulva a székesegyház európai értékkörbe való beilleszkedéséhez.
Az 1973-ban, majd 1993-ban félbehagyott felújítások maradványait érintetlenül őrzi a beltér
Fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség/Facebook
Az északi torony és a felső tetőzet tervezett beavatkozásai jelentősen hatnak a műemlék hosszú távú megőrzésére, valamint kulturális és turisztikai hasznosítására.
A dekoratív elemek, a belső felületek és a kőkomponensek restaurálása visszaállítja az északi torony eredeti térszerkezetét, amelyet ma töredékes, következetlen vagy félbehagyott beavatkozások torzítanak.
Az előcsarnok fölött térben ideiglenesen kőtári faragványok leltek menedéket
Fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség/Facebook
Az elektromos hálózat újraszervezése és a műszaki rögtönzések megszüntetése javítja a műemlék funkcionális biztonságát, lehetővé téve a liturgikus és kulturális tevékenységek biztonságosabb lebonyolítását.
lehetővé téve az északi torony koherens, oktatási és szimbolikus értékű látogatási útvonalba való bekapcsolását.
A projekt célja ugyanakkor az is, hogy a belső terek alkalmas és méltó környezetet biztosítsanak a lapidárium köveinek elhelyezésére és bemutatására, ugyanakkor a tudományos kutathatóság elősegítése.
támogatva a helyi közösség erőfeszítéseit, hogy a történelmi örökségét aktív erőforrásként hasznosítsa az oktatás, a fenntartható turizmus és a társadalmi kohézió terén.
Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok ünnepén, hétfőn számos zarándok gyűlt össze a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház búcsúünnepére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Miközben Kolozsvár közel 50 millió lejt oszt szét sport-, kulturális és szociális projektekre, a legnagyobb támogatást az Kolozsvári U fociklub kapja: 14 millió lejt. Ez több, mint amennyit a TIFF, a magyar napok és más kulturális események együtt kapnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!