
Fotó: Boda L. Gergely
Nyárádmenti látogatása során Répás Zsuzsanna, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára nem hagyta szó nélkül a csíkfalvi közösséget ért sérelmet, amikor a községháza magyar feliratát kénytelenek voltak eltávolítani az épületről.
2014. március 24., 14:112014. március 24., 14:11
2014. március 24., 14:142014. március 24., 14:14
Az államtitkár vasárnapi Maros megyei látogatása során elismeréssel szólt az erdélyi református egyházakról, amelyek az évszázadok során a megmaradás erős bástyái voltak, vallott céljuk volt megtartani a magyar közösségeket. „Különösen igaz ez itt a Nyárádmentén, ahol erős ellenszélben, a többségi hatalom gáncsoskodása ellenére kell kitartani és jövőt tervezni, építeni\" – mondta a politikus, aki szóba hozta a csíkfalvi községházáról levétetett magyar felirat kérdését is.
„A diktatúra ma már a múlté, árnya azonban ma is kísért itt Csíkfalván, ahol hatalmi fenyegetés késztetett a községháza magyar feliratának levételére. Joggal mondhatjuk, hogy a többségi hatalom türelmetlen, gyanakvóan fogad minden kezdeményezést, és ami mindnyájunknak leginkább fájó, hogy nem hagyja szabadon használni a számunkra legfontosabbakat: az anyanyelvünket, közösségi tulajdonunkat és nemzeti szimbólumainkat. A csíkfalvi községháza magyar feliratának ügye közös ügyünk, nemzeti ügy. Egyaránt fontos önöknek és nekünk, magyarországiaknak, így mindnyájunk felelőssége, hogy miként alakul sorsa\" – fejtette ki Répás.
A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az összefogás szükségességét is hangsúlyozta: „A magyar kormány képviselőjeként ígérhetem, hogy Magyarország mindenkor és mindenben az erdélyi magyarság mellett áll, törekvéseiben támogatja, legyen szó magyar feliratról, zászlóról vagy önrendelkezésről. Mert csak együtt van esélyünk, csak így van jövője nemzetünknek.”
Répás Zsuzsanna vasárnap részt vett a csíkfalvi református missziói egyház gyülekezeti otthona imatermének felavatásán. Az új épület iránti igény 2006-ban fogalmazódott meg, azóta helyi forrásokból, pályázatokból, adományokból, hazai és magyarországi állami alapokból „épülgetett” az otthon.
Felső szintjébe tavaly költözött be a lelkészi család, az alsó szint most vált használhatóvá, itt kapott helyet a gyülekezet imaterme is. „Most vagyunk félúton a csúcs, a cél felé, és jó visszatekinteni a megtett útra. Most erősebbek vagyunk, mint amikor elindultunk” – fogalmazott Kerekes József csíkfalvi református lelkipásztor, hozzátéve: „mindig jó angyalnak lenni”.
Ünnepi felszólalásában Répás Zsuzsanna államtitkár elmondta: ha egy közösség épületet avat, annak erős üzenete van: azon a földön tervezi jövőjét, ott akar boldogulni, és megmaradni. Emlékeztetett, az elmúlt négy évben sokat épített együtt a magyarországi és erdélyi magyarság: iskolát, templomot, egyetemet és orvosi szolgálati lakást, de ami a legfontosabb, hogy közösséget épített – „minden korábban elválasztó adminisztratív határokat lebontó, közjogilag is egyesített, lélekben összeforrt nemzeti közösséget”.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
szóljon hozzá!