
Kolumbán Gábor: az ország néhai diktátora sem tudott volna elképzelni a mainál keményebb nacionalista-sovén vonalat
Fotó: Haáz Vince
A romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából sorozatot indítottunk, melyben az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket. Interjúalanyaink azt is felvázolják, mit reméltek 30 évvel ezelőtt, és ahhoz képest szerintük hová jutott az ország. Sorozatunk második részében Kolumbán Gábor fizikus, közgazdász, volt politikus szólal meg.
2019. december 19., 14:022019. december 19., 14:02
2019. december 19., 14:182019. december 19., 14:18
Soha nem fog oda megérkezni a román társadalom, ahova 1989 decemberében indult – állítja Kolumbán Gábor, az RMDSZ korábbi politikusa, akit harmincévesen Székelyudvarhelyen ért a forradalom, a fordulat után pedig az ideiglenes helyi tanács elnöke volt. A több mint tíz éve a Hargita megyei Énlakán élő, mezőgazdasági vállalkozóként tevékenykedő hatvanesztendős fizikus és közgazdász úgy érzi, az elmúlt három évtizedben Románia képtelen volt új világot szülni magának.
– utalt a román politikum vezetőire a lapunknak nyilatkozó Kolumbán. Az udvarhelyszéki RMDSZ (1990–1991 között), illetve a Hargita Megyei Tanács elnöki tisztségét (1996–2000) is betöltő egykori politikus megítélése szerint
Az 1989 decemberi székelyudvarhelyi események
Fotó: Dávid Sándor
Harminc évvel ezelőtt Kolumbán Gábor hitt a forradalomban, de nem konkrét elvárásokat fogalmazott meg magában. Egyetlen célja volt: a demokrácia megteremtése. „Azt mondtam, amíg nincs demokrácia, fizikával sem érdemes foglalkozni” – idézi fel vezérgondolatát a Bukaresti Tudományegyetem fizika szakán diplomázott szakember. Mint mondja, 1989 decemberében, majd 1990 elején Székelyudvarhely elöljárójaként nem volt ideje elmélkedni meg tervezgetni. A múlt eltakarítása mellett sokkal inkább állandó tűzoltást végzett. Hol a vállalatvezetőkkel elégedetlen munkásokkal tárgyalt, hol a diáksággal meg a pedagógusokkal egyeztetett.
Ahhoz, hogy fenn tudjunk maradni, mi is csatlakoztunk a Nemzeti Megmentési Fronthoz, a FSN-hez, de az égvilágon semmi közünk nem volt Iliescuékhoz”
– állítja Kolumbán.

Harminc éve, 1989. december 16-án Temesváron a helyi lakosok élőlánccal próbálták megakadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. Az élőláncból tüntetés lett, a katonaság a tömegbe lőtt. A megmozdulások átterjedtek egész Romániára.
Székelyudvarhely a rendszerváltást követő első napokban valóban „önjáróként” működött. A városvezetés első határozata a ferencesek kolostorának visszaszolgáltatására vonatkozott, amelyet a kommunista rendszer iskolai bentlakásnak sajátított ki.
Fotó: Dávid Sándor
Mint Kolumbán Gábor meséli,
A rendelet aláírói számára is csak utólag derült ki, hogy az államosító rendszer elfelejtette a nevére telekeltetni a belvárosi ingatlant, így az udvarhelyi városvezetés döntése jogilag is megkérdőjelezhetetlenné vált. Az egykori polgármester arra is jól emlékszik, hogy az országban a székely anyavárosban bocsátották ki az első magántaxis engedélyeket.
– vélekedik a politikai életből szinte húsz évvel ezelőtt kiszállt Kolumbán, aki egyébként a Matrica gyár munkatársaként csöppent a ’89-es eseményekbe. Elmondása szerint a decemberi forró napokban főnöke hazaküldte, hogy ne a munkaközösség előtt „hőzöngjön”.
„Akkoriban a Matrica laboratóriumában dolgoztam. Volt egy kolléganőnk, aki 16–17-én éppen Temesváron tartózkodott, onnan tudósított bennünket a történtekről telefonon. Ezért is éltem meg forradalmi, intenzív, kegyelmi lelki állapotban azokat a napokat. December 22-én részt vettem az utcai tüntetésen, délután bementem a vállalathoz, az este meg a városházán talált. Beválasztottak a tanácsba, majd három nap elteltével a lemondó Ubornyi Mihály helyett megtettek afféle polgármesternek” – idézi fel a harminc éve történteket Kolumbán Gábor, aki most is határozottan állítja: 1989 decemberében Romániában forradalom történt.

A romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából sorozatot indítunk, melyben az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket, reményeiket, csalódásaikat. Sorozatunk első részében Salat Lehel színművész szólal meg.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
szóljon hozzá!