Rendszerhiba miatt nem végeznek egyetemet: Romániában a legkisebb a felsőfokú képesítéssel rendelkezők száma

Kis számok törvénye. Nem csak kevesen végeznek egyetemet, kevesen is jelentkeznek •  Fotó: Beliczay László

Kis számok törvénye. Nem csak kevesen végeznek egyetemet, kevesen is jelentkeznek

Fotó: Beliczay László

Románia sereghajtó Európában a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve. A lapunk által megszólaltatott oktatáspolitikai szakértő szerint az ország gazdasági szerkezete alapján nem annyira elkeserítő ez a helyzet, sok együtthatónak kell változnia, hogy a mutató javuljon.

Bíró Blanka

2020. november 27., 08:442020. november 27., 08:44

2020. november 27., 08:492020. november 27., 08:49

Románia az utolsó helyen áll Európában a 25 és 34 év közötti korosztály esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve, holott a célkitűzések szerint éppen ebben a kategóriában akart számottevő növekedést elérni 2020-ig az ország. Rómában a napokban zajlott egy miniszteri szintű konferencia, ahol a bolognai rendszer gyakorlatba ültetéséről, az európai felsőoktatás jelenlegi helyzetéről mutattak be jelentést. A dokumentumból kiderül, hogy Románia a többi korosztályt illetően is

még mindig az utolsók között van Európában, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve, holott az elmúlt másfél évtizedeben jelentős növekedést produkált.

Az Edupedu.ro oktatási portál által nyilvánosságra hozott adatok szerint az ország minden területen lemaradt, például a felsőfokú tanintézetekbe beiratkozott fiatalok arányát tekintve sem jutott be legalább a középmezőnybe. Az elmúlt két évtizedben ugyanakkor nálunk csökkent a felsőfokú intézetek száma, akárcsak az akadémiai szférában alkalmazottak száma, miközben európai szinten fejlődés jellemezte ezt a területet.

A jelentés adatai szerint a 25–34 éves korosztályban 2005-ben 13,5 százalékos volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, ezt

2018-ra sikerült feltornászni 24,9 százalékra, de ezzel is Románia utolsó az európai országok között.

Erre az évre az országos stratégiában 26,7 százalékot céloztak meg.

A többi korosztályban sem fényes a helyzet, a 35–44 évesek 22,7 százaléka, a 45–54 évesek 13,8 százaléka, míg az 55–64 évesek 9,4 százaléka rendelkezik felsőfokú képesítéssel.  A beiratkozás terén is a 11,9 százalékot sikerült elérni, ezzel Románia Magyarországgal, Kazahsztánnal, Montenegróval és Szlovákiával van egy szinten. A másik véglet a 20 százalék feletti beiratkozási arány Törökországban, Görögországban, Dániában, Hollandiában, Spanyolországban és Finnországban. Az európai átlag 2017-ben 16,4 százalékos volt.

Míg az európai országok többségében növekedett az akadémiai szférában dolgozók száma, sőt volt ahol megkétszereződött, Románia egyike azon keveseknek, ahol 1,3 százalékkal csökkent a számuk.

A magánoktatási rendszerben tapasztalt visszaélések miatt a felsőfokú intézmények száma jelentősen megcsappant Romániában,

míg 1999–2000-es tanévben 124 működött, addig 2018–2019-ben már csak 88. Közben több európai országban ebben az időszakban növekedett a főiskolák, egyetemek száma.

Romániában egymillió lakosra öt felsőfokú intézmény jut, ezzel az ország hátulról az ötödik. A felsőfokú oktatásra évek óta mindössze a bruttó nemzeti termék 0,7 százalékát fordítja az ország – derül még ki az elemzésből.

Magunkhoz képest
nem állunk rosszul

„Elsősorban rendszerhiba, hogy a lakosság összlétszámához képest alacsony azok aránya, akik felsőfokú végzettséget szereztek” – értékelte a felmérés adatait a Krónika megkeresésére Magyari Tivadar szociológus, egyetemi docens, az RMDSZ oktatási alelnöke. Meglátása szerint a számok egységében vizsgálva visszavezethetők a múltbeli tényezőkre is, hiszen a hetvenes évek második felében,

a nyolcvanas évek első felében rendkívüli módon visszaszorították az egyetemi képzést, az akkor érettségizők alig töredéke mehetett egyetemre.

Később ez az arány növekedett ugyan, de még mindig elmarad a nyugati országoktól. Bár a számuk folyamatosan csökken, még mindig sok fiatal nem jut el addig, hogy megszerezze az érettségi oklevelet, magas a korai iskolaelhagyók aránya.

A szakember ugyanakkor úgy véli, az ország gazdasági szerkezetének nagy vonalakban megfelel a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

Idézet
Van egy reális lemaradás más országokhoz képest, viszont magunkhoz képest nem állunk annyira rosszul. Ha Romániának olyan gazdasága lenne, mint Japánnak vagy Németországnak, akkor ennyi mérnökkel, műszaki képzést végzett szakemberrel nem tudna helytállni”

– mutatott rá Magyari Tivadar. Jelezte egyúttal, hogy bizonyos területeken, például az oktatásban, az egészségügyben valóban szakemberhiány van.

Több tényező
alakítja a képet

A társadalomkutató rámutatott, amikor a mutatókat vizsgáljuk, azt is figyelembe kell venni, milyen felvevő lehetősége van a gazdaságnak, a különböző ágazatoknak.  Hiába van szükség több szociális munkásra, ha nincs kiépülve az intézményrendszer, amely foglalkoztatni tudná őket. Tanárképzésre van lehetőség, szükség is van pedagógusra, de kevesen választják ezt a hivatást. „Az orvosi egyetemen túljelentkezés van, de az sem lenne jó megoldás, ha oda minden érettségizőt felvennének, hiszen hígulna a szakma, csökkenne az egészségügyi ellátó rendszerbe vetett bizalom” – példázódott Magyari Tivadar.

Hangsúlyozta, a felsőfokú képzésben résztvevők számát több tényező alakítja, többek között az oktatási rendszer szerkezete, a fiatalok pályaorientációja, a munkaerőpiac. Meglátása szerint

nagyon sok együtthatónak kell teljesülnie, hogy a rendszer jól működjön, ebben a tekintetben nem Románia az egyetlen ország, ahol gondok, lemaradások vannak.

A szakember úgy látja, a problémákat pontszerűen kell beazonosítani, ám a megoldás, az átalakítás nehézkes, hiszen nem csak arról szól, hogy nincs elég iskola, vagy nem elég jó a képzés.

Idézet
Egy nagy általános modernizáció, több szintű fejlődés jelenthet megoldást. Ha több pénz lenne a gazdaságban, ha nagyobb fizetéseket tudnának kínálni egy-egy ágazatban, az vonzóvá tehetné a különböző szakmákat.

Az ország elmaradott térségeit fel kellene zárkóztatni, hogy érdemes legyen odaköltözni, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek is munkát vállalni, többek között az oktatásban, az egészségügyben” – sorolta a lehetséges megoldásokat Magyari Tivadar.  Arra is kitért, hogy az ország rendkívüli módon rétegzett, például egy városi környezetben élő azt tapasztalja, hogy rengeteg az egyetemi hallgató, ám ez nincs mindenhol így, ezért gyengébbek a mutatók.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 05., vasárnap

Három ember sérült meg a csúszós utak miatt egy autóbalesetben Hunyad megyében

Három ember súlyosan megsérült, és Dévára, a Hunyad Megyei Sürgősségi Kórházba szállították őket egy közlekedési baleset után, amely vasárnap délelőtt történt a DN 76-os országúton, Déva és Brád között, Szelistyora (Săliștioara) település közelében.

Három ember sérült meg a csúszós utak miatt egy autóbalesetben Hunyad megyében
2025. október 05., vasárnap

Várni kell még a jó időre: egyelőre nem áll el az eső és nem lesz melegebb

Nem maradnak abba az esőzések jövő héten sem az országban, a vasárnapi és hétfői hőmérséklet pedig nagyjából az évszaknak megfelelően alakul, és a napokban még hideg várható.

Várni kell még a jó időre: egyelőre nem áll el az eső és nem lesz melegebb
2025. október 05., vasárnap

Zöldebbé váltak az elmúlt évtizedekben a Kárpátok magashegyi területei

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által vezetett nemzetközi kutatócsoport azt mutatta ki, hogy a Kárpátokban az 1500 méteres magasság fölötti területek az elmúlt négy évtizedben látványos változáson mentek keresztül.

Zöldebbé váltak az elmúlt évtizedekben a Kárpátok magashegyi területei
2025. október 04., szombat

Roma sorsokról készült alkotások, animációk taroltak a 25. Filmtettfeszten

Átadták Kolozsváron szombaton a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle díjait, a fesztivál negyedszázados jubileumát ünnepli.

Roma sorsokról készült alkotások, animációk taroltak a 25. Filmtettfeszten
2025. október 04., szombat

Kifakadt Charlie Ottley, az Electricát okolja a hosszas áramszünet miatt

A Románia természeti szépségeit népszerűsítő Charlie Ottley brit dokumentumfilm-rendező, aki épp Erdélyben tartózkodik, élesen bírálta, hogy nem tudja megszüntetni az Electrica szolgáltató az áramkimaradásokat a hegyvidéken.

Kifakadt Charlie Ottley, az Electricát okolja a hosszas áramszünet miatt
2025. október 04., szombat

Pisztollyal és teleszkópos bottal fenyegetőzött egy Kolozs megyei férfi, lecsaptak rá a rendőrök

Aranyosgyéresi cégeket és magánszemélyeket fegyverrel fenyegető 29 éves férfit vett őrizetbe a helyi rendőrség, akivel szemben szombaton az ügyészség 60 napos bírósági felügyeletet rendelt el. A pisztollyal fenyegetőző férfinél házkutatást tartottak.

Pisztollyal és teleszkópos bottal fenyegetőzött egy Kolozs megyei férfi, lecsaptak rá a rendőrök
2025. október 04., szombat

Huszadik századi vértanúira emlékezett a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

Boldog Bogdánffy Szilárd ünnepén, az ő boldoggá avatásának 15. évfordulóján, október 3-án szervezett ünnepséget a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség a Szeged-Csanádi Püspökséggel és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusával közösen.

Huszadik századi vértanúira emlékezett a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
2025. október 04., szombat

Kicsit melegszik az időjárás, de nem szabadulunk az esőtől

A szokatlanul hideg időjárás után felmelegedést jósolnak a meteorológusok, de az esőtől a jelek szerint nem szabadulunk.

Kicsit melegszik az időjárás, de nem szabadulunk az esőtől
2025. október 03., péntek

Kató Béla: a Sapientia nem a Fideszé, nem az RMDSZ-é, hanem az erdélyi magyarságé

Kató Béla nyugalmazott református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke vehette át a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díját pénteken Kolozsváron az egyetem napja alkalmából.

Kató Béla: a Sapientia nem a Fideszé, nem az RMDSZ-é, hanem az erdélyi magyarságé
2025. október 03., péntek

Közösen fejleszti Magyarország és Románia két folyó vízgazdálkodását

Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását.

Közösen fejleszti Magyarország és Románia két folyó vízgazdálkodását