Rendszerhiba miatt nem végeznek egyetemet: Romániában a legkisebb a felsőfokú képesítéssel rendelkezők száma

Az Edupedu.ro oktatási portál által nyilvánosságra hozott adatok szerint az ország minden területen lemaradt, például a felsőfokú tanintézetekbe beiratkozott fiatalok arányát tekintve sem jutott be legalább a középmezőnybe. Az elmúlt két évtizedben ugyanakkor nálunk csökkent a felsőfokú intézetek száma, akárcsak az akadémiai szférában alkalmazottak száma, miközben európai szinten fejlődés jellemezte ezt a területet.

A jelentés adatai szerint a 25–34 éves korosztályban 2005-ben 13,5 százalékos volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, ezt

Erre az évre az országos stratégiában 26,7 százalékot céloztak meg.

A többi korosztályban sem fényes a helyzet, a 35–44 évesek 22,7 százaléka, a 45–54 évesek 13,8 százaléka, míg az 55–64 évesek 9,4 százaléka rendelkezik felsőfokú képesítéssel.  A beiratkozás terén is a 11,9 százalékot sikerült elérni, ezzel Románia Magyarországgal, Kazahsztánnal, Montenegróval és Szlovákiával van egy szinten. A másik véglet a 20 százalék feletti beiratkozási arány Törökországban, Görögországban, Dániában, Hollandiában, Spanyolországban és Finnországban. Az európai átlag 2017-ben 16,4 százalékos volt.

Míg az európai országok többségében növekedett az akadémiai szférában dolgozók száma, sőt volt ahol megkétszereződött, Románia egyike azon keveseknek, ahol 1,3 százalékkal csökkent a számuk.

míg 1999–2000-es tanévben 124 működött, addig 2018–2019-ben már csak 88. Közben több európai országban ebben az időszakban növekedett a főiskolák, egyetemek száma.

Romániában egymillió lakosra öt felsőfokú intézmény jut, ezzel az ország hátulról az ötödik. A felsőfokú oktatásra évek óta mindössze a bruttó nemzeti termék 0,7 százalékát fordítja az ország – derül még ki az elemzésből.

Magunkhoz képest
nem állunk rosszul

„Elsősorban rendszerhiba, hogy a lakosság összlétszámához képest alacsony azok aránya, akik felsőfokú végzettséget szereztek” – értékelte a felmérés adatait a Krónika megkeresésére Magyari Tivadar szociológus, egyetemi docens, az RMDSZ oktatási alelnöke. Meglátása szerint a számok egységében vizsgálva visszavezethetők a múltbeli tényezőkre is, hiszen a hetvenes évek második felében,

Később ez az arány növekedett ugyan, de még mindig elmarad a nyugati országoktól. Bár a számuk folyamatosan csökken, még mindig sok fiatal nem jut el addig, hogy megszerezze az érettségi oklevelet, magas a korai iskolaelhagyók aránya.

A szakember ugyanakkor úgy véli, az ország gazdasági szerkezetének nagy vonalakban megfelel a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

– mutatott rá Magyari Tivadar. Jelezte egyúttal, hogy bizonyos területeken, például az oktatásban, az egészségügyben valóban szakemberhiány van.

Több tényező
alakítja a képet

A társadalomkutató rámutatott, amikor a mutatókat vizsgáljuk, azt is figyelembe kell venni, milyen felvevő lehetősége van a gazdaságnak, a különböző ágazatoknak.  Hiába van szükség több szociális munkásra, ha nincs kiépülve az intézményrendszer, amely foglalkoztatni tudná őket. Tanárképzésre van lehetőség, szükség is van pedagógusra, de kevesen választják ezt a hivatást. „Az orvosi egyetemen túljelentkezés van, de az sem lenne jó megoldás, ha oda minden érettségizőt felvennének, hiszen hígulna a szakma, csökkenne az egészségügyi ellátó rendszerbe vetett bizalom” – példázódott Magyari Tivadar.

Hangsúlyozta, a felsőfokú képzésben résztvevők számát több tényező alakítja, többek között az oktatási rendszer szerkezete, a fiatalok pályaorientációja, a munkaerőpiac. Meglátása szerint

A szakember úgy látja, a problémákat pontszerűen kell beazonosítani, ám a megoldás, az átalakítás nehézkes, hiszen nem csak arról szól, hogy nincs elég iskola, vagy nem elég jó a képzés.

Az ország elmaradott térségeit fel kellene zárkóztatni, hogy érdemes legyen odaköltözni, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek is munkát vállalni, többek között az oktatásban, az egészségügyben” – sorolta a lehetséges megoldásokat Magyari Tivadar.  Arra is kitért, hogy az ország rendkívüli módon rétegzett, például egy városi környezetben élő azt tapasztalja, hogy rengeteg az egyetemi hallgató, ám ez nincs mindenhol így, ezért gyengébbek a mutatók.