Rendőrhiánnyal küszködnek Szatmár megyében

Amint a testület legutóbbi ülésén elhangzott, a rendőrség 2011-es átszervezését követően az állások alig 82 százalékát töltötték be, azonban a belügyi tárca ahelyett, hogy megpróbálta volna növelni az állományt, törölte az állások közel 10 százalékát.

A helyzet azóta valamelyest javult, de továbbra sem mondható ideálisnak: a betöltött állások aránya 89 százalék körüli. Az ATOP által jegyzett átirat szerint míg országos viszonylatban 400 állampolgárra jut egy rendőr, Szatmár megyében 800 lakos számíthat egy egyenruhásra. A hatóság képviselői szerint kérdésessé vált, hogy ilyen körülmények között a megyei rendőrség el tudja-e el látni megfelelően a rá háruló feladatokat.

Azt is kifogásolták továbbá a Pintér József ATOP-elnök által jegyzett felhívásban, hogy a rendőrképző főiskolákra alig vesznek fel szatmáriakat. Mint rámutatnak, 2014-ben 60 fiatal jelentkezett a képzőkbe, akik közül mindössze ketten jutottak be, az akadémiára felvételiző 25 szatmári közül pedig egyet sem vettek fel.

Emiatt azt javasolja a közrendészeti hatóság, hogy az etnikai kisebbségeknek fenntartott helyek mintájára különítsenek el helyeket a szatmáriaknak is, mivel azt tapasztalták, hogy a rendőrök az első év szolgálat után – amennyiben lehetőségük van rá – hazahelyeztetik magukat, így nem jelent megoldást a szatmári problémára az, hogy más megyékből érkezőkkel töltsék fel az állományt.

Pataki Csaba szatmári szenátor a Krónika érdeklődésére leszögezte: törvényellenes volna kvótát szabni helyrajzi alapon. Úgy vélte, inkább népszerűsíteni kellene a szakmát, és a fiatal munkatársakat például szolgálati lakások biztosítása révén kellene helyben tartani. Hozzátette: véleménye szerint a posztok számának csökkentésével a belügyi tárca a schengeni övezethez való csatlakozásra készül, melyet követően a határ menti megyékben a határrendészti felügyelőség beolvad majd a rendőrségbe, így az alkalmazottak száma eléri a kívánt szintet.

A szenátor szerint Románia schengeni csatlakozása elérhető közelségbe került, miután már nem szükséges egyhangú döntés a tagországok bel- és külügyminiszterei által alkotott tanács részéről, mindössze meggyőző többség kell a felvételhez. Mint elmondta, a testület következő ülése márciusban vagy áprilisban várható, és ha napirendre kerül a kérdés, akár pozitív döntés is születhet az ügyben.