Előkerültek a nagyváradi székhelyű Várhegyfoki Premontrei Kanonokrendi Prépostság immár 77 éve zajló telekkönyvi törlési perének elveszettnek hitt dokumentumai, így a bukaresti legfelsőbb bíróság – többszöri halasztás után – immár jogerősen elutasította a szerzetesrend beadványát. Azt, amelyben az ügydosszié pótlását, vagy amennyiben az nem lett volna lehetséges, úgy a 1936-ban kezdődött per alapfokon történő újratárgyalását kérte.
2013. október 13., 17:492013. október 13., 17:49
„Nem tudom, hogy hogyan kerülhetnek elő most egyszerre olyan papírok, amelyeket évek óta elveszettnek hittek” – furcsállta Varga Andrea, a premontreiek jogi képviselője, de hangsúlyozta: az előkerült dokumentumok fényében most már egy új helyzet áll fenn, ezért kérni fogja, hogy tűzzék ismét napirendre az 1961-ben egyoldalúan lezárt pert, hiszen ismert: az annak tárgyát képező területek és ingatlanok tulajdonjogának tisztázása kulcsfontosságú a szerzetes rend restitúciós pereiben.
Amint ugyanis arról már korábban többször beszámoltunk: 1936-ban az akkori tanügyminisztériumi megbízott Onisifor Ghibu önkényesen átíratta a premontreiek több váradi, szentmártoni és félixfürdői tulajdonának telekkönyvi papírjait a román államra. Bár a tanítással foglalkozó rend már akkor megtámadta az erre vonatkozó jóváhagyást, ügyük végül 1938-ban akadt el a legfelsőbb bíróságon, ahol – mint most kiderült – ’61-ben egyoldalúan – a Román és a Csehszlovák Köztársaság közötti vagyonjogi megállapodás alapján – lezárták a dossziét, úgy tekintve, hogy a rend vagyona fölött a mai Szlovákia területén fekvő jászói székhelyű premontrei prépostság rendelkezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!