Rekordrészvétel az esőűző magyar ünnepen

„Sokkal rosszabbra számítottam, attól tartottunk, hogy az eső teljesen áthúzza a terveinket. De úgy látszik, a közönség legyőzte az esőt\" – fogalmazott lapunknak a rendezvény ötletgazdája, aki szerint a Kolozsvári Magyar Napokat záró Koncz Zsuzsa-koncertet és az azt követő tűzijátékot mintegy 30–35 ezer ember tekintette meg a Főtéren.

Megünnepelnék a város születésnapját

A rendezvényt záró gálán egyébként Gergely emlékeztetett arra is, hogy Kolozsvár jövőre – 2016. augusztus 19-én – ünnepli szabad királyi várossá nyilvánításának 700. évfordulóját. Épp ezért azt javasolta a kolozsvári önkormányzatnak, nyilvánítsák 2016-ot a város születésnapi évének.

Gergely Balázs egyébként színpadra hívta a Kolozsvári Magyar Napok 125 fős szervezőcsapatát. Hozzáfűzte, hogy az önkénteseket csupán azért nem hívja, mert ők egyszerűen nem férnének fel a színpadra – ezzel is szemléltetve a rendezvény méretét.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter beszédében úgy fogalmazott, Kolozsvár az 50 ezer főnyi magyar lakosságával, oktatási, kulturális és művészeti intézményeivel a magyarság egyik legfontosabb bástyája.

„Kolozsvár Erdély kulturális fővárosa, és ez a legméltóbb hely arra, hogy 2021-ben Európa kulturális fővárosa legyen\" – jelentette ki a miniszter. A közelmúlt magyar–román diplomáciai botrányára utalva úgy fogalmazott: „ahol a politika és a diplomácia nyelve olykor kicsit dadog, ott a kultúra és a művészet mindig folyékonyan beszél\".

Mihai Seplecan, a Kolozs Megyei Tanács elnöke azt mondta: jól érezte magát a Kolozsvári Magyar Napok rendezvényein, egyúttal gratulált Gergely Balázsnak és társainak a rendezvénysorozathoz. A kolozsvári polgármesteri tisztségre pályázó politikus megígérte, az általa vezetett intézmény jövőre hathatósabban segíti a magyar napok szervezését.

Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere – aki két nyelven is beszédet mondott – arra mutatott rá, hogy a rendezvénysorozat sikere az összefogásban rejlik. Az alpolgármester ugyanakkor a román közösséghez is szól, emlékeztetve őket, hogy a magyar napok komoly érv Kolozsvárnak a 2021-es Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséhez.

Kolozsvár szerepe a magyar kultúrában

Közvetlenül a zárógála előtt zajlott a Kolozsvár, a magyar kultúra fellegvára elnevezésű közéleti fórum a TIFF-házban. Kántor Lajos író, publicista a beszélgetés felvezetőjében a gazdag kulturális örökséget méltatta, amelynek a jelenben is súlya van. Úgy vélte, a normalitás jele az, hogy az erdélyi kulturális életben nincs megosztottság, amint az a magyarországi kultúrában tapasztalható, ahol két tábor harcol egymással.

Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja szerint az egyetem világa is hozzátartozik Kolozsvár kulturális-szellemi arcéléhez, hiszen évente százezer diák kap hallgatói státust, ami két kisvárosra is elegendő lélekszám.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta, azt a kérdést is meg kell válaszolni: milyen anyagi háttér szolgálja Kolozsvár szellemi jövőjét. „Az önkormányzati és kormányzati források szükségesek, de nem elegendők. A magyarországi támogatások mellett a helyi gazdasági háttérre is támaszkodniuk kell azoknak az intézmények, amelyeknek köszönhetően ma is kedvező Kolozsvár megítélése a szellemi piacon\" – hangsúlyozta Kelemen Hunor, aki arra is emlékeztetett: a hatékony kulturális intézményeknek csak egy része magyar illetőségű, a város pedig az eddigiekben is támaszkodott a magyar mellett a szász, a zsidó és a román kultúra értékeire, ezt a nyitottságát kell megőriznie.

Tündérország a Főtéren

Amint várható volt, jóformán egy gombostűt sem lehetett leejteni vasárnap Kolozsvár főterén és a második legnépszerűbb helyszínnek számító Farkas utcai vásárban. Borítékolható volt az is, hogy tízezrek énekelik majd teli torokkal Koncz Zsuzsa és meghívottai – Bródy János és Tolcsvay László – dalait, a magyar pop- és beatkorszak megkerülhetetlen gyöngyszemeit.

A Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas énekesnő egymás után vezette fel legnagyobb slágereit és az ő hangjával lemezre vett Illés-szerzeményeket. A főtéri kórus is bizonyított: a Miért hagytuk, hogy így legyen? című Bródy–Illés-szerzeményt állítólag még azok is tisztán hallották, akik messze elkerülték a nagyszínpadi nosztalgiázást, és inkább otthon maradtak.

Koncz Zsuzsa egyébként a legújabb, Tündérország című albumáról is elénekelt egy-két dalt, majd bemondta, büszke rá, hogy „Tündérország jobban teljesít\", az eladási mutatók alapján ugyanis már arany-, illetve platinalemez-státust ért el.

A Kolozsvári Magyar Napok egyik kötelező programpontjának számított a Farkas utcai vásári színpadon fellépő, méltán világhírű Besh o drom koncertje is. A mindent elsöprő energiával játszó, a népzenei motívumokat táncolható és táncolhatatlan ritmusokkal, izgalmas hangszerszólókkal elegyítő zenekar hozta is a formáját, szűk másfél órás fellépésükre azonban viszonylag kevesen mozdultak rá. Ezt a közönség soraiból többen is azzal magyarázták, hogy talán nem volt jó ötlet a rendezvénysorozat legutolsó napján, délután 5 órakor felléptetni egy ilyen kaliberű bandát, ráadásul a kisszínpadon.

A jó öreg magyar hagyomány szerint ugyanis sötétedés előtt hiába muzsikál a világ bármelyik pontján tízezreket megmozgató zenekar, az önfeledt táncmulatság fényes nappal elképzelhetetlen mifelénk.

A hétvége egyik legkellemesebb meglepetése Jónás Vera fellépése volt, aki az Atelier nevű kis kocsmában adott szólókoncertet szombaton.A terembe beférő körülbelül negyven személy nehezen felejthető ajándékot kapott: Jónás Vera az akusztikus hangzást élő elektronikával ötvöző, őszinte muzsikája mindenkit megérintett, megszólított. Személyes könnyűzenét hallhattunk világszínvonalon, és reméljük, hogy jövőre egy sokkal nagyobb helyszínen, sokkal többen láthatják majd a kortárs magyar popzene egyik legizgalmasabb előadóját.