A földalatti tűz már több mint 30 hektárt pusztított el
Fotó: newsar.ro
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet. A tűz okát és forrását nem találják, így eloltani sem tudják, csak gyanítják, hogy földalatti gázok vagy szénmezők öngyulladása okozhatta azt.
2026. augusztus 18., 17:092026. augusztus 18., 17:09
2026. augusztus 18., 17:092026. augusztus 18., 17:09
A lassan egy éve elolthatatlan földalatti tűz több tíz méteres mélységben keletkezhetett, és belülről emészti el a fák törzsét, miközben a gyökereket kőkeményre égeti. „A tűz eredete továbbra is ismeretlen, ám a környéken erős kénszag érezhető, ami arra utalhat, hogy a mélyben valamilyen ásványi anyag felhalmozódása lehet a háttérben” – nyilatkozta a TVR Info közszolgálati hírcsatornának Ovidiu Pîrv, a természetvédelmi park igazgatója.
Szerinte a helyzetet súlyosbította a rendkívüli szárazság: a Maros egyik holtága az alacsony vízszint miatt 2016 óta nem került elárasztásra, így a kiszáradt, tőzeges talaj óriási gyújtóponttá vált. Az idei aszály pedig tetézte a bajt:
„Talán az egyetlen reális megoldás a teljes terület kontrollált elárasztása lenne, hogy a föld mélyén tomboló tüzet végleg elfojtsák” – mondta az igazgató.
Alexandru Iulian Pantea, az Országos Talajjavító Intézet (ANIF) Arad megyei kirendeltségének igazgatója szerint az állami intézmények a prefektusi hivatalban egyeztettek a lehetséges megoldásokról, és abban maradtak, hogy a kiszáradt holtágba mintegy kilenc kilométerről, a derítőállomástól vezetnek majd vizet, és azzal fogják ellenőrzött módon elárasztani a területet. Ez sem veszélytelen megoldás, mert az oltáskor keletkező gőz nagy erővel törhet majd a felszínre.
A holtágban tíz éve nincs víz
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi hivatásos tűzoltók az elmúlt hónapokban hét bevetésen vettek részt a szóban forgó területen, és vizsgálatot folytatnak a tűz okának kiderítésére, illetve, hogy megtudják, milyen ásványi anyagok vannak az altalajban, amelyet táplálják a tüzet – nyilatkozta Daniel Baciș, a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) ügyeletes sajtószóvivője.
A Maros-ártér Természetvédelmi Park az ország nyugati részének legfontosabb vizes élőhelye, amelyet hordalékos erdők, tavak, bozótosok és indák alkotnak – ezek több mint 200 madárfaj és más védett állat számára nyújtanak fészkelő helyet és menedéket. A terület a 22 romániai nemzeti és természetvédelmi park egyike, 17 455 hektáron terül el a Maros mentén, Arad és Temes megyében, nyugaton az országhatárig tart.
A tudományos ismeretek szerint léteznek olyan föld alatti tüzek, amelyek hónapokig, sőt akár évtizedekig izzanak, és képesek a felszíni növényzetet is elpusztítani. A jelenség leggyakrabban széntelepekben vagy szénhulladék‑dombokban fordul elő, de gázfelhalmozódások is okozhatnak hasonló, tartós égést. (A szépirodalomban is találkozhatunk e jelenséggel: Jókai Mór a Fekete gyémántok című regényében írt le hasonló esetet.)
Tönkrement az aljnövényzet
Fotó: newsar.ro
A kutatások egyértelműen igazolják, hogy:
A szén alacsony intenzitással, oxigénszegény környezetben is képes izzani. A mélyben lévő anyagok hőszigetelő rétegei miatt a tűz nem kap elég oxigént ahhoz, hogy lánggal égjen, de folyamatosan parázslik. A hő lassan felfelé terjed, és a gyökérzónában akár 200–400 Celsius-fokos hőmérsékletet is okozhat (ez már elég a gyökerek karbonizálásához).
A felszínen ez talajrepedéseket, hőfoltokat, gázkibocsátást és végül vegetációpusztulást okoz. A hosszan tartó hőhatás szénné vagy kőkeménnyé égetheti a gyökereket – ez a jelenség több szénmezőn dokumentált.
A természetvédelmi terület „főbejárata”
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!