A földalatti tűz már több mint 30 hektárt pusztított el
Fotó: newsar.ro
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet. A tűz okát és forrását nem találják, így eloltani sem tudják, csak gyanítják, hogy földalatti gázok vagy szénmezők öngyulladása okozhatta azt.
2026. augusztus 18., 17:092026. augusztus 18., 17:09
2026. augusztus 18., 17:092026. augusztus 18., 17:09
A lassan egy éve elolthatatlan földalatti tűz több tíz méteres mélységben keletkezhetett, és belülről emészti el a fák törzsét, miközben a gyökereket kőkeményre égeti. „A tűz eredete továbbra is ismeretlen, ám a környéken erős kénszag érezhető, ami arra utalhat, hogy a mélyben valamilyen ásványi anyag felhalmozódása lehet a háttérben” – nyilatkozta a TVR Info közszolgálati hírcsatornának Ovidiu Pîrv, a természetvédelmi park igazgatója.
Szerinte a helyzetet súlyosbította a rendkívüli szárazság: a Maros egyik holtága az alacsony vízszint miatt 2016 óta nem került elárasztásra, így a kiszáradt, tőzeges talaj óriási gyújtóponttá vált. Az idei aszály pedig tetézte a bajt:
„Talán az egyetlen reális megoldás a teljes terület kontrollált elárasztása lenne, hogy a föld mélyén tomboló tüzet végleg elfojtsák” – mondta az igazgató.
Alexandru Iulian Pantea, az Országos Talajjavító Intézet (ANIF) Arad megyei kirendeltségének igazgatója szerint az állami intézmények a prefektusi hivatalban egyeztettek a lehetséges megoldásokról, és abban maradtak, hogy a kiszáradt holtágba mintegy kilenc kilométerről, a derítőállomástól vezetnek majd vizet, és azzal fogják ellenőrzött módon elárasztani a területet. Ez sem veszélytelen megoldás, mert az oltáskor keletkező gőz nagy erővel törhet majd a felszínre.
A holtágban tíz éve nincs víz
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi hivatásos tűzoltók az elmúlt hónapokban hét bevetésen vettek részt a szóban forgó területen, és vizsgálatot folytatnak a tűz okának kiderítésére, illetve, hogy megtudják, milyen ásványi anyagok vannak az altalajban, amelyet táplálják a tüzet – nyilatkozta Daniel Baciș, a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) ügyeletes sajtószóvivője.
A Maros-ártér Természetvédelmi Park az ország nyugati részének legfontosabb vizes élőhelye, amelyet hordalékos erdők, tavak, bozótosok és indák alkotnak – ezek több mint 200 madárfaj és más védett állat számára nyújtanak fészkelő helyet és menedéket. A terület a 22 romániai nemzeti és természetvédelmi park egyike, 17 455 hektáron terül el a Maros mentén, Arad és Temes megyében, nyugaton az országhatárig tart.
A tudományos ismeretek szerint léteznek olyan föld alatti tüzek, amelyek hónapokig, sőt akár évtizedekig izzanak, és képesek a felszíni növényzetet is elpusztítani. A jelenség leggyakrabban széntelepekben vagy szénhulladék‑dombokban fordul elő, de gázfelhalmozódások is okozhatnak hasonló, tartós égést. (A szépirodalomban is találkozhatunk e jelenséggel: Jókai Mór a Fekete gyémántok című regényében írt le hasonló esetet.)
Tönkrement az aljnövényzet
Fotó: newsar.ro
A kutatások egyértelműen igazolják, hogy:
A szén alacsony intenzitással, oxigénszegény környezetben is képes izzani. A mélyben lévő anyagok hőszigetelő rétegei miatt a tűz nem kap elég oxigént ahhoz, hogy lánggal égjen, de folyamatosan parázslik. A hő lassan felfelé terjed, és a gyökérzónában akár 200–400 Celsius-fokos hőmérsékletet is okozhat (ez már elég a gyökerek karbonizálásához).
A felszínen ez talajrepedéseket, hőfoltokat, gázkibocsátást és végül vegetációpusztulást okoz. A hosszan tartó hőhatás szénné vagy kőkeménnyé égetheti a gyökereket – ez a jelenség több szénmezőn dokumentált.
A természetvédelmi terület „főbejárata”
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!