Az egyesület korábbi projektjében diákok két nyelven felolvasták Arany A walesi bárdok című művét
Fotó: Nánó Csaba
Újratanulják anyanyelvüket a galaci és brăilai magyar gyerekek, felnőttek a Fehér Holló Médiaklub Egyesület projektjének keretében. Szabó Csaba, a szervezet elnöke a kezdeményezés jelentőségéről, az oktatás módjáról beszélt lapunknak.
2019. június 15., 09:392019. június 15., 09:39
2019. június 15., 09:472019. június 15., 09:47
Tanuld újra az anyanyelved! című projektje révén a Fehér Holló Médiaklub Egyesület országos szinten kezdi el feltérképezni azokat a regáti magyarokat, akik szeretnének újra megtanulni magyarul, vagy magyarul beszélgetni. Szabó Csaba újságíró, a szervezet elnöke az előzményeket ismertetve a Krónikának elmondta, olyan nagy volt az érdeklődés a Román Televízió kolozsvári stúdiója és a Fehér Holló Médiaklub galaci és brăilai, június eleji riportkaravánja iránt, hogy voltak magyarok, akik szabadnapot vettek ki, hogy jelen legyenek a találkozókon, mások ünneplőbe öltözve várták a rögtönzött magyar kerekasztalokat.
– részletezte az egyesület elnöke. Hozzátette, a Fehér Holló Médiaklub először tábort próbált szervezni a galaci és brăilai gyerekek számára, olyan környezetbe hozni őket, ahol magyarul beszélnek, játszanak, énekelnek. Később azonban a kiküldött missziós pedagógus látszott kivitelezhetőnek. Hihetetlenül hamar jelentkezett is az első missziós pedagógus, Lőrinczi Edit székelykeresztúri könyvtáros személyében, aki vállalta, hogy 10–12 napra Galacra költözik, és ott személyre szabott tanfolyamok, beszélgetések, tantermi órák során elkezdi a munkát.
A jelentkezők a pedagógussal való előzetes egyeztetés után döntik el, hogy melyik formáját választják a tanulásnak. Jelenleg 10 galaci gyerek várja a magyar nyelvű oktatást, és jó néhány felnőtt – főleg brăilaiak – románnal kevert magyar nyelvüket próbálják pallérozni.
Az oktatás június 16-án kezdődik, a projekt teljes költségvetését a Fehér Holló Médiaklub biztosítja. A program következő állomása Konstanca lesz, a tanításra már jelentkezett is egy pedagógus – mondta Szabó Csaba.
Szabó Csaba és az általa vezetett egyesület sokat dolgozik azon, hogy közelítse egymáshoz a két kultúrát.
Fotó: Nánó Csaba
Az egyesületnek egyébként számos olyan kezdeményezése volt az elmúlt években, amely a románok és magyarok közti kapcsolatok javítását hivatott elősegíteni.
Szabó Csaba korábban elmondta, ezeket a műveket olyan olvasóknak küldik el, akik érdeklődnek a román–magyar megbékélés iránt. A könyv az olvasónál marad magyar könyvjelzőként a román polcokon, az egyesület cserében elvárja, hogy a román olvasók 20 soros recenziót küldjenek a műről a www.corbiialbi.ro portál Kalamáris (Călimara) irodalmi rovatába.
Az egyesület felajánlásokból szerzi a kiadványokat, a polcokat úgymond bérbe adják, amelyeket külföldi intézmények és helyi érdeklődők fogadhatnak örökbe.
A hollók vezetője arra is kitért, a szervezetet 2014 őszén indították, hiszen egyértelmű volt, hogy az érdeklődő románságnak szüksége van információkra a magyarokról, ők pedig örömmel vállalják a feladatot, és sokat dolgoznak azon, hogy közelítsék egymáshoz a két kultúrát.
Az ünnepségen az Octavian Goga Általános Iskola és az Onisifor Ghibu Elméleti Líceum román és magyar hetedikeseinek Ady Endre és József Attila románra fordított verseiből összeállított pódiumműsorát élvezhették a vendégek. A diákok két nyelven felolvasták Arany János A walesi bárdok című alkotását is, amelynek rockosított változata is felcsendült a gálán. Szabó Csaba akkor úgy fogalmazott: a visszajelzések azt mutatják, hogy nagy szükség volt egy ilyen kezdeményezésre, hiszen a romániai románok nem tanulnak az iskolában magyar irodalmat, és egyéb lehetőségük nincs arra, hogy felfedezzék az erdélyi vagy magyarországi magyar költők, írók alkotásait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kimerültség, cinizmus, romló hatékonyság – a teljesítménykényszer okozta kiégés ma már minden szerepünkben utolérhet: munkahelyen, gyermekként, szülőként, párkapcsolatban is.
Tűz ütött ki szombatról vasárnapra virradó éjszaka egy aradi egészségügyi központ egyik kórtermében.
Ötven éve New Yorkból indult a HHRF harca az erdélyi magyarok jogaiért. A világ azóta megváltozott, de a nyelvhasználat, a restitúció és a közösségi jogok ügye ma sem rendezett.
Kiszáradt növényzet és erdő gyulladt ki szombaton a Kolozs megyei Havasnagyfaluban, a Iancu-keresztje nevű térségben. Az oltást a nehéz terepviszonyok is akadályozzák: a tűzoltóautók nem tudják megközelíteni a lángoló területet.
Több száz éves várfalak mellett haladnak el nap mint nap a kolozsváriak, miközben sokan nem is tudják, mikor épültek, miért éppen ott húzódtak, és mennyi maradt meg belőlük a mai házak, udvarok és utcák között.
Kelemen Hunor arra számít, hogy ha az államfő szeptemberben megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását.
A technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint az ember képes, nem vagyunk felkészülve az állandó gyors változásra, amiben élünk. Mi magunk fejlesztjük az AI-t, nincs „karmester” mögötte – fejtette ki Király Attila, egy kolozsvári SEO-ügynökség alapítója.
A kerékpárút nyomvonalát meghosszabbítják, és a „nyugat tengerpartjaként” emlegetett bányatavat is megkerüli majd.
Óvintézkedéseket javasol a Közegészségügyi igazgatóság (DSP) Temesvár lakóinak, miután a várost már második napja sűrű füst borítja.
Jeles évfordulókat és fogadalomtételt ünnepelt Csíksomlyón az Erdélyi Ferences Rendtartomány: első szerzetesi fogadalmát tette le Osváth Tamás (fr. Ágoston) és Rés Márk (fr. Márk), míg Tölgyesi Kristóf (fr. Teofil) megújította korábbi fogadalmát.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás