Becslések szerint az értékelés egy második szakképesítés kellene legyen az oktatási rendszerben
Fotó: Veres Nándor
Rendszerszintű újításokra volna szükség, hogy az emberi tévedéseket, a szubjektív megítélésből fakadó eltéréseket kiküszöböljék – vélik a lapunk által megszólaltatott szakértők a záróvizsgák óvás előtti és utáni, nagyságrendekkel eltérő eredményeire reagálva.
2020. július 09., 14:052020. július 09., 14:05
2020. július 09., 14:102020. július 09., 14:10
A záróvizsgák eredményeit több ezer diák, szülő fellebbezi meg minden évben, és minden alkalommal előfordul, hogy az óvás utáni értékelés nagyságrendekkel különbözik az eredeti jegytől. Márpedig egy két-három pontos különbség meghatározza, hogy a képességvizsgázó melyik középiskolában folytatja tanulmányait, eldöntheti a sikeres érettségit, vagy hogy melyik egyetemre jut be a diák. A lapunk által megszólaltatott szakértők szerint rendszerszintű újításokra volna szükség, hogy az emberi tévedéseket, a szubjektív megítéléséből fakadó eltéréseket kiküszöböljék.
Az idei képességvizsgán országszerte 15 275 óvást nyújtottak be, az érettségi első eredményeinek közzététele után pedig 62 790 fellebbezést iktattak. Az érettségi újraértékelése során még nem derült fény kirívó különbségekre, azonban
Nagy port kavart a brassói eset, amikor a Johannes Honterus- és a 12-es számú iskolában a fellebbező diákok 89 százaléka esetében az újrajavított dolgozatra adott értékelés több mint egy ponttal különbözött az elsőtől. Azok a szülők, akik nem nyújtottak be óvást, petícióban kérték a tanügyminisztériumtól a dolgozatok újrajavítását. Luminita Barcari oktatási államtitkár úgy nyilatkozott, újraértékelhetik a vizsgadolgozatokat, ám a jegyeken már nem változtathatnak, mert erre nincs módszertan. „El kell ismernünk, hogy minden évben vannak hasonló helyzetek. Az értékelő tanárok alaposabb képzésére lenne szükség. Sok pedagógus első alkalommal vesz részt a záróvizsgák értékelésében, nincs tapasztalatuk, előfordulhatnak tévedések” – mondta akkor az államtitkár.
Bár nem kellene, de minden évben előfordulnak országszerte hasonló tévedések – mondta el lapunknak Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő rámutatott, amikor 3-4 pontnyi különbség van a két jegy között, már nem az értékelésben van a hiba.
– vélte a szakértő. Hozzátette, erőltetett menetben zajlik a dolgozatok javítása, és bár ez nem mentség, előfordulnak tévedések. A javítókulcsot felvezető táblázatban 25-30 oszlop szerepel, azt mind fel kell vezetni, összeadni, fennáll a tévedés lehetősége – részletezte a főtanfelügyelő, aki szerint természetesen ez megengedhetetlen lenne, hiszen gyerekek sorsáról van szó. „Amikor 2,20-ról 7,80-ra növekszik a jegy az újraértékelésnél, az már nem a téves értékelés következménye, hanem elírás, valamit tévesen másoltak át” – szögezte le a főtanfelügyelő. Hangsúlyozta, kisebb különbségek előfordulhatnak abból adódóan is, hogy kiküszöbölhetetlen a szubjektivizmus az értékelés során.
– részletezte Kiss Imre. Hozzátette, erre lenne megoldás, hogy két tanár külön teremben javítja ugyanazt a dolgozatot, és ha egy pontnál nagyobb az értékelésben az eltérés, akkor újabb bizottság dönt. Ha nem így járnak el, az szabályellenes – szögezte le. Kiss Imre szerint az nem megoldás, hogy a tanárokat, akik tévednek, nem engedik többet javítani, mert így is minden évben toborozni kell a pedagógusokat, hogy meglegyen a szükséges létszám a dolgozatok javítására. Meglátása szerint létre kellene hozni egy országos értékelési testületet, amelybe kiváló tanárokat kérnek fel, megfelelő mértékben motiválják őket, hogy vállalják a tagságot, majd kiképezik az értékelés módszertanára, és minden kiértékelt dolgozatért vállalják a felelősséget.
– összegezte Kiss Imre. Kifejtette, jogos elvárás, hogy a tanár megfelelően javítsa ki a dolgozatot, el kellene jutni oda, hogy óvás nélkül meg lehessen bízni az értékelésben.
A záróvizsgák értékelése, akárcsak a teljes romániai közoktatási rendszer, reformra szorul – szögezte le lapunknak Ferencz S. Alpár. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) alelnöke kifejtette, az oktatási minisztérium minden évben bejelenti az újítás szándékát, majd visszatér a régi rendszerhez. A szakértő felvetette, talán jövő évben valóban lesz esély a reformra, hiszen az a nemzedék, amely most fejezte be a hetedik osztályt, új tananyagból, új módszer alapján kell hogy vizsgázzon, ezért elvárható, hogy az értékelés módszertana is módosuljon.
„A csak lexikális tudást mérő jelenlegi vizsgarendszerben nincs olyan év és olyan rész, hogy ne csússzon be hiba vagy következetlenség. Még a tétel-összeállítás is nehézkesen zajlik” – mondta a szakmai szövetség képviselője. Hangsúlyozta,
Mivel a cikluszáró vizsgakövetelmények nincsenek megfelelően összehangolva a tananyaggal, sok szubjektív megítélésére adnak alkalmat, például matematikából sem mindegy, hogy az eredményre vagy a jó levezetésre adnak maximális pontszámot. Ferencz S. Alpár is a pedagógusok képzésében látja a megoldást. Jelenleg csak a tapasztalataikra támaszkodhatnak, rengeteg kiváló és tapasztalt szakember van az értékelő tanárok között – tette hozzá. Meglátása szerint a rendszert kellene úgy átalakítani, hogy hatékony, átlátható legyen, a képességeket egyértelmű szempontok alapján mérjék fel. Amíg ez nem így történik, a tanárokat nem készítik fel, minden vizsga torz képet mutat – összegzett Ferencz S. Alpár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!